Tájékoztató a Kúria tárgyaláson kívül meghozott Mfv.II.10.274/2017/6. számú határozatáról méltatlanná válást kimondó felmentés tárgyában

Dátum

A nyomozó ügyészség 2013. június 24-én a felperest gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 254. § (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt. A felperes gyanúsítására tekintettel az alperes 2013. július 3-án méltatlansági eljárást rendelt el vele szemben, melynek eredményeként a háromtagú méltatlansági bizottság határozatával megállapította a felperes méltatlanságát a gyanúsításban foglaltakkal indokolva. Ezt követően az alperes a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 53. § c) pontja, 53. § (2) bekezdés e) pontja, valamint 57. § (4) bekezdés d) pontja alapján 2013. július 19-ével a felperes szolgálati viszonyát felmentéssel megszüntette a méltatlansági bizottság döntéséről szóló határozatban foglaltakra hivatkozással.

A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében a méltatlanságát megállapító határozat hatályon kívül helyezését, a szolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását, eredeti beosztásba való visszahelyezését, valamint elmaradt illetménye megfizetését kérte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes szolgálati jogviszonyát megszüntető parancsát hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest a jogellenesség jogkövetkezményeinek megfizetésére. Ítélete indokolásában a törvényszék megállapította, miszerint tény az, hogy a felperessel szemben szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény gyanúja miatt indult nyomozás, amelynek során gyanúsítottként hallgatták ki. A törvényszék indokolásában kiemelte, hogy a méltatlansági eljárásnak nem a büntetőjogi felelősség megítélése a tárgya, úgy egymagában a büntetőeljárás megindítása – az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvére tekintettel – a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás megállapítását nem alapozza meg.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a törvényszék ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartotta, egyebekben nem érintette.

A Kúria ítéletében kiemelte, miszerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bűncselekmény elkövetését megállapító érdemi ügyészségi határozat nem született. A felperes a terhére rótt tényállást nem ismerte be, nem érték tetten, a terhére róttakat a méltatlansági eljárás során tagadta, a gyanúsítás ellen panasszal élt és a méltatlansági eljárás során sem álltak rendelkezésre olyan megfelelő bizonyítékok, amelyek a terhére rótt szolgálaton kívüli magatartás elkövetését bizonyították volna. A méltatlanságot „megalapozó” „magatartást”, valamint „tényállást” a Hszt. 149/B. § (3) bekezdésében, valamint a 149/C. § (1) bekezdésében foglaltakból is kitűnően az alperesnek bizonyítania kell. Ennek hiányában önmagában a felperes ellen megindított és folyamatban volt büntetőeljárás, valamint az általa vitatott gyanúsítás ténye a méltatlanság megállapítását a jogerős ítélet helytálló indokolása szerint nem alapozta meg.

A döntés elvi tartalma

A hivatásos állomány tagjának méltatlanságát megalapozó magatartását a munkáltatónak kell bizonyítania. Ennek hiányában önmagában a büntetőeljárás megindításának, valamint a hivatásos állomány tagjának általa vitatott gyanúsítottkénti kihallgatásának ténye – többlet tényállás hiányában – a méltatlanná válás kimondását és munkajogi jogkövetkezmény levonását nem alapozza meg. Az eltérő tényállásra tekintettel adott ügyben nem irányadó a Kúria elvi határozata (EBH2017.M.11.).

Budapest, 2018. január 16.

A Kúria Sajtótitkársága