16/2017. számú büntető elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

I. Amennyiben az elkövetési magatartás több részcselekményből áll, az utolsó részcselekmény időpontja tekinthető elkövetési időnek (Btk. 2. §).
II. Törvényi egység esetén, ha valamennyi részcselekményt a bíróság már jogerősen elbírált, az el nem bírált új részcselekmény miatt nincs helye vádemelésnek, perújításnak lehet helye. Ugyanez irányadó az olyan részcselekményre nézve, amely az elbírált bűncselekménnyel alaki halmazatban áll [Be. 6. § (3) bek., (4) bek. d) pont, 408. § (1) bek. a/2) pont; 6/2009. BJE III/3/b. és c. pont].

[1] A járásbíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét 4 rb. a Btk. 208. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, 1 rb. a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés vétségében és 1 rb. a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő kapcsolati erőszak bűntettében állapította meg. Ezért a terheltet mint visszaesőt – halmazati büntetésül – 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról.

[2] Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt felmentés végett jelentett be fellebbezést.

[3] A megyei főügyészség az 1 rb. testi sértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntette és 4 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta.

[4] A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdése értelmében az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, melynek során – egyetértve a megyei főügyészség átiratában foglaltakkal – arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Be. 373. § (1) bekezdés I/d) pontja alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének és a vád tárgyává tett cselekmények vonatkozásában az eljárás megszüntetésének van helye.

[5] Az ítéleti (és vádirati) tényállás szerint a terhelt és a sértett élettársi kapcsolata a terhelt italozó magatartása következtében 2011. év elejétől megromlott, ezen időponttól kezdődően a terhelt közös kiskorú gyermekeik jelenlétében a sértettet rendszeresen szidalmazta és heti rendszerességgel bántalmazta is közös otthonukban, melynek során a sértettet tenyérrel, illetve ököllel ütötte, valamint lábbal rúgta. A terheltnek ezen bántalmazó magatartása 2011. év elejétől 2013. november 11. napjáig tartott.

[6] A tényállás részletesen tartalmazza azt, hogy a sértettet 2013. április 10. napját néhány nappal megelőzően, 2013. április 10. napján, 2013. május 15. napján, 2013. november 11. napján, valamint 2013. szeptember 6. napján is bántalmazta, mely bántalmazások alkalmával a sértett egy alkalommal, 2013. szeptember 6. napján szenvedett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket, míg más esetekben a sérülései a 8 napot meg nem haladó gyógytartamúak voltak.

[7] A tényállás megállapítja azt is, hogy mivel a terhelti bántalmazás a kiskorú sértettek jelenlétében történt, ezért a terhelt kiskorú sértettekkel szembeni magatartása érzelmi és erkölcsi tekintetben is veszélyeztette gyermekei fejlődését.

[8] A járásbíróság a terhelt 2013. július 1. napja előtt elkövetett cselekményeit 1 rb. könnyű testi sértés vétségének minősítette, azzal az indokolással, hogy 2013. július 1. napját megelőzően a kapcsolati erőszak még nem volt bűncselekmény, a 2013. július 1. napját követő cselekményeit pedig 1 rb. testi sértés vétségével elkövetett kapcsolati erőszak bűntettének azzal, hogy a terhelt magatartásával 4 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettét is megvalósította.

[9] A törvényszék megállapította, hogy a járásbíróság a terhelt testi sértéses cselekményeit tévesen minősítette, mivel a 2011. és 2013. november 11. napja közötti időben a sértett sérelmére rendszeresen elkövetett bántalmazások egységesen a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő testi sértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntettének minősülnek.

[10] A jogi minősítés kapcsán a törvényszék kiemeli, hogy a bűncselekményeket a Btk. 2. § (1) bekezdése szerint fő szabályként az elkövetésük idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni. Amennyiben az elkövetési magatartás több részcselekményből áll abban az esetben az utolsó részcselekmény időpontja tekinthető elkövetési időnek akkor is, ha időközben – mint jelen esetben is – releváns jogszabályváltozás következik be.

[11] A 2013. július 1. napjától hatályos Btk. alapján az élettárs rendszeres – tettleges becsületsértést, könnyű, illetve súlyos testi sértést megvalósító – bántalmazása kapcsolati erőszak bűntettének minősül. Az eljárás tárgyát képező ügyben az utolsó részcselekmény elkövetési időpontja 2013. november 11. napja, ami már az „új” Btk. hatálya alá esik.

[12] A fentiekre tekintettel a terhelt által 2011. és 2013. november 11. napja közötti időben élettársa sérelmére elkövetett rendszeres bántalmazások a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő testi sértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntettének minősülnek figyelemmel arra, hogy a rendszeresen elkövetett cselekmények között könnyű testi sértés és súlyos testi sértés is szerepel és ily módon a súlyosabban minősülő fordulatot kell megállapítani.

[13] Az ítéleti tényállás azt is rögzíti és a csatolt iratok alapján is megállapítható, hogy a sértett 2013. szeptember 6. napján történő, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozó bántalmazása miatt a terheltet az M.-i Járásbíróság, illetőleg a K.-i Törvényszék 2016. február 10. napján jogerős ítéletével súlyos testi sértés bűntette miatt elítélte.

[14] A terhelt 2013. szeptember 6. napján elkövetett fenti cselekménye a kapcsolati erőszak törvényi egységébe tartozó egyik részcselekmény, melyet a bíróság már jogerősen elbírált.

[15] A 6/2009. BJE III/3/c. pontja értelmében törvényi egység – mint amilyen a kapcsolati erőszak bűntette is – esetén, ha valamely törvényi egységbe tartozó részcselekményt a bíróság már jogerősen elbírált, az újabb részcselekmények miatt a Be. 6. § (3) bekezdés d) pontja alapján már nincs helye vádemelésnek, hanem a Be. 408. § (1) bekezdés a/2. pontja alapján perújításnak lehet helye.

[16] Minderre tekintettel a kapcsolati erőszak körébe tartozó cselekmények ítélt dolognak minősülnek, így e körben a Be. 373. § (1) bekezdés I/d) pont alkalmazásának van helye.

[17] Az ítéleti tényállás szerint a terhelt az élettársának a kiskorú sértettek jelenlétében történő bántalmazásával és szidalmazásával, tehát a kapcsolati erőszak bűntettének minősülő cselekménnyel követte el a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét, azaz a kapcsolati erőszak bűntette a kiskorú veszélyeztetésének bűntettével alaki halmazatban áll.

[18] Az alaki halmazatban álló bűncselekményeket egy eljárásban kell elbírálni, a kiskorú veszélyeztetésének önálló elbírálása jelen esetben nem is lehetséges a kapcsolati erőszakot megvalósító cselekmények elbírálása nélkül.

[19] Alaki halmazat esetén a Be. 6. § (4) bekezdésére tekintettel az ítélt dologra vonatkozó szabályok az irányadók. A 6/2009. BJE III/3/b. pontja szerint pedig nincs helye vádemelésnek olyan részcselekmények kapcsán sem, melyek ugyan nem képezték a jogerős határozat alapjául szolgáló tényállás részét, azonban a már elbírált bűncselekményekkel alaki halmazatba tartoznak.

[20] A hivatkozottak folytán a terhelt terhére rótt 4 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntette vonatkozásában úgyszintén a Be. 373. § (1) bekezdés I/d) pont alkalmazásának van helye.

[21] A fent kifejtettek okán a törvényszék a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő testi sértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntette, valamint 4 rb. a Btk. 208. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kiskorú veszélyeztetés bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette. {Utal arra, hogy a kapcsolati erőszak bűntetteként [Btk. 212/A. § (2) bek. b) pont] minősített cselekmény a járásbíróság által folytatólagosan elkövetett testi sértés vétségeként [Btk. 164. § (1) bek. és (2) bek.], valamint kapcsolati erőszak bűntetteként [Btk. 212/A. §  (2) bek. a) pont] értékelt cselekmény helyes jogi minősítése.}

[22] A hatályon kívül helyezéssel és eljárás megszüntetésével érintett részcselekmények, illetve cselekmények miatt az M.-i Járásbíróság, illetőleg a K.-i Törvényszék jogerős ítéletével szemben, a Be. 408. § (1) bekezdés a/2. pontja alapján perújításnak lehet helye.

(Kaposvári Törvényszék 1. Bf. 393/2016.)