Dr. Eckart Ratz, az Osztrák Legfelsőbb Bíróság elnökének megbeszélései és előadása a Kúrián

Dátum
Város
Budapest
Helyszín
Kúria

Dr. Darák Péter, a Kúria elnökének meghívására 2013. október 2-3. között hivatalos látogatást tett Magyarországon Prof. Dr. Eckart Ratz, az Osztrák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke.
A látogatás első napján az osztrák főbíró előadást tartott a Kúrián „Gazdasági büntetőjog Ausztriában” címmel, majd ezt követően szakmai megbeszélést folytatott a Kúria Büntető Kollégiumának bíráival. A megbeszélésen bemutatásra került az Osztrák Köztársaság bírósági struktúrája, jogorvoslati rendszere, a gazdasági büntetőjog részét képező osztrák adó- és vámbüntetőjog, a korrupciós büntetőjog módosításai, illetve a pénzügyi büntetőjog egyes rendelkezései.
Budapesti látogatásának második napján az osztrák Legfelsőbb Bíróság elnökét fogadta Dr. Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze is.

A Kúrián megtartott előadásának bevezető részében Eckhart Ratz kiemelte a piacgazdaság ösztönző rendszerének alapjául szolgáló gondolatot, amely szerint az egyén maga köteles viselni cselekedeteinek jó és rossz következményeit. A versenyben alkalmazott tisztességtelen eszközök a vagyon elleni bűncselekmények klasszikus tényállásai, ide tartozik többek között a hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás. Aki a vagyonát hitelezői elől elvonja és ezáltal követeléseik kielégítését megakadályozza, a klasszikus fizetésképtelenségi bűncselekményeket valósítja meg, mint amilyen a csődbűncselekmény vagy a hitelezői érdekek súlyosan gondatlan korlátozása. A csalást, a fizetésképtelenségi bűncselekményeket ezen felül speciális büntetőjogi rendelkezések is üldözik, amelyek a számviteli mérleg valóságát és világosságát védik. Emellett komoly veszélyt hordoznak a versenykorlátozó megállapodások közbeszerzési eljárásban, a pénzmosás és a társadalombiztosítási hozzájárulások visszatartása. A bírói gyakorlat szempontjából kevésbé tűnik jelentősnek az üzleti és üzemi titok védelme, a szerzői büntetőjog, a kalóz védjegyek és termékek. A tisztességtelen verseny miatt indított büntetőeljárások sem jutottak el a Legfelsőbb Bíróságig. Az elnök úr a továbbiakban a gazdasági büntetőjog és a büntetőeljárás néhány sajátos aspektusát tárgyalta.

Elsőként az adó-és vámjogszabályok megsértését kivédeni hivatott pénzügyi büntetőjog fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a vesztegetési bűncselekmények pénzügyi büntetőjogi vonatkozással is bírnak: szigorúan tilos ugyanis az olyan pénzbeli vagy tárgyi juttatásokat az adóalappal szemben költségként elszámolni, amelyek nyújtását vagy elfogadását a törvény büntetéssel fenyegeti. Aki ilyen kifizetéseket az üzemi költségek között számol el, az az adókikerülés vétségét valósítja meg. A pénzügyi bűncselekmények további specialitását az adja, hogy a nyomozás közigazgatási hatáskörbe tartozik: az adó-és vámszervek járnak el nyomozó hatóságként. A cselekmények elbírálása is közigazgatási hatáskörbe tartozik a 100 000 euró alatti adóbevétel-csökkenést okozó cselekmények, valamint az 50 000 euró alatti vámbevétel-kiesést okozó cselekmények esetében.

Eckart Ratz ezt követően az Osztrák Köztársaság bírósági struktúráját ismertette. A német bírósági rendszerrel sok a hasonlóság, ám az ottanitól teljesen eltérő módon két részre van osztva a bírósági szervezet, miközben három ún. legfelsőbb bíróság van. Ezek közül az egyik az Alkotmánybíróság, amely 14 tagból áll, és alapvetően teljes ülésben jár el. A 14 tagot közvetlenül a parlament, vagy a szövetségi kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A tagok a szövetségi és tartományi tisztviselők, vezető politikusok egykori munkatársai, ügyvédek és alkotmányjogászok közül kerülnek ki. A bírói kar tagjainak kinevezésére nem tehető javaslat. Az ügyvédek és az egyetemi tanárok alkotmánybírói kinevezésüket követően is gyakorolhatják korábbi hivatásukat.  A másik két legfelsőbb bíróság ezzel szemben kizárólag hivatásos bírákból áll, tisztségüket kizárólag bírói testületek javaslata alapján nyerik el. A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb bírói szerv polgári és büntető ügyekben. 2014-től a Közigazgatási Bíróság felülvizsgálati bíróságként jár el az elsőfokú közigazgatási bíróságokhoz (azaz a 9 tartományi közigazgatási bírósághoz), a szövetségi közigazgatási bírósághoz és a szövetségi pénzügyi bírósághoz tartozó ügyekben. 

A gazdasági büntetőjogi kérdések jobb megértése érdekében a Legfelsőbb Bíróság elnöke ismertette az osztrák büntetőeljárás menetét. Büntetőügyekben az eljárás kétfokú. Ha elsőfokon egyesbíró járt el, akkor az USA-hoz hasonlóan – legalábbis elméletileg – „trial de novo”-ra, perújításra kerül sor. A Legfelsőbb Bíróság csak abban az esetben jár el, ha a bűncselekményt a törvény több mint 5 évi szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Ez esetben már első fokon tanácsban jár el a bíróság. Dr. Eckart Ratz álláspontja szerint amennyiben az elsőfok széles körben vizsgálódhat, nincs szükség a ténykérdések teljes körű felülbírálatára. Az elsőfokú eljárás megismétlése nem hozna semmilyen többleteredményt, mivel senki sem tudja garantálni, hogy a fellebbezési bíróság változatlan bizonyítékok mellett közelebb kerül az igazsághoz, mint az elsőfokú bíróság. Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a tanúk csökkent emlékezete gyengíteni fogja nyilatkozataik bizonyító erejét. Nem utolsó szempont, hogy az elsőfokú eljárás jelentősége szükségtelenül leértékelődne akkor, ha másodfokon teljes egészében meg lehetne ismételni. Így mind a megalapozottság, mind a pergazdaságosság szempontjai a tényállás másodfokon történő felülbírálata ellen szólnak.  A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai által hozott ítéletek ellen benyújtott ún. semmisségi panaszok elbírálása során is csak jogkérdések felülvizsgálatára van lehetőség, legyenek azok akár eljárásjogiak, akár anyagi jogiak. Amennyiben csak a büntetéskiszabást támadják, a tartományi felsőbíróságok egyike jár el másod-, és egyben utolsó fokon. 

A legmagasabb szintű bírósági alapjogvédelem is a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik. Lehetőség van egyfajta alkotmányjogi panasz benyújtására az alsóbb fokú bíróságok döntései ellen, amennyiben azok az adott ügyben utolsó fokon jártak el.

Ezt követően az osztrák elnök a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos szakértői bizonyítás kérdéseit tárgyalta. Rámutatott, hogy a szakértői bizonyítás kiemelkedő jelentőségű az ügyek elbírálása során, mivel a törvényi szankciók az okozott (adó-, vám-) bevételkiesés összegétől függenek. Ha több azonos jellegű bevételcsökkenést [okozó cselekményt] egy eljárásban bírálnak el – pl. több éves bevallással egyazon adónemben okozott bevételkiesést – akkor az egyes összegeket össze kell számítani. Eljárásjogi szempontból problémát jelent, hogy a nyomozati szakban az ügyészség által kirendelt szakértő a tárgyaláson is eljár e minőségében, és a törvény nem engedi meg a szakértő cseréjét pusztán azon az alapon, hogy az már a nyomozati szakban is eljárt. Az elnök álláspontja szerint ez a szabályozás sérti a védekezéshez való jog érvényesülését. Ugyanakkor a vád és a védelem által szabadon felkérhető, privát szakértők engedélyezése sem vállalható megoldás, mert ez a hagyományos, nyomozóelvű eljárást az ügyfélközpontú, adverzatórius eljárás irányába mozdítaná el. Ez az anyagi igazság helyett a formális igazság keresését helyezi előtérbe, ekként ellentétes az osztrák büntetőjogi hagyományokkal.

Az előadás további részében Eckart Ratz érintette a szervezetek büntetőjogi felelősségéről szóló törvényi szabályozást, a tevékeny megbánás jelentőségét a vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények elbírálása során, valamint a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás legutóbbi módosítását. Ez utóbbi során kiemelte a köztulajdonban álló és a nem köztulajdonban álló (gazdálkodó) szervezetek közötti különbségtétel jelentőségét: „nem állami” gazdasági szereplők esetében a vesztegetés csak akkor büntetendő, ha az előnyt kötelességszegésért cserébe adják, kérik vagy fogadják el. Az állami hivatalnokok viszont a hivatali kötelesség teljesítéséért sem kérhetnek vagy fogadhatnak el előnyt, a szokásos mértéket meg nem haladó figyelmességek elfogadása azonban megengedett. 

Az előadást követően a Kúria büntetőbírái tehettek fel kérdéseket, amelynek során jó hangulatú, érdekes eszmecsere bontakozott ki a magyar és az osztrák gazdasági büntetőjog és a büntetőeljárás hasonlóságairól és különbségeiről.

2013. október 4.

A Kúria Sajtótitkársága

A eseményről készült képek: