Tájékoztató hivatásos állomány tagjának megbízási díja tárgyában a Mfv.II.10.692/2017. számú ügyben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. július 23.

Az alábbiak szerint nem jogszabálysértő az eljárt bíróságok jogköveztetése, mely szerint a BM rendelet szerinti járőr beosztáshoz képest a szabálysértési előkészítő eljárások ellátása akkor is a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásának minősül, ha az alperes a felperesi szolgálati beosztást járőr (szabálysértési) beosztásnak nevezte el. Ezért a jogerős ítélet nem sérti a Hszt. 71. § (1) bekezdése c) pontját és 71. § (5) bekezdését, melyre az alperes jogszabálysértésként maga sem hivatkozott (Pp. 272. § (2) bekezdés, 1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. és 4. pont).

A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel. Kinevezése szerinti beosztása 2013. december 1-től 2015. szeptember 15-éig járőr, 2015. szeptember 16-tól járőr (szabálysértési) volt. A felperes a szabálysértési feladatkört járőri feladatai mellett 2014. július 1-től 2015. június 30-ig az alperes megbízása alapján megbízási díj fizetése mellett látta el, ezt követően ellentételezés nélkül. A felperes feladatai ez alatt nem változtak, folyamatosan – naponta megosztottan – járőri és nagyobb részt szabálysértési előkészítő eljárással kapcsolatos feladatokat is ellátott.
A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében 2015. július 1-től 2016. november 30-ig terjedő időre elsődlegesen illetménykülönbözet, másodlagosan megbízási díj jogcímén kérte marasztalni az alperest.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes – 2015. július 1. napjától hatályos – rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban Hszt.) 71. § (1) bekezdéséből az következik, hogy a felperes kizárólag valamely, a sajátjától eltérő beosztás ellátásáért lenne jogosult többletdíjazásra, ilyen a felperes szolgálati helyén nem volt, hiszen a szolgálati beosztás fogalmát a Hszt. 2. § 25. pontja az állománytáblázatban rendszeresített, a hivatásos állomány tagjával betölthető munkakörként határozza meg.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével 985.575 forint és ennek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest megbízási díj jogcímén. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Hszt. 2015. július 1-jei hatálybalépésekor már hatályos, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló, 30/2015. (IX.22.) BM rendelet (Szolgálati Szabályzat) VI.54. pontja rendelkezik a járőr szolgálati formáról.
Az ORFK utasítás (Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat) I. fejezete a járőr szolgálat céljáról, jellegéről, feladatairól és a II. fejezet 36. pontja arról is, hogy a járőr milyen feladatokra nem vehető igénybe.
2015. július 1-jén lépett hatályba a 30/2015. (VI.16.) BM rendelet (BM rendelet), ennek 2. § a) pontja szerint alapfeladat ellátására létrehozott szolgálati beosztás: a Hszt. 352. § d) pont 1., 3. és 4. pont alpontja szerinti törvényekben meghatározott feladatok ellátására létrehozott szolgálati beosztás.
A Hszt. 352. § d) pontja szerint a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely (1.-5. pont) – többek között – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására irányul, ezen szolgálati beosztások körét a miniszter rendeletben határozza meg.
A BM rendelet I. 7. § e) pontja értelmében a rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a beosztáshoz rendelt hivatásos pótlék mértékét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében a 2. számú melléklet tartalmazza. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott helyi szerv – tiszthelyettesi besorolású osztályba tartozó – szolgálati beosztásai között van a járőr (III/68.) beosztás és nincs szabálysértési járőr beosztás, mint ahogy a Szolgálati Szabályzat és az ORFK utasítás sem ismeri a szabálysértési járőr szolgálati formát.
A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állománya vonatkozásában a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások felsorolásáról szóló, 27/2015. (VI.15.) BM rendelet – 2015. július 1. és december 30. napja között hatályos – 1. melléklet III. része a helyi szervnél rendszeresített szolgálati beosztások között sorolja fel járőrszolgálati beosztást (54. pont), amely II/II. besorolási osztályba tartozó, ugyanakkor a referensi (36. pont) szolgálati beosztás II/IV., a segédelőadói (52. pont) szolgálati beosztás II/III. besorolási osztályba tartozó.
Mindezek alapján megállapítható az, hogy a járőr szolgálati beosztáshoz az irányadó jogszabályok szerint szabálysértési előkészítő feladatok elvégzése nem tartozik, míg a szabálysértési feladatokra rendszeresített beosztások magasabb besorolásúak.
A szolgálati viszony a Hszt. 13. § (1) bekezdése értelmében az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges szolgálati jogviszony. A felperesnek a szolgálat teljesítése során egyrészt a munkaköri leírás szerint, illetve a munkáltató rendelkezése alapján a beosztásához tartozó, de a munkaköri leírásban konkrétan nem nevesített feladatokat is végre kell hajtania (Hszt. 13. § (2) bekezdés, 102. § (1) bekezdés b) pont, 103. § (1) bekezdés). A BM rendelet az egyes munkakörökre kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell megállapítani a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét.
A Kúria már több eseti döntésében kimondta, miszerint a munkáltató utasítása alapján a felperes ugyan esetenként köteles ellátni a járőri tevékenységhez nem tartozó tevékenységet is, ugyanakkor a beosztásához nem tartozó feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többlet díjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/15.).
Az előbbiekhez képest nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a H. Rendőrkapitányság ügyrendje és állománytáblázata a járőr beosztást járőr (szabálysértési) beosztásként nevezte meg és az alperes eszerint módosította a felperes kinevezését. A szolgálati beosztások körét ugyanis BM rendelet határozza meg és ehhez képest kell értelmezni az állománytáblázatban rendszeresített szolgálati beosztásokat is. Ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a Hszt. 2. § 4. és 25. pontja megsértésére.

Budapest, 2018. július 23.

A Kúria Sajtótitkársága