26/2017. számú munkaügyi elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész visszavonásának, csökkentésének sérelmezése illetmény iránti követelésnek minősül, ezért az ebből eredő igény hároméves elévülési határidőn belül érvényesíthető akkor is, ha a munkáltató az illetményrész visszavonását, csökkentését kinevezés módosításba foglalta és harminc napos jogorvoslati határidőről adott tájékoztatást [1992. évi XXXIII. törvény 2. § (3) bek., 2012. évi törvény 286. § (1) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes karbantartó munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2014. február 10-én kelt körlevelében arról tájékoztatta az alperes alkalmazottait, hogy azon személyek esetében, akiknek besorolási illetménye nem éri el a garantált bérminimum összegét – független attól, hogy rendelkeznek-e munkáltatói döntésen alapuló illetményrésszel – az illetményüket 118.000 forintra megemeli. A munkáltatói intézkedés arról is rendelkezett, hogy a soros előrelépésben részesülők esetében az emelés a munkáltatói döntésen alapuló összeg terhére történik.
[2] Az alperes a 2014. július 22-én kézbesített átsorolási okmánnyal a körlevélben foglaltak szerint a besorolást 2014. január 1-jei hatállyal módosította.
[3] Az alperes a 2014. július 23-án kelt újabb átsorolási okirattal 2014. augusztus 1. napjával a munkáltatói döntésen alapuló 15.905 forint összegű illetményrészt a felperestől elvonta és csökkentette a felperes havi járandóságát. Az átsorolási okirat átvételét a felperes 2014. augusztus 4-én megtagadta, azt postai úton 2014. augusztus 25-én vette át.

Kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes a 2014. szeptember 24-én előterjesztett keresetében a kinevezés-módosítás hatályon kívül helyezését, továbbá azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2014. augusztus 1-jétől havi bruttó 15.905 forint megfizetésére.
[5] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a 2014. július 23-án kelt irat 2014. augusztus 4-én közöltnek minősül, ezért a felperes a keresetindításra jogszabályban meghatározott 30 napos határidőt elmulasztotta.

Az első- és másodfokú végzés

[6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a pert megszüntette.
[7] Végzésének indokolásában a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 24. §-a alapján a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a felperes részére a vitatott irat közlése 2014. augusztus 4-én megtörtént, miután a felperes ezen a napon az Mt. 24. § (1) bekezdése alapján az irat átvételét megtagadta. A 2014. augusztus 4-ei közlés napjához képest a felperes a keresetlevél benyújtását az Mt. 287. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott 30 napos határidő alatt elmulasztotta, ezért a pert a Pp. 157. § (1) bekezdés a) pontja, illetőleg a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján megszüntette.
[8] A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokai alapján helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte.
[10] Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközően okszerűtlenül állapították meg, hogy a hivatkozott munkáltatói intézkedés átvételét megtagadta. 2014. február 26-án a munkáltató arról értesítette, hogy havi illetményének összegét 15.905 forinttal csökkenti, amely ellen jogi képviselője útján kifogást terjesztett elő. Ennek eredményeként 2014. augusztus 4-én a munkaügyi osztály vezetője személyesen adta át az intézkedés visszavonásáról szóló átsorolási okmányt és ezzel egyidejűleg arról is tájékoztatta, hogy 2015. augusztus 1-jétől ismét visszavonja a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt. Jogi képviselője tájékoztatása alapján döntött akként, hogy az irat átvételét megtagadja.
[11] A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperes jogi képviselője is egyértelmű nyilatkozatot tett arra, hogy az átsorolási okmányt postai úton 2014. augusztus 25-én vette át, ehhez képest az utóbb előkerült feljegyzésnek és tanúvallomásoknak nem lehetett volna teljes bizonyító erőt tulajdonítani.
[12] A felperes érvelése szerint az Mt. 287. § (2) bekezdése szerint az egyoldalú munkaszerződés módosítással kapcsolatos igény 30 napos keresetindítási határidőn belül érvényesíthető, a perbeli esetben azonban a munkáltató által egyoldalú nyilatkozattal vállalt kötelezettség - a 2012. évben megállapított havi 18.600 forintos munkáltatói döntésen alapuló illetményrész - módosításáról van szó. Az egyoldalú kötelezettségvállalás visszavonására az Mt. 16. § (1)-(3) bekezdései alapján pedig a perbeli esetben nem volt lehetőség.

A Kúria döntése és jogi indokai

[13] A felperes felülvizsgálati kérelme megalapozott.
[14] A felperes a keresetében azt sérelmezte, hogy a munkáltatói körlevélben foglaltak ellenére 2014. augusztus 1-jei hatállyal a részére korábban megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrész és soros előresorolása alapján megállapított illetménynövekedés terhére emelte fel az alperes az illetményét. Az eljárt bíróságok azt helytállóan állapították meg, hogy a felperes részére az Mt. 24. § (1) bekezdése alapján ezen irat kézbesítése 2014. augusztus 4-én megtörtént, azonban jogszabályellenesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes részére átadott „értesítés illetmény változásáról közalkalmazotti jogviszonyban” elnevezésű okirat a kinevezés egyoldalú módosításának minősül, ekként a felperes az igényét az Mt. 287. § (1) bekezdés a) pontja alapján 30 napos keresetindítási határidőn belül érvényesíthette.
[15] A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésével (EH 1544.) kialakított egységes bírói gyakorlat alapján a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentése vagy megvonása nem tekinthető a kinevezés egyoldalú módosításának, amennyiben a felperes illetménye összességében nem csökken, amit a felperes sem állított. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész visszavonásának (csökkentésének) sérelmezése tehát illetmény iránti követelésnek minősül, ezért a felperes az igényét az Mt. 286. § (1) bekezdése szerinti hároméves elévülési határidőn belül érvényesíthette akkor is, ha az alperes az illetményrész visszavonását kinevezés módosításába foglalta és harminc napos jogorvoslati határidőről adott tájékoztatást.
[16] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

(Kúria, Mfv.II.10.606/2015.)