2/2017. számú büntető elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Az ítélet akkor indokolható rövidítetten, ha a kihirdetés útján közölt határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelent be fellebbezést. Amennyiben a vádlottal szemben az ítélet közlésére nem kihirdetés, hanem kézbesítés útján került sor, e szabály alkalmazására nincs törvényes lehetőség.
Amennyiben az ítéletet e szabályt megsértve a bíróság röviden indokolja, és az csupán a tényállást és az alkalmazott jogszabályokat tartalmazza, az indokolás a bűnösség megállapítása, a cselekmények minősítése, valamint a büntetés kiszabása kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, így hatályon kívül helyezésének és a bíróság új eljárásra utasításának van helye [Be. 259. §, 371. § (1) bek. III. a) pontja].

[1] A törvényszék katonai tanácsa a volt rendőr főtörzszászlós terheltet a 2015. november 5. napján meghozott és 2015. november 24. napján jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § a) pont], közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345. §]. Ezért őt egy év – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte, és a szabadságvesztés végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy annak végrehajtása esetén a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra; egyben a terheltet előzetes mentesítésben részesítette. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be, azt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapozva.

[3] Az indítvány lényege szerint az eljárt bíróság a terhelt távollétében meghozott ítéletének indoklása csupán a tényállást és az alkalmazott jogszabályhelyeket tartalmazta, holott a távollévő terhelttel szemben meghozott ítélet Be. 259. § szerinti rövidített indokolásának nincs helye, és ezzel elkövette a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerinti eljárási szabálysértést.

[4] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a támadott határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt – annak helyes indokainál fogva – fenntartotta, azt csak annyiban egészítve ki, hogy a törvényszék katonai tanácsa az ügyészség téves indítványa ellenére az eljárást nem a külön eljárási, hanem az általános eljárási szabályok szerint folytatta le, mivel a tárgyalás a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt kérelmére folyt a távollétében.

[6] A Be. 416. § – indítványozó által felhívott – (2) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II.–IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[7] Ezen belül a 373. §  (1) bekezdés III. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

[8] Az ezen ok miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány megalapozott.

[9] A törvényszék katonai tanácsa a 2015. november 5. napjára kitűzött tárgyalásra a terheltet és védőjét megidézte, az ügyészt értesítette.

[10] A terhelt azonban a tárgyalási határnapot megelőzően írásban kérte, hogy külföldi munkavégzésére, illetve arra figyelemmel, hogy a cselekménye elkövetését megbánta és a nyomozás során teljes körű beismerő vallomást tett, a tárgyalást távollétében tartsa meg a bíróság.

[11] A bírósági tárgyalásról 13. sorszám alatt rövidített tárgyalási jegyzőkönyv készült; aszerint a törvényszék katonai tanácsa a megjelentek számbavételét követően megállapította, hogy a terhelt a tárgyaláson nem jelent meg, miután azonban 12. sorszám alatti beadványában azt kérte, hogy a tárgyalást a távollétében folytassák le, így a tárgyalás megtartásának törvényi akadálya nincsen.

[12] A tárgyaláson jelen lévő ügyész azt indítványozta, hogy a bíróság a Be. 532. § (2) bekezdésére figyelemmel a távollévő terhelttel szembeni külön eljárás szabályai szerint járjon el.

[13] A Be. XXV. fejezetében szabályozott, a távollévő terhelttel szembeni külön eljárás feltételei a külföldön, ismert helyen tartózkodó terhelttel szemben azonban nem álltak fenn. Miután azonban a Be. 281. § (9) bekezdése szerint a terhelt távollétében a tárgyalás megtartható, ha a szabályszerűen idézett terhelt előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a bíróság törvényesen járt el, amikor a tárgyalást a Be. általános szabályai szerint folytatta le.

[14] A tárgyaláson a bíróság ügydöntő határozatot hozott, melyet az ügyész és a védő tudomásul vett.

[15] A tárgyalást követően a bíróság a terheltnek a 13. sorszámú ítélet rendelkező részét kézbesítette a jogorvoslati jogra történő kioktatással együtt, az ítélet indokolása nélkül, és egyben tájékoztatta, hogy az ítéletet az ügyész és a védő tudomásul vette.

[16] A terhelt az ítéletet átvette, és az eljáró tanács elnöke 2015. november 27. napján hivatalos feljegyzésben rögzítve azt, hogy a terhelttől a fellebbezésre nyitva álló határidőben jogorvoslati kérelem nem érkezett, megállapította, hogy az ítélet 2015. november 24. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált.

[17] Majd írásba foglalta az ítéletet 2015. november 27. napján, azt a Be. 259. §-ára utalva röviden indokolva, és a terheltnek, a védőnek és az ügyésznek kézbesítette.

[18] Azaz a bíróság a határozatot az ügyésszel és a védővel a tárgyaláson kihirdetés útján, míg a terhelttel kézbesítés útján közölte.

[19] A kézbesítés útján közölt határozatnak azonban minden esetben tartalmaznia kell az ítélet indokolását is; a törvény nem teszi lehetővé, hogy a terhelt részére az ítéletet a rendelkező rész kézbesítésével közölje a bíróság.

[20] Emellett a Be. 259. § szerint az ítélet akkor indokolható rövidítetten, ha a kihirdetés útján közölt határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelent be fellebbezést. Miután a vádlottal szemben az ítélet közlésére nem kihirdetés útján került sor, e szabály alkalmazására nem volt törvényes lehetőség.

[21] A megtámadott ítélet indokolása így a bűnösség megállapítása, a cselekmények minősítése, valamint a büntetés kiszabása kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Ezért az eljárt bíróság megsértette indokolási kötelezettségét, és elkövette a Be. 371. § (1) bekezdés III. a) pontja szerinti eljárási szabálysértést.

[22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 424. § szerinti tanácsülésen eljárva a törvényszék katonai tanácsának ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárt katonai bíróságot új eljárásra utasította.

[23] A katonai bíróság a megismételt eljárást köteles az eljárási törvény rendelkezéseit maradéktalanul betartva lefolytatni és az így meghozott határozatot a törvény rendelkezéseinek megfelelően közölni a jogosultakkal.

(Kúria Bfv. I. 953/2016.)