27/2017. számú munkaügyi elvi határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Tiltott keresetváltoztatásnak minősül, ha a felperes az első tárgyalást követően olyan jogosultsági feltétel és jogszabály megsértése miatt kéri a társadalombiztosítási szervek határozatainak a felülvizsgálatát, amelyre korábban nem alapította a keresetét.
[Pp. 335/A. §]

Tényállás

[1] A felperes 2011. december 31. napjáig rendszeres szociális járadékéban részesült, ami a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 33. § (1) bekezdése alapján 2012. január 1. napjától rehabilitációs ellátásként került tovább folyósításra, aminek a 2015. május havi összege 155.920 forint volt.
[2] Az alperes a 2015. szeptember 8. napján kelt határozatával felperes rehabilitációs ellátását 2015. november 30. napjával megszüntette és ezzel egyidejűleg a komplex minősítés alapján 2015. december 1. napjától rokkantsági ellátást állapított meg havi 42.605 forint összegben. Alperes megállapította, hogy a felperes egészségi állapotának a mértéke 52%-os, állapota alapján B2 minősítési kategóriába tartozik.
[3] A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, mint másodfokú hatóság a 2016. január 11. napján kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta a felperes egészségi állapotát 55%-osnak értékelve azzal, hogy állapota alapján B2 minősítési csoportba tartozik.
[4] A társadalombiztosítási szervek határozataikat az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, 3. § (1) bekezdése, 33/A. § (1) bekezdés a) pontja, 33. § (7) bekezdése és 13. § (2) bekezdése rendelkezéseire alapították.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[5] Felperes a keresetében a társadalombiztosítási szervek határozatainak felülvizsgálatát azzal az indokolással kérte, hogy a határozatok „a vonatkozó hatályos anyagi és eljárásjogi jogszabályok megsértésével” jöttek létre, sértik az Mmtv. 38/C. § b) pontjában foglaltakat, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig öt éve volt hátra a kérelem elbírálásának időpontjában, így a rehabilitációs ellátás összegét kellett volna továbbra is folyósítani a részére.
[6] Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva.

Az elsőfokú ítélet

[7] A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság ítéletében idézte az Mmtv. 33. § (1), (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit, megállapítva, hogy a felperesnek kellett kérnie a komplex minősítése elvégzését, melynek hiányában rehabilitációs ellátása megszüntetésre került volna. Az alperes felperesi kérelemnek megfelelően a felülvizsgálati eljárást 2015. március 25. napjával indította el. A bíróság rögzítette, hogy az alperes a komplex minősítések sorrendjének megfelelően 2012. január 31-ét követően a rehabilitációs ellátásban részesülő személyeket, így a felperest is felülvizsgálta.
[8] A bíróság idézte az Mmtv. 38/C. § (1) bekezdése rendelkezését. Az ítéleti érvelés szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés 2015. augusztus 1. napján lépett hatályba. A hatályba léptető Mmtv. 38/D. §-a szerint a 2015. augusztus 1-jén folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban az Mmtv. 38/C. § rendelkezését nem kellett alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy a felperes vonatkozásában a felülvizsgálati eljárás már 2015. március 25. napjától folyamatban volt, az alperesnek az Mmtv. 38/C. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezését nem kellett alkalmaznia, ezért a társadalombiztosítási szervek jogszabálysértést nem valósítottak meg. E körben hivatkozott a bíróság a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 15. § (1) bekezdése rendelkezésére.
[9] A bíróság hivatkozott a Pp. 335/A. § (1) bekezdése, továbbá a Pp. 330. § (2) bekezdése rendelkezéseire azzal, hogy felperes az első tárgyaláson a jogszabálysértést konkrétan megjelölte, ezt követően újabb jogsértésre már nem hivatkozhatott. A bíróság az egészségkárosodás mértékének vitatására tekintettel előterjesztett bizonyítási kérelmet elutasította, mivel az meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül, ezért azt érdemben nem is vizsgálta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és keresetének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az első fokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérve. A felperes álláspontja szerint az eljárási szabályok lényeges megsértése, az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazása és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. § (1) és (8) bekezdése megsértése miatt jogsértő a bíróság ítélete.
[11] A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes az ügyintézési határidőből kicsúszott, mert a márciusban elindított felülvizsgálati eljárást 2015. augusztus 1-ig le kellett volna zárni, amikor is már hatályban volt a 38/C. §, amit alkalmaznia kellett volna. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett alperes nem hivatkozhat.
[12] A felperes érvelése szerint a soros felülvizsgálatára 2013. januárjában kellett volna, hogy sor kerüljön, arra azonban csak 2015. márciusában került sor, így az alperes az Mmtv. 33. § (6) bekezdése rendelkezését is megsértette.
[13] A felperes hivatkozott arra, hogy a Ket. rendelkezései alapján az ügyfélre kedvezőbb jogszabályt kellett volna alkalmazni, azaz amennyiben nem határidőn túli az alperesi ügyintézés, úgy az Mmtv. 38/C. § b) pontja alkalmazásra kellett volna hogy kerüljön. Alperes a Ket. 33. § (1) bekezdésében rögzített 30 napos ügyintézési határidőt is jóval túllépte, ezért nem kerülhetett sor a rá nézve kedvezőbb szabály alkalmazására.
[14] A felperes álláspontja szerint a bíróság tévesen állapította meg, hogy módosította a kereseti kérelmét, mivel mindvégig a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérte, csak a keresetének az indokolását szerette volna módosítani, amelyet az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott.
[15] A felperesi érvelés szerint az alperes figyelmen kívül hagyta az Mmtv. 33. § (6) bekezdése rendelkezését, amely sorrendet állapít meg, első helyen az életkort és csak a harmadik helyen  szerepeltetve az egészségkárosodás mértékét. Az alperesi törvénysértések miatt a felperesnek 48.000 forint nyugdíjból kell megélnie a jogszerűen neki járó 160.000 forintos nyugdíjjal szemben.
[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.
[18] Peradat, hogy a felperes felülvizsgálati eljárását az alperes 2015. március 25. napjával indította el. A társadalombiztosítási szervek a komplex minősítést követően meghozták 2015. szeptember 8-án az elsőfokú, majd 2016. január 11-én a másodfokú határozataikat.
[19] A felperes által alkalmazni kért Mmtv. 38/C. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezése, amely szerint, ha a megváltozott munkaképességű személy az Mmtv. 33. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartama az öt évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt. Az Mmtv. 38/C. §-a 2015. augusztus 1-jén lépett hatályba, az Mmtv. 38/D. §-a pedig meghatározta, hogy a 2015. augusztus 1. napján folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban a 38/C. § rendelkezését még nem kell alkalmazni.
[20] Nem vitatottan a felperes kérte a komplex minősítés elvégzését, ezért az alperesnek azt az Mmtv. 33. § (6) bekezdése rendelkezésére figyelemmel el kellett végeznie.
[21] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy az alperes az ügyintézési határidőből kicsúszott, 30 napon belül nem hozott határozatot, illetőleg, hogy a felperes soros felülvizsgálatát 2013. januárjáig nem ejtette meg. Ezen előadásaiban felperes az alperes jogsértését állította, bíróság általi jogsértésre ebben a körben nem hivatkozott. A Kúria azonban rámutat, hogy amennyiben 2013. januárjában lett volna a felülvizsgálat időpontja, illetőleg amennyiben a 2015. augusztusig a felülvizsgálati eljárás lezárult volna és a határozatát az alperes meghozta volna, abban az esetben sem lehetett volna esetében az Mmtv. 38/C. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezését alkalmazni figyelemmel arra, hogy ezen rendelkezés csak 2015. augusztus 1. napján lépett hatályba és csak a 2015. augusztus 1. napját követően indult felülvizsgálati eljárásokban lehetett alkalmazni.
[22] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy keresetét az eljárás során nem változtatta meg, csupán annak indokolását módosította, ezért a bíróság ezzel kapcsolatos megállapításai jogsértőek.
[23] A Kúria rámutat, hogy a keresetlevél tekintetében figyelembe veendő a 2/2011. (V.9.) KK vélemény, amely a kereseti kérelemhez kötöttséghez és a keresetváltoztatásról szól a közigazgatási perben. A Pp. 335/A. §-a és a KK vélemény szerint ha a 30 napos perindítási határidő már eltelt, úgy az alperesi határozatnak a keresetben nem támadott részére már nem lehet kiterjeszteni a keresetet.
[24] A peradatok alapján megállapítható, hogy a felperes a per első tárgyalásán is csak az Mmtv. 38/C. §-a alkalmazhatóságának kizárását vitatta. Keresete jogalapját változtatta meg az első tárgyalást követően, akkor is más, az egészségkárosodása mértéke alapján vitatta a társadalombiztosítási szervek határozatait.
[25] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Pp. 335/A. § (1) bekezdése rendelkezése alkalmazásától – ez irányú jogszabályi rendelkezés hiányában – nem tekinthetett el, ellenkező esetben a társadalombiztosítási határozatot olyan jogosultsági feltétel és jogszabály megszegése körében vizsgálta volna felül, amelyre a felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a kereseti kérelmében nem hivatkozott.
[26] A Legfelsőbb Bíróság/Kúria Mfv.III.10.510/2010/3. számú és az Mfv.III.10.584/2012/4. számú végzéseiben rámutatott arra, hogy a közigazgatási per tárgya – a következetes bírói gyakorlat szerint – a közigazgatási szerv döntésének nem általában történő, hanem a kereseti kérelemben meghatározott irányú felülvizsgálata (KK 34. számú állásfoglalás, BH 2003.440.). A Kúria a Kfv.I.35.228/2008/6. számú határozatában foglaltak alapján rámutatott arra is, hogy a Pp. 335/A. § (1) bekezdése által tiltott keresetváltoztatásnak minősül az, ha a felperes a keresetlevélben az alperesi határozat jogsértő voltára vonatkozó általa előadott tényektől, bizonyítékoktól eltérő, teljesen más körülményekre, tényekre, bizonyítékokra hivatkozva eltérő jogalapon tartja jogszabálysértőnek az alperesi határozatot a per első tárgyalása után. Amennyiben a bíróság, a per tárgyalása után előadott, meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősülő kérelemre alapítja érdemi döntését, a kereseti kérelemhez kötöttség elve sérül. Ebből következik, hogy a meg nem engedett keresetváltoztatással kapcsolatos eljárás adatai a perben nem értékelhetőek a felperes javára, a bíróságnak az érdemi döntését az eredeti kereseti kérelem által behatárolt körben a Pp. 212. § (1) bekezdése és 2013. §-a alapján kell meghoznia.
[27] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (Pp. 275. § (3) bekezdés).

(Kúria, Mfv.III.10.811/2016.)