Tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.334/2017. számú ügyéről szolgálati viszony megszüntetése tárgyában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. január 26.

A hivatásos szolgálati viszonyban álló felperes az alperes megyei rendőr-főkapitányságon  teljesített szolgálatot. A Nyomozó Ügyészség 2012. május 22-i jelzése, majd június 11-én kelt tájékoztatása alapján – amely szerint a felperest kisebb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki – a kirendeltség vezetője 2012. augusztus 22-én a felperessel szemben fegyelmi eljárást rendelt el, amelyet a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztett.
A büntetőeljárásban a törvényszék a 2016. január 18-án kelt ítéletével a cselekményt folytatólagosan elkövetett csalás vétségeként minősítve az elsőfokú bíróság pénzbüntetést kiszabó ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet alapján a megyei rendőr-főkapitányság vezetője a 2016. február 1-jén kelt határozatával a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonta, egyben a 2015. augusztus 22-én elrendelt és felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatásáról rendelkezett.
A felperes 2016. január 14-én kelt parancs alapján 2016. január 15-étől 2018. május 31-éig gyermeke gondozása céljából rendelkezési állományba került.
A lefolytatott fegyelmi eljárást követően az alperes vezetője 2016. március 7-én kelt határozatával a a magához vont fegyelmi jogkör gyakorlását megszüntette. Az alperes kirendeltségének vezetője a 2016. március 9-én kelt határozatával a felperest szolgálati viszony megszüntetése fenyítéssel sújtotta és az eljárás jogerős befejezéséig – teljes illetménye visszatartásának elrendelése mellett – szolgálati beosztásából felfüggesztette.

A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése és a szolgálati viszony helyreállítása iránt indított perben a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát a kirendeltség vezetőjének határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában a perben alkalmazandó, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: régi Hszt.) 127/A.§ (1) bekezdés b) pontja alapján megállapította, hogy a rendelkezési állományba tartozó felperessel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlására az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezető lett volna jogosult, amely személy eljárása hiányában a felperessel szemben a fegyelmi eljárás folytatásának az elrendelésére és az azt követő eljárási cselekmények lefolytatására, a fegyelmi határozat meghozatalára hatáskör hiányában jogosulatlanul került sor, ezért az eljárás semmisnek minősült és a határozatok hatályon kívül helyezését eredményezte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria végzésével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Végzésének indokolásában az alábbi elvi kérdésben döntött:

A fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét a hivatásos szolgálati viszonyban álló személy fegyelmi eljárás megindításakor betöltött beosztása határozza meg. Az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárás megindítását követően, annak felfüggesztése alatt a felperes – gyermeke gondozása okán – rendelkezési állományba került, a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyét nem befolyásolja. Minthogy a felperes a fegyelmi eljárás elrendelése időpontjában nem volt rendelkezési állományban, ekként vele szemben a fegyelmi jogkört a Hszt. 126. § (1) bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok gyakorolta. Ez következik a Hszt. 125. § (1) bekezdéséből is, mely szerint a fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát is.

Budapest, 2018. január 26.

A Kúria Sajtótitkársága