Tájékoztató a Kúria Mfv.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.824/2016. számú, közigazgatási határozat felülvizsgálata, joghatóság tárgyában hozott határozatról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. október 17.

A magyarországi székhelyű, de németországi fiókteleppel is rendelkező felperes, mint munkáltató és D.E., mint munkavállaló 2012. augusztus 19-én 2012. szeptember 1-jei hatállyal határozatlan időre szóló munkaviszonyt létesítettek egymással csomagoló munkakörre, németországi munkavégzési hellyel. D.E-t 2013. július 20-án németországi munkavégzés közben baleset érte, aminek következtében fejsérüléssel kórházba került. A megismételt eljárás során az elsőfokú hatóság megállapította a magyar munkavédelmi hatóság joghatóságát, hatáskörét és illetékességét, valamint hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye és hogy a munkáltatói mulasztással kapcsolatos munkavédelmi eljárás lefolytatható. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes, mint másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. A közigazgatási döntésekkel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a közigazgatási és munkaügyi bíróságon,  amelyben a határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. A jogerős ítélet a másodfokú hatóság határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. A joghatósággal kapcsolatos főszabály, hogy magyar állampolgár Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, ügyfél hatósági ügyében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – Magyarország területén a magyar hatóság jár el (Ket. 18. §). Az Mvt. 9. §-ában foglaltak a magyarországi munkavégzésre vonatkoznak kivéve ha törvény, nemzetközi szerződés, ez utóbbi hiányában a nemzetközi magánjog szabályai másként rendeli. Tehát állampolgárságtól és a nyilvántartásba vétel helyétől függetlenül a Magyarországon kifejtett tevékenységek, magatartások, Magyarországon megjelenő szolgáltatások magyar hatóságok által ítélendők meg törvény, nemzetközi szerződés, a nemzetközi magánjog eltérő rendelkezéseinek hiányában. Az Nmtv. nem tesz kivételt abban a tekintetben, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó (ellenőrzési) hatáskörben különös joghatósági szabályt rögzítene. Munkaszerződésből eredő különös joghatósági szabályt az Nmtv. 61. §-a tartalmaz. A Róma I. rendelet alapján a munkavédelem anyagi jogi szabályai tekintetében nincs jogválasztás, ezek imperatív szabályok, azaz a felek jogviszonyában jelen esetben a német munkavédelmi anyagi jog az irányadó. A magyar munkavédelmi szabályt ezért meg sem lehetett szegni, mert nem irányadó a jogviszonyban. A Róma I. rendelet a szerződésre alkalmazandó anyagi jog tekintetében irányadó. Ennek azonban nincs köze ahhoz a kérdéshez, hogy melyik ország munkavédelmi hatósága járhat el. Az 593/2008/EK. rendelet 1. cikke határozza meg a tárgyi hatályt. E szerint a Rendeletet szerződéses kötelezettségekre kell alkalmazni polgári és kereskedelmi ügyekben olyan helyzetekben, amikor különböző országok joga között kell választani. Az egyéni munkaszerződésekre a felek által a 3. cikknek megfelelően a választott jog az irányadó. Jelen esetben az eljárt bíróság a rendelkezésre álló adatokat nyilvánvalóan és alapvetően tévesen nem értékelte, ezért a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására e körben sem adott módot.

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.    

Budapest, 2017. október 17.

A Kúria Sajtótitkársága