A jogvita elvi kérdés szempontjából irányadó tényállása szerint a felperes eladó és az I. rendű alperes vevő felbontották a korábban megkötött ingatlan adásvételi szerződésüket. Az I. rendű alperes azonban megtagadta a hozzájárulását a felperes tulajdonjoga visszajegyzéséhez, sőt jelzálogjogot alapított az ingatlanon a II. rendű alperes javára. Egy előzményi perben a bíróság pótolta a felperes tulajdonjoga bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatot. A jelen pert a felperes az alperesek között létrejött jelzálogjogot alapító szerződés – lehetetlen szolgáltatásra irányultság, valamint jóerkölcsbe ütközés miatti – érvénytelenségének a megállapítása iránt indította, kérve a jelzálogjog törlését.
A Kúria a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Döntése indokolásában rámutatott, hogy az alperesek közötti jelzálogszerződés nem érvénytelen és a II. rendű alperes bejegyzése sem érvénytelen. Az I. rendű alperes ugyanis csak a felperessel szembeni relatív szerkezetű kötelmi jogviszonyban vesztette el az adásvételi szerződés felbontása folytán az ingatlan feletti rendelkezési jogát, aminek a jogkövetkezménye csak az, hogy a jelzálogjog alapításával szerződésszegést valósított meg a felperessel szemben. A II. rendű alperes az ingatlan-nyilvántartási tulajdonos I. rendű alperestől – tehát olyan személytől, akinek kifelé dologi jogi hatállyal rendelkezési joga volt az ingatlan felett – attól függetlenül érvényesen szerzett jelzálogjogot, hogy tudott-e az I. rendű alperes szerződésszegéséről. A felperes alaptalanul hivatkozott az alperesek közötti szerződés jóerkölcsbe ütközésére is, mert az ő relatív hatályú érdeksérelme még nem teszi az alperesek közötti szerződés tartalmát a társadalmi közfelfogással szemben állóvá. A II. rendű alperes szempontjából az ingatlan-nyilvántartási helyzet nem tért el a valóságostól, így ő jóhiszemű jogszerzőnek minősül, akinek a bejegyzése nem érvénytelen. A felperes törlési keresete csak akkor lehetett volna alapos, ha a II. rendű alperes bejegyzése érvénytelen lett volna, aminek viszont az lett volna az előfeltétele, hogy a felperes és az I. rendű alperes közötti szerződés érvénytelen legyen.
Budapest, 2016. december 6.
A Kúria Sajtótitkársága