A Kúria öttagú tanácsának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy alaki okból érvényes vagy érvénytelen-e az az öröklési szerződés, melyen az egyik tanú aláírása nem olvasható, de a tanú személyét a másik tanú megnevezte, aki az aláírást a magáénak ismerte el.
Az elsőfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az öröklési szerződést érvényesnek tekintette, a másodfokú bíróság azonban – figyelemmel a Kúria 3/2012. számú Polgári jogegységi határozatára, mely szerint a tanú személyének magából a végrendeletből (öröklési szerződésből) megállapíthatónak kell lennie és a tanú személyére vonatkozóan egyéb bizonyításnak nincs helye – nem.
Tekintettel arra, hogy hasonló döntést hozott a Kúria az EBH 2015.P.10. szám alatt közzétett elvi határozatában, melytől az öttagú tanács el kívánt térni, először a jelen eljárás felfüggesztésére került sor, majd a Kúria jogegységi tanácsa a 3/2012. PJE-t hatályon kívül helyezte és 2/2016. számú polgári jogegységi határozatában kimondta, hogy ha a tanú személye a végrendeletből (öröklési szerződésből) nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le. Egyben az EBH 2015.P.10. határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszüntette.
Ezt követően – miután az eljárás felfüggesztésének oka megszűnt – a Kúria öttagú tanácsa megállapította, hogy a perbeli öröklési szerződés alaki okból nem érvénytelen, ugyanakkor végzésével a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, a szerződés anyagi jogi szempontból történő érvénytelenségére vonatkozó kereseti kérelem elbírálása iránt.
Budapest, 2017. január 20.
A Kúria Sajtótitkársága