A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.37.280/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező:
Képviselője: dr. Kathi Orsolya ügyvéd
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 241/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 241/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (OEVB) az 5/2018. (II.19.) határozatával vette nyilvántartásba T.B.B. Fidesz-KDNP képviselőjelöltet, a határozat 2018. február 22-én, 16 órakor jogerőre emelkedett. Dunakeszi Város Önkormányzatának hírlevele 2018. február 22-én 16 óra 41 perckor beszámolt a nyilvántartásba vételről, illetve a hír a város hivatalos honlapján (www.dunakeszi.hu) is megjelent (a továbbiakban együtt: Hírlevél).
[2] Az OEVB a kérelmezőt, mint képviselőjelöltet a 8/2018. (III.1.) határozatával vette nyilvántartásba. A határozat 2018. március 4. napján emelkedett jogerőre. A nyilvántartásba vételről a Hírlevél 2018. március 5-én délután tájékoztatott.
[3] A kérelmező 2018. március 3-án elektronikusan kérte a polgármestert a nyilvántartásba vételről való tájékoztatásra, amire ekkor nem került sor. Ezt követően 2018. március 5-én két, tartalmában azonos kifogást nyújtott be az OEVB-nél: mindkettőben azt kifogásolta, hogy esetében még 2018. március 5-én 11 óra 22 perckor sem került sor a Hírlevélben a jelölti nyilvántartásba vételről való tájékoztatásra.
[4] Az OEVB 17/2018. (III.05.) számú határozatával elutasította a kifogásokat. Indokolása szerint a kérelmező képviselőjelöltkénti nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja március 4., vasárnap volt, az általa kért, erről szóló tájékoztatás pedig az ezt követő első munkanapon, március 5. napján az önkormányzati hírlevélben és az önkormányzat honlapján is megtörtént.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 241/2018. számú határozatával helybenhagyta az OEVB határozatát.
Megállapította, hogy a felperes esetében a jelölti nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedésének napján március 4. vasárnap volt, a kívánt tájékoztatás pedig – a kérelmező által sem vitatottan – március 5-én megfelelő módon megtörtént. A választási eljárásban alkalmazott határidőket ugyan valóban naptári napban kell számolni, de ez nem vonatkozik a választásokról szóló, de nem kifejezett jogszabályi határidőhöz kötött, nem választási szervek által teljesített tájékoztatásra. A Dunakeszi Város Önkormányzata által kiadott önkormányzati hírlevél, illetve működtetett honlap nem sértette meg az esélyegyenlőség biztosításának követelményét a jelöltek között, amikor a kérelmező képviselőjelöltkénti nyilvántartásba vételének pihenőnapon történt jogerőre emelkedéséről a következő munkanap folyamán tudósított.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértőknek a további jogsértéstől való eltiltását kérte.
Továbbra is kifogásolta, hogy képviselőjelöltségéről a Hírlevél és a város honlapja nem a másik jelölthöz hasonló gyorsasággal, nem a jogerőre emelkedést követő napon tudósított, amivel sérült a jelöltek esélyegyenlősége, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) pontja. Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzésére.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[8] A kérelmező saját jelöltségét érintő kérdésben járt el, így a Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége igazolt volt.
[9] A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között.
[10] Alperes határozata helytállóan tartalmazza, hogy a nem választási szervek által teljesített tájékoztatásra nem alkalmazhatók a Ve. határidő számításra vonatkozó szabályai. Ebben az esetben csak az vizsgálható, az eljárás miatt sérült-e a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség.
Az esélyegyenlőség alapelve nemcsak az állammal, hanem az önkormányzatokkal szemben is megfogalmazza a semlegesség elvárását a politikai pártok küzdelmében. Ennek a követelménynek az érvényesítése folytán az önkormányzat és szervei (Hírlevél) nem vehetnek részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Ez magában foglalja az önkormányzati szervek semleges eljárását, ami különösen vonatkozik a média megjelenésekre, ideértve az önkormányzat által üzemeltetett netes elérhetőségeket is.
[11] T.B.B. Fidesz-KDNP képviselőjelölt esetében a nyilvántartásba vételről szóló határozat 2018. február 22-én, csütörtökön emelkedett jogerőre, a felperes esetében 2018. március 4-én, vasárnap. Megállapítható, hogy a Hírlevél mindkét jelölt esetében csak a jogerőre emelkedést követően számolt be, de akkor beszámolt a nyilvántartásba vételről. Abban sem mutatható ki a esélyegyenlőség alapelvének sérelme, hogy az egyik jelöltnél már a jogerő bekövetkezésének hétköznapra eső napján, a kérelmező esetében pedig a munkaszüneti napra eső jogerő bekövetkezése utáni napon, a kifogás benyújtása utáni időpontban került sor a Hírlevélben a tájékoztatásra. A Hírlevél, mint az önkormányzat szervének eljárása a semlegesség követelményének határain belül maradt.
[12] Ennek következtében nem volt megállapítható, hogy a 2018. március 5-ei megjelenéssel a kérelmező esetében sérült volna a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség. Ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[14] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[15] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 14.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró