37/2016. számú közigazgatási elvi döntés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A jogszabályban és a felhívásban előírt tartalmú nyilatkozatok nem pótolhatók a referenciaigazolás és az éves beszámoló adataival, a referenciaigazolás ennek helyettesítésére nem szolgálhat.
[2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 74. § (1) bek., e) pont, 310/2011. (XII.23.) Korm. r. 14. § (1) ]

[1] Az ajánlatkérő alperesi beavatkozó 2015. október 16-án nyílt közbeszerzési eljárást indított adásvételi szerződés a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program tárgyú projekt megvalósítási szakaszához kapcsolódó hulladékgyűjtő-edények és konténerek beszerzése tárgyában.

[2] Az ajánlattételi határidő 2015. november 26. napján járt le. Az ajánlatkérő biztosította a részajánlattételt. A második részre vonatkozóan két ajánlatot nyújtottak be, a felperes és a P. Zrt.

[3] A beavatkozó 2015. november 27. napján hiánypótlási felhívást küldött ki az ajánlattevők részére. A felperest hiánypótlás keretében felhívta arra, hogy csatolja az ajánlati felhívás pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételek között a P3 szerinti árbevételről szóló nyilatkozatát, amelyben fel kell tüntetni a felhívás feladását megelőző 3 lezárt üzleti évre vonatkozó közbeszerzés tárgya szerinti árbevételét évek szerinti bontásban és összességében. Továbbá a kizáró okokra vonatkozó igazolást, illetve a szakmai ajánlat vonatkozásában is hiánypótlást rendelt el.

[4] Felperes kérelmére az ajánlatkérő a hiánypótlási határidőt meghosszabbította 2015. december 7. napjáig. A felperes újabb határidő-hosszabbítást is kért, de azt a beavatkozó nem engedélyezte.

[5] 2015. december 7. napján a beavatkozó elkészítette összegzését, és megállapította, hogy a második rész tekintetében nyertes ajánlattevő a P. Zrt., a felperes ajánlatát pedig érvénytelenné nyilvánította. Az érvénytelenség indoka többek között a kizáró okok nem megfelelő igazolása, a termékminta meg nem felelése, valamint az volt, hogy a felperes nem csatolta a pénzügyi alkalmassági feltételek P3 pont szerinti közbeszerzés tárgyára vonatkozó árbevétel 3 évre visszamenőleges adataira vonatkozó igazolását.

[6] 2015. december 15. napján a felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a jogsértés megállapítását, és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Jogorvoslati kérelmében a saját ajánlatának érvénytelenségét kifogásolta, és jogszabálysértésként a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontját, és 2. § (2) bekezdését jelölte meg.

[7] Az alperes 2016. január 28. napján meghozott D.891/17/2015. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította.

[8] A felperes az alperesi határozat ellen keresetet nyújtott be, melyben elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és a jogorvoslati kérelmének helyt adását, másodlagosan pedig az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

[9] A kereset alaptalan az alábbiak szerint.

[10] A bíróság a jelen közigazgatási perben a kereseti kérelem keretei között az alperes eljárásának és határozatának jogszerűségét vizsgálhatja, tehát azt, hogy az alperes eljárása és határozathozatala során történt-e eljárási, vagy anyagi jogi jogszabálysértés.

[11] A bíróság elsődlegesen a felperes 2014/24/EU-irányelv 58. cikk (3) bekezdés megsértésére vonatkozó hivatkozása kapcsán előrebocsátja, hogy a perben a bíróság a jogorvoslati kérelemben foglaltak irányultságához van kötve, ezért amit a felperes az alperes előtti közigazgatási eljárásban előterjesztett jogorvoslati kérelmében nem kifogásolt, azt a perben utóbb már nem sérelmezheti.

[12] Megállapítható, hogy a beavatkozó ajánlati felhívása egyértelműen rögzítette, hogy a 3 évre visszamenőleges, lezárt üzleti év tekintetében kell a közbeszerzés tárgyából származó nettó árbevételre vonatkozóan nyilatkozatot tenni.

[13] A felperes jogorvoslati kérelmében kizárólag a saját ajánlatának érvénytelenségét kifogásolta, de az ajánlati felhívás erre vonatkozó tartalmát nem sérelmezte, erre irányuló kifogással nem élt a jogorvoslati kérelem előterjesztésére előírt törvényes határidőn belül. Miután az ajánlati felhívás EU-irányelvbe ütköző ellentmondását nem sérelmezte, ebből következően a jogorvoslati kérelem előterjesztésére írt határidőn túl a perben már nem hivatkozhat a felhívás tartalmának jogszerűtlenségére.

[14] Miután a perben fentiek alapján az ajánlati felhívás jogszerűsége már nem vizsgálható, és ennek a pernek nem tárgya az, hogy az ajánlati felhívásban írt feltétel az EU irányelvvel összhangban van-e, ezért a kereseti kérelem keretei között csak azt vizsgálta a bíróság, hogy a felperes ajánlata megfelelt-e a beavatkozó ajánlati felhívásában írt feltételeknek.

[15] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés c) pontja rögzíti, hogy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén igazolható az előző legfeljebb három üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak.

[16] Az ajánlati felhívás III.2.2. pontja a gazdasági-pénzügyi alkalmassági követelmények között a fenti jogszabályban írtak szerint azt rögzítette, hogy    

Igazolási mód: P3. Nyilatkozat az ajánlati felhívás feladását megelőző 3 üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgya szerinti (komposztáló edények szállítása, adásvétele) – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, évenkénti bontásban attól függően, hogy az ajánlattévő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét.

[17] Alkalmassági minimumkövetelmények: P3: Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az ajánlati felhívás feladását megelőző 3 üzleti évben a közbeszerzési tárgya szerinti tevékenységből származó  – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele összességében nem éri el a nettó 170.000.000 Ft összeget.

[18] A bíróságnak abban kellett dönteni, hogy a felperes az ajánlati felhívásban előírtak szerint a pénzügyi-gazdasági alkalmasságát tudta-e igazolni az abban előírt módon.

[19] Megállapítható, hogy a fenti ez előírás a jogszabályi előírással egyező tartalmú, és egyértelmű volt, nevezetesen az ajánlattevő felperesnek a 3 évre visszamenőlegesen lezárt üzleti év tekintetében kellett a közbeszerzés tárgyából származó nettó árbevételre vonatkozóan nyilatkozatot tenni, tehát azt kellett igazolnia, hogy a lezárt 3 üzleti évben, tehát 2012., 2013. és 2014. években mennyi volt az a nettó bevétele, amely a közbeszerzés tárgyával azonos szolgáltatásból származott.

[20] A beavatkozó ajánlati felhívása a jogszabályban előírtakkal egyezően a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében tartalmazta a fenti előírást, amely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy pénzügyileg-gazdaságilag megvan-e arra a képessége, a kapacitása, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó szolgáltatást teljesítse. Tehát ebben a körben az ajánlattevőnek azt kell igazolnia, hogy a közbeszerzés tárgyával azonos szolgáltatást már korábban is teljesített, és ebből legalább 170 millió forintos nettó árbevétele származott.

[21] A felperes alaptalanul hivatkozott a P3. pontban meghatározott alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolása kapcsán a referenciaigazolásokra, amelyet az ajánlati felhívás III.2.3.) pontja rögzít a műszaki és szakmai alkalmasság körében, a Korm.rendelet 15.§ (1) bekezdés a) pontjával egyezően.

[22] Amint arra az alperes és a beavatkozó is helytállóan hivatkozott, különbséget kell tenni a pénzügyi-gazdasági alkalmasság és a műszaki-szakmai alkalmasság igazolása között, ahogy a 310/2011. (XII.23.) Korm.rendelet is külön szabályozza a pénzügyi-gazdasági alkalmasság (II. fejezet 2. pont) és a műszaki alkalmasság (II. fejezet 3. pont) igazolására vonatkozó szabályokat.

[23] Az ajánlati felhívás is a műszaki-szakmai alkalmasság körében többek között referenciaigazolást ír elő, amely azt szolgáltatott igazolni, hogy a felperes a közbeszerzés tárgyához hasonló szolgáltatást már képes volt nyújtani, tehát referenciákkal tudja igazolni, hogy hasonló kaliberű, hasonló jellegű teljesítésre már képes volt. A pénzügyi alkalmasság vizsgálata az ajánlattevő vagyoni helyzetének vizsgálatával, az árbevétel igazolásával történik, és többek között azt is igazolnia kell, hogy a szakmai elvárás körében előírt közbeszerzés tárgyához hasonló szolgáltatás teljesítéséből az ajánlati felhívásban előírt minimum összegű árbevétele származott.

[24] Ugyanakkor az árbevétel igazolásához semmiképp nem elegendő csupán referencia csatolása, mert kifejezetten azt kell igazolni, hogy a legutóbbi 3 üzleti évben a közbeszerzés tárgyával azonos szolgáltatást teljesített ajánlattevőnek abból milyen nettó árbevétele származott.

[25] Felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a referenciaigazolások és az éves beszámolók tartalma alapján ez a feltétel igazolható, tekintettel arra, hogy a referenciaigazolások és az éves beszámolók összevetése és egybevetése alapján nem állapítható meg, hogy a felperesnek az adott referenciamunkából ténylegesen milyen árbevétele származott. Márpedig az árbevételre vonatkozó előírás kifejezetten arra vonatkozik, hogy a legutóbbi 3 évben a referenciamunkából eredően milyen összegű nettó árbevétele származott a felperesnek. A csatolt beszámolók nem helyettesíthetik a felhívásban előírt nyilatkozatot, mert a beszámoló adataiból nem különíthető el, hogy mennyi volt a közbeszerzés tárgya szerinti bevétel. A számviteli törvény szerinti bontásban ugyanis csak a teljes árbevétel van feltüntetve, de abból elkülönítetten a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel nem állapítható meg. Ezeknek az igazolására azonban nem került sor.

[26] Az nem vitatott, hogy a felperes által csatolt referencia dokumentumok igazolják, hogy a közbeszerzés tárgyával azonos szolgáltatásra alkalmas a felperes, azonban a jogszabályi és ajánlatkérői követelmény volt ezen felül az is, hogy a pénzügyi alkalmasság körében nyilatkozzon arról, hogy ebből milyen összegű bevétele származott, illetve akkor felelhet meg az alkalmassági feltételeknek, ha az előző 3 évben összesen 170 millió Ft-os bevétele származott. Ezzel ugyanis az ajánlattevő azt tudja igazolni, hogy nem csak szakmai szempontból, hanem pénzügyileg is képes a közbeszerzés tárgya szerinti teljesítésére.

[27] Mindezek alapján az alperes helytállóan állapította meg, hogy a csatolt mérleg, eredménykimutatás és beszámoló adatai, illetve a referenciaigazolások tartalma nem igazolják az elvárt feltétel igazolását, és nem helyettesíthetik azt a felhívásban rögzített ajánlatkérői elvárást, hogy a 3 évre visszamenőlegesen a közbeszerzés tárgyából származó nettó árbevételről nyilatkozni kell.

[28] Alaptalanul hivatkozott a felperes arra is, hogy hiánypótlásnak, vagy felvilágosítás kérésnek lett volna helye. A beavatkozó 2015. november 27. napján hiánypótlást rendelt el, amely hiánypótlási felhívás kifejezetten tartalmazta a P3 előírás szerinti nyilatkozat csatolását, melyet a felperes nem teljesített. Tekintettel arra, hogy a Kbt.67.§ (5) bekezdés előírja, hogy a korábban már megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, így miután az ajánlatkérő már egyszer elrendelte a hiánypótlást, és ennek ellenére a felperes az elvárt nyilatkozatot nem tette meg, a fenti rendelkezés alapján további hiánypótlásnak nem volt helye

[29] A felvilágosítás-kérés kapcsán a Kbt. 67. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.

[30] Fentiek alapján a felvilágosítás-kérés célja a már csatolt nyilatkozatok tartalmának, az abban foglalt nem egyértelmű kijelentések tisztázása, azonban jelen ügyben ez a feltétel nem állt fenn, hiszen nem is csatolt a felperes olyan nyilatkozatot, amelynek tartalmát tisztázni kellett volna, a probléma éppen abból adódott, hogy ilyen tartalmú nyilatkozatot a felperes egyáltalán nem csatolt. Ebből következően felvilágosítás- kérésnek nem volt helye, annak törvényi feltételei nem álltak fenn.

[31] A felperes arra is hivatkozott, hogy a nyilatkozat csatolásának elmulasztása nem tartalmi, hanem csupán formai hiányosság volt, ezért a Kbt. 74.§ (1) bekezdés e) pontban írt érvénytelenségi feltétel nem áll fenn.

[32] A Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

[33] Fenti rendelkezés szerint tehát a formai hiányosság önmagában nem teheti érvénytelenné az ajánlatot. Ilyen formai hibának minősül például a Kbt. 61.§ (1) bekezdés szerinti nem megfelelő példányszám, vagy a nem megfelelő oldalszámozás, illetve minden olyan ajánlatkérői előírás, amely esetben az adott irat tartalmának vizsgálata nélkül látható a formai, alaki hiba.

[34] Azonban értelemszerűen annak megállapításához, hogy egy adott irat tartalma alapján az ajánlattevő pénzügyi alkalmassága fennáll-e, és az ajánlati felhívásban előírt elvárásnak megfelel-e, nyilvánvalóan nem formai vizsgálatot feltételez, a nyilatkozatot tehát tartalmát illetően érdemben kellett vizsgálni. Jelen esetben tehát semmiképpen sem formai hiányosságról van szó.

[35] Helytelenül hivatkozott a felperes arra, hogy az volt az ajánlat érvénytelenségének oka, hogy a felperes nem csatolta a beavatkozó által rendelkezésre bocsátott M12 számú minta szerinti nyilatkozatot, ugyanis nem az volt a beavatkozói döntés indoka, hogy a felperes a minta szerinti nyilatkozatot nem tette meg, hanem az volt az érvénytelenség megállapításának oka, hogy a felperes egyáltalán nem csatolt olyan tartalmú nyilatkozatot, amelyből megállapíthatók lettek volna 3 évre visszamenőlegesen a közbeszerzés tárgyával azonos árbevételből származó nettó árbevétel adatai.

[36] Megállapítható a fent kifejtettek alapján, hogy a jogszabályban és a felhívásban előírt tartalmú nyilatkozat nem pótolhatók a referenciaigazolás és az éves beszámoló adataival, a referenciaigazolás ennek helyettesítésére nem szolgálhat. A felperes pedig a felhívásban előírt tartalmú nyilatkozatot nem tett, és azt sem a hiánypótlási idő alatt, sem azt követően nem csatolt.

[37] Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes jogszerűen döntött a jogorvoslati kérelem elutasításáról, eljárása és határozathozatala során jogszabálysértés nem történt, ezért a bíróság az alaptalan keresetet elutasította a Pp. 339.§ (1) bekezdés alapján.

(Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
13.K.27.053/2016.)