Kpkf.37.914/2017/2. számú határozat

Dátum

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kpkf.IV.37.914/2017/2.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
                         Dr. Sperka Kálmán bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.30.026/2017/7. számú végzésének –  a 3241/2017. (X. 10.) AB határozat (belső ügyszám: IV/991-4/2017) által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása.

Rendelkező rész

A Kúria a 3241/2017. (X. 10.) AB határozat alapján a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Földhivatali Osztályhoz (a továbbiakban: elsőfokú közigazgatási szerv) benyújtott kérelmében egy debreceni ingatlan telekalakításával kapcsolatban ügyféli regisztrációját és ügyfélkénti bevonását kérte arra hivatkozással, hogy ő a telekalakítással érintett ingatlannal közvetlenül telekhatáros ingatlan tulajdonosa. Egyúttal fellebbezést is előterjesztett a telekalakítás engedélyezésének tárgyában hozott határozat ellen. A kérelmében előadta, hogy jogos érdekét sérti, hogy a telekalakítással érintett ingatlanon három nagyméretű, ipari génmódosított technológiát alkalmazó és gyógyszereket gyártó kísérleti üzemet terveznek megépíteni, amelyek az egészségre veszélyes vegyi anyagokat és mikroorganizmusokat fognak alkalmazni. A közforgalmi út megépítése zajterhelést fog okozni, továbbá annak csapadékelvezetése nem biztosított. A felperes az előkertre vonatkozó tilalom miatt az előkertbe kerülő építményein nem fog tudni jogszerű átalakítást végezni.

[2] Megismételt eljárásban az elsőfokú közigazgatási szerv elutasította a felperes ügyféli regisztrációs igényét, illetve ügyfélkénti bevonása iránti kérelmét. Az elutasító végzés jogalapját az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 23. § (2) bekezdésében, a közigazgatási hatásági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) és (3) bekezdéseiben, valamint a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 36. § (3) bekezdésében jelölte meg.

[3] A másodfokon eljárt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a fellebbezési kérelmet elutasította. Végzése indokolásában lényegében megerősítette az ügyfélképességről az elsőfokú végzésben foglaltakat.

[4] A felperes kezdeményezte a másodfokú végzés bírósági felülvizsgálatát. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal végzésének bírósági felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. Végzésének indokolásában arra mutatott rá, hogy a Korm. r. mint a Ket.-hez képest speciális jogszabály taxatív felsorolást tartalmaz a telekalakítási eljárás szóba jöhető ügyféli köre vonatkozásában. Ebbe a körbe a telekalakítással érintett telekkel szomszédos telek tulajdonosa nem tartozik bele, ezért a telekalakítási eljárásban ő ügyfélként nem vehet részt.

[5] A felperes ezt követően alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé. Az Alkotmánybíróság a 3241/2017. (X. 10.) AB határozatában a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.30.026/2017/7. számú végzéséről megállapította, hogy alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság utalt a hasonló ügyben született 12/2015. (V. 14.) AB határozatának több pontjára. Többek között arra, hogy a telekalakítással érintett telek átrendezése járhat olyan változásokkal, amelyek önmagukban hatással lehetnek a szomszédos telekre, ezért alkotmányosan indokolt biztosítani a szomszédos telek tulajdonosának a jogát arra, hogy ügyfélként részt vehessen a telekalakítási eljárásban [Indokolás (28)]. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ket. szerinti általános ügyfélfogalomnak a telekalakítási eljárásban való értelmezése alkotmányos relevanciával bír: a Ket. 15. § (1) – továbbá (3) és (8) – bekezdésének az Alaptörvénnyel konform értelmezése megköveteli azt, hogy a telekalakítási eljárásban a telekalakítással érintett telekkel közvetlenül szomszédos telek tulajdonosa ügyféli jogokkal rendelkezzen.

[6] Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság támadott végzése ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal, ezért azt megsemmisítette.

A döntés indokolása

[7] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[8] A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében –  ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[9] A fentiekre tekintettel a Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán el kell ismerni a felperes ügyféli minőségét.

Záró rész

[10] E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2017. november 21.

Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró