Rendkívüli jogorvoslati eljárások közigazgatási és polgári ügyekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

- Felülvizsgálat

Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel:

- az első fokon jogerőre emelkedett ítélet, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi;

- az elsőfokú ítéletet helybenhagyó ítélet, ha:

  •   az elsőfokú ítélet ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú ítéletet a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság;
  •   az ítélet a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perben született;
  •   az ítélet a XL. Fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született;
  •   az ítélet a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perben született;
  •   az ítélet a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti perben született;

- a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása;

- a Kúria által hozott ítélet;

- a vagyonjogi perben hozott ítélet, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 5.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított pereket, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított pereket [új Pp. 408. § (1) bek.];

- a vagyonjogi perben hozott ítélet – a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték nagyságától függetlenül –, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben [új Pp. 408. § (2) bek.];

- az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

A felülvizsgálat – meghatározott vagyonjogi ügyekben való – kivételes engedélyezése:

Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti. Ebben az esetben a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét is le kell róni.

A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

c) - a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy

d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés

miatt indokolt.

Az engedélyezés iránti kérelem:

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet – a felülvizsgálati kérelemhez csatolva – a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál lehet előterjeszteni, az engedélyezés iránti kérelem illetékének lerovásával egyidejűleg.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:

a) azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri,

b) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és

c) az engedélyezést megalapozó

ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,

cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését,

cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja, vagy

cd) ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér.

A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem felel meg.

Döntés az engedélyezésről:

Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról. A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.

A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet előterjesztő félnek és - ha szükséges - felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki. Ha az engedélyezés iránti kérelmet előterjesztő fél e felhívásnak nem tesz eleget, a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak:

Felülvizsgálati kérelmet a fél, valamint - a rendelkezés rá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályokban foglalt kellékek (114. §) mellett tartalmaznia kell:

a) a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,

b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja,

c) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és

d) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.

A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A fél költségkedvezmény engedélyezését a felülvizsgálati eljárás megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet, a felülvizsgálati ellenkérelmet, illetve a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára – a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggésben indult felülvizsgálati eljárást kivéve – a jogi képviselet kötelező, ezért a kérelemhez, ha arra korábban nem került sor, csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából a tárgyalást be nem rekesztette. Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a perköltség viseléséről és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz.

A felülvizsgálati eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt. Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolni kell, amelyen le kell róni az engedélyezés iránti kérelem illetékét. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni azonban nem lehet.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be, elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható, illetve amennyiben a felülvizsgálatnak kivételesen, engedélyezésre helye lehet, az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtották be. Akkor is visszautasításnak van helye, ha a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy ha az eljárási illetéket – kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat – nem fizették meg, továbbá ha a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött. Ha azonban a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria az eljárás folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a felülvizsgálattal támadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni. A csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a felülvizsgálati kérelem érint. Ha a felülvizsgálati kérelem kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben az ítélet hatályon kívül helyezése és új ítélet meghozatala nem kérhető.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást indokoltnak tartja. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél a tárgyalás tartása iránti kérelmét a felülvizsgálati kérelemben terjesztheti elő. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem akadályozza.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozat jogszabálysértő voltát csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja felül, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak és a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatának, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett. Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajthatóság vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria határozatában meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

 

Felülvizsgálati eljárás közigazgatási és polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

- Felülvizsgálat

Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító vagy a pert a 157. § a) és g) pontja, valamint a 157/A. § (1) bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel:

- az első fokon jogerőre emelkedett határozat, kivéve, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi;

- az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat, ha:

  • az elsőfokú határozat ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú határozatot a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság;
  • a határozat a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben született;
  • a határozat a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született, kivéve azokat a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, amikor a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult;
  • a határozat a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyben született;
  • az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben

 

    • a 23. § (1) bekezdés ec) pontjában foglalt perekben és
    • a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben;

- kizárólag a határozat kamatfizetésre, illetve perköltségre vonatkozó rendelkezése;

- kizárólag a határozat teljesítési határidőre, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezése vagy a határozatnak kizárólag az indokolása;

- a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat;

- a Kúria által hozott határozat;

- a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;

- az apaság vélelmét megdöntő ítélet az apaság vélelmét megdöntő részében, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg;

- a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet;

- az egyezséget jóváhagyó végzés;

- a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés;

- a vagyonjogi ügyben hozott határozat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a 3.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a sérelemdíj iránt indított perekben, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott perekben hozott határozat, valamint az ingatlan tulajdonára vagy az ingatlant terhelő jogra vonatkozó vagy az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő, valamint valamennyi olyan ügyben hozott határozat, amely megállapításra irányul;

- az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, a bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben hozott határozat, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az 1.000.000,- forintot nem haladja meg;

- az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak:

Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésével -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.

A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

Az eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű perben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az első fokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek – a kiemelt jelentőségű pereket kivéve – az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A kiemelt jelentőségű perekben a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható. Akkor is hivatalbóli elutasításának van helye, ha a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a támadott határozatot, illetve - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely konkrét, beazonosítható megjelölésével - azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, és milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, és e hiányok pótlása a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor is elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy megszűnt jogi képviselete pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

A határozat elleni felülvizsgálati kérelemmel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá, ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére maga is jogosult lenne. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását. Ha az ellenérdekű fél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását, amennyiben azt korábban a felülvizsgálati kérelmében nem kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. Közigazgatási perekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés esetén a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.