Kvk.I.37.435/2018/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

 

Az ügy száma: Kvk.I. 37.435/2018/3.

A tanács tagjai:     dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A kérelmező: (...)

Képviselője: dr. Sándor Tamás Zoltán ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 681/2018. számú határozata

 

Rendelkező rész

A Kúria Nemzeti Választási Bizottság 681/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Együtt – a Korszakváltók Pártja 2018. március 31-én 14 óra 32 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt kifogás nyújtott be Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a 2018. március 29-én megjelent Csepeli Hírmondó című lap IX. évfolyam 12. száma miatt.

[2] Megítélése szerint a lapszám sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint alapelvet azzal, hogy Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP jelöltő szervezetek képviselőjelöltje a többi, a választókerületben induló képviselőjelölthöz képest nagyobb arányban szerepel, többet említik és hivatkozzák a lap cikkei és a többi jelölttel ellentétben kizárólag pozitív kontextusban szerepel. Kifogásolta, hogy egyes ellenzéki jelöltet olyan színben tüntet fel, mint aki nem akart a térség fejlődéséért tenni, illetve több jelenleg is országgyűlési képviselő ellenzéki jelölt esetében olyan törvényjavaslatok szavazásainak az eredményét közli, melyek alkalmasak arra, hogy Németh Szilárdról pozitív képet fessenek. Azt nem vitatta, hogy az újságban egy- egy cikkben feltűnik pár ellenzéki jelölt, de összességében Németh Szilárd túlnyomórészt jelenik meg és mindig pozitív kontextusban.

[3] Ezen túlmenően egy magánszemély is 2018. április 1-jén 12 óra 55 perckor kifogást terjesztett elő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme miatt. Azt kifogásolta, hogy a lapszám egyoldalú információkat közöl egyes jelöltekről és jelölő szervezetekről, nem adva lehetőséget az ellentétes álláspont kifejtésére.

[4] Az OEVB a kifogásokat egyesítette, és határozatában úgy ítélte meg, hogy jelöltek közötti esélyegyenlőség sérelme túlnyomórészt a kifogásokban foglalt okokból nem valósultak meg, azonban Tarlós Istvánnak és Orbán Viktornak a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek álláspontját megjelenítő szerepeltetésével ésszerű indok nélküli előnyt biztosítottak Németh Szilárd István jelöltnek és az őt jelölő szervezeteknek, amely alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására. Habár a miniszterelnöki cikket nem, de Budapest főpolgármesterének a választásokkal kapcsolatos álláspontja megjelenítését összességében alkalmasnak tekintette a választói akarat befolyásolására, ami miatt sérült a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, így ebben a körben megállapította a jogszabálysértést. Az OEVB 138.000 Ft bírságot szabott ki, értékelte az ismételt jogsértés megvalósulását, valamint azt, hogy a jogsértést mindösszesen egy cikk alapozza meg. A jogsértéstől való eltiltást a közeli, április 8-i választási időpontra figyelemmel mellőzte.

[5] A beadványozók és kérelmező fellebbezése folytán eljárt NVB az OEVB döntését részben megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmező sajtótermékének kifogásolt száma megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közti eljárási alapelvet azzal, hogy Németh Szilárd Istvánt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni választókerületi képviselőjelöltjét népszerűsítette. Kötelezte a kérelmezőt a határozat rendelkező részének közzétételére és 1.380.000 Ft bírság megfizetésére.

[6] Határozatának meghozatalakor irányadónak tekintette a Kúria és az Alkotmánybíróság által megfogalmazott tételt: az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságának korlátját jelenti a helyi közhatalomtól a választási kampányban elvárt és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjából következő semleges pozíció. Rögzítette, hogy a 24 oldalas lapszámban 13 oldalon jelenik meg jelölttel, jelölőszervezettel kapcsolatos tartalom. Az OEVB-től eltérően a miniszterelnöki beszédnek a választási kampánnyal való közvetlen kapcsolatát egyértelműen leszögezte. Hangsúlyozta, hogy a cikk vizsgálata azért nem volt mellőzhető, mert a FIDESZ-KDNP amellett, hogy a választáson országos listát állított, a választókerületben egyéni jelöltje is van, Németh Szilárd István személyében. Így az interjú közlése, annak ismertetése a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek tekinthető. Szintén kampányeszköz a főpolgármesterrel közölt két oldal terjedelmű cikk is, mely a választással kapcsolatos véleményére, a jelöltek, jelölőszervezetek alkalmasságára tér ki és egyértelmű állásfoglalást tartalmaz nézetét illetően.

[7] A jelöltek törvényjavaslatok megszavazásakor tanúsított magatartásának, a térségnek hozott juttatásoknak az ismertetését szerkesztői szabadság körébe tartozónak minősítette. Míg a többi cikk tekintetében a választáshoz való kapcsolódást elismerte.

[8] Hangsúlyozta, hogy az indokolatlan előny megállapíthatóságát nemcsak a megszólalások és szerepeltetések jogcíme alapozhatja meg, hanem figyelembe kell venni a jelölt szereplésének mennyiségét, illetve vele vagy jelölő szervezetével kapcsolatos cikkek tartalmát. Nézete szerint egy jelölő szervezet által indított jelölt esetében a jelölő szervezet és a jelölt támogatása nem választható el a lapban. A választópolgári akart ugyanis nem pusztán a jelölt irányába fejeződik ki, akár az ajánlás, akár a szavazás során a választópolgár a jelölt melletti elköteleződésén túl a jelölő szervezet irányába is kifejezi támogatását. Éppen ezért nem választható szét az esélyegyenlőség vizsgálata a jelöltek és jelölő szervezetek között. Az egyik népszerűsítése értelemszerűen kihat a másikra is. Álláspontja az volt, hogy Németh Szilárd István, a FIDESZ-KDNP egyéni választókerületi jelöltje jelöltsége, közéleti szereplései kapcsán, figyelembe véve az öt jelölő jelölőszervezeteket népszerűsítő cikkeket is, összességében, a lapszám teljes tartalmát vizsgálva hangsúlyosabban jelenik meg, mint a többi jelölt. Értékelte azt a körülményt, hogy Németh Szilárd István jelölti megjelenéseinek száma azonos a többi jelöltéhez képest, de az esélyegyenlőségi alapelv sérelmének megítélésekor nem hagyhatta figyelmen kívül a jelölő szervezeteket népszerűsítő tartalmak megjelenítését sem. Emiatt a lapszám egészét tekintve megállapítható volt az alapelvi sérelem.

[9] A bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülményként értékelte azt, hogy a lapszám megjelenésének idején már széles körben ismert volt a választási szerveknek és a Kúriának az önkormányzati lapok választási kampányban való megjelenésével összefüggő joggyakorlata. Figyelemmel volt arra is, hogy a nagyszámú (32.000 példány), ingyenes terjesztés által széles körben valósult meg az ismételt jogsértés.

Felülvizsgálati kérelem

[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a támadott határozat megváltoztatását, a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság összegének mérséklését kérte 138.000 Ft összegre.

[11] Állította, hogy az NVB határozata iratellenes megállapítást tartalmaz fellebbezésének ismertetése körében, miután abban éppen azzal érvelt, hogy a főpolgármesteri cikk megjelenítése publicisztika közreadásnak minősült, mely nem minősíthető a választási kampányban médiaszolgáltatói állásfoglalásnak, illetve egy-egy jelölt vagy jelölőszervezet privilegizálására történő törekvésnek. Abból, hogy tartalmazza valamennyi jelölőszervezetre vonatkozó elemző és kritikai véleményét és állításait még nem jelenti egy jelölőszervezet melletti állásfoglalását. Változatlanul fenntartotta, hogy Tarlós István cikke ún. elemző, értékelő cikk, amely semmilyen módon nem tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

[12] A lapszám 2. oldalán közölt cikk vonatkozásában is okszerűtlen jogi következtetésre jutott az NVB. Nem volt figyelemmel arra, hogy mint médiatartalom-szolgáltató az illegális migráció tárgykörében Csepel lakosságát érintően Csepel Önkormányzatának Képviselő-testülete által 318/2016. (IX. 21.) Kt. határozata elfogadása óta visszatérően ad közre tudósításokat és cikkeket. Ekként ez a cikk nem a választási kampányhoz kapcsolódó téma megjelenítés. Ez egy tudósító cikk, melyben az volt a feladata, hogy valósághűen továbbítsa a történéseket, abban nem valósult meg bármely jelölt, illetve jelölőszervezet népszerűsítése, a közreadottak tárgyilagos közlések formájában jelentek meg.

[13] Az NVB határozata szembe megy a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében foglaltakkal is, hiszen egyértelműen rögzíthető, hogy a tartalom szerkesztésekor nem ismételte meg a Kúria által megtiltott jogsértő tevékenységet. Számszerűen azonos a megjelenítés és  a tartalom is egyensúlyban van. Annak is jelentősége van, hogy a lapot az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló társaság adta ki, ezáltal kiemelten vizsgálandó, hogy bármely jelöltnek országgyűlési képviselőként való megjelenése a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá vonható-e, megállapítható, nem került sor a közhatalmat gyakorló szerveknek a nemzeti vagyon kezelése és a közpénz felhasználása során versenyelőny biztosítására bármely jelölt, illetve jelölő szervezet számára.

[14] Meglátása szerint alap nélkül kifogásolta az NVB Németh Szilárd István és jelölő szervezetének aránytalanul túlzott mértékű megjelenítését, népszerűsítését a vizsgált lapszámban, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvi sérelem sem lett volna jogszerűen megállapítható.

[15] A bírságmérték körében arra hivatkozott, hogy minden tőle telhetőt intézkedést megtett annak érdekében, hogy a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében előírtaknak messzemenőkig megfeleljen, illetve ezt követően vele szemben marasztaló határozatot nem hoztak.

A Kúria döntése és jogi indokai

[16]  A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[17] A Kúria álláspontja szerint az NVB megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a kifogás elbírálása körében irányadó tényállást, abból a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmezése tekintetében is helytálló következtetésre jutott.

[18] A Kúria – az NVB és a kérelmező által is hivatkozott – döntéseiben már foglalkozott a Ve.-ben rögzített esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvnek a sajtótermékekben megjelenő tartalommal való összefüggéseivel. A Kúria jelen ügy megítélésénél is e döntésekben foglaltakat tekinti kiinduló pontnak:„[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét.” Hangsúlyozta „megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés). A „a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható, mivel azonban az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esély egyenlőségét.” (Kvk.I.37.394/2014/2. sz. végzés).

[19] Az esélyegyenlőség alapelvének értelmezése kapcsán kidolgozott kúriai tételt az Alkotmánybíróság is elfogadta. Kimondta:„Alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számon kéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértését. (IV/579/2018. AB határozat [33]).” Bár ezt a megállapítást közmédiára vonatkozóan tette, de a Kúria álláspontja szerint ez alkalmazandó a helyi önkormányzati, közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtó tekintetében is.

[20] Nem tévedett ezért az NVB, mikor a fenti szempontból vizsgálta a kifogásolt sajtótermékben megjelent beszámolókat és elemezte azok tartalmát az esélyegyenlőség alapelvének teljesülése érdekében. Ennek megítélésekor nincs jelentősége annak, hogy milyen publicisztikai jellemzőkkel bír a kifogásolt cikk: vezércikk, avagy elemző, értékelő cikk, tudósító cikk, hanem a sajtótermékben megjelenő beszámoló tartalma a fontos, az mennyiben bontja meg az esélyegyenlőséget a jelöltek és jelölő szervezetek között. Épp ezért helyesen járt el az NVB, mikor a lapban szereplő cikkek tartalmát egyenként vizsgálta.

[21] A kérelmezői érveléssel szemben a lapszám 2. oldalán megjelenő beszámoló választási kampánnyal való egyértelmű kapcsolata fennáll, hiszen a kormánypárt választási stratégiájának egyik hangsúlyos eleme az illegális migráció témája volt. A határozatban idézett mondatok alkalmasak a választópolgári akarat formálására, befolyásolására, ebben a kontextusban azt erősítették, hogy a jelenlegi kormánypolitika fenntartása a kívánatos a bevándorlás megakadályozása érdekében. Erre figyelemmel a Kúria egyetért az NVB-nek azzal az álláspontjával, hogy ez a beszámoló alkalmas arra, hogy a kormánypárti jelölő szervezetek, jelöltek támogatására való buzdítására.

[22] Osztja a Kúria az NVB-nek a főpolgármester választásokkal kapcsolatos álláspontjának közlése kapcsán kifejtett érvelését is. A jelöltek esélyegyenlősége akkor lett volna biztosított, ha az ellenzéki jelöltek, jelölő szervezetek ezekről a témákról, vagy hasonló témában történő megnyilvánulásairól is tudósít a kérelmező. Attól, hogy azonos számban kerülnek megemlítésre a jelöltek még nem valósul meg az esélyegyenlőség biztosítása, mert az a kontextus amelyben említésük történik nem egy adott témában elfoglalt álláspontjuk, véleményük ismertetését jelenti. A Kúria itt utal az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatában foglaltakra, mely kifejtette, hogy „Minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségek kell, hogy a rendelkezésére álljanak a választási kampányban, vagyis a szavazatokért való verseny nyitott kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy az „államnak” elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan alkalmazása iránt, amely az egyenlő bánásmódot biztosítja minden érintettet illetően a választási eljárásban (Indokolás [46])”

[23] Fenntartja a Kúria azt az álláspontját, hogy az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. A fent már idézett joggyakorlat alapján a Ve. rendelkezéseiből az következik, hogy a Ve. 146.§ b) pontja szerinti politikai hirdetés Ve. 148.§-ában meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat. Választási kampánytevékenység a Ve.141.§-a alapján kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[24] A vizsgált beszámolók a Kúria megítélése és elemzése szerint is alkalmasak a választóakarat befolyásolására, ezek közlésével az önkormányzati lap semleges pozícióját feladva egy konkrét jelölő szervezet, illetve jelölt mellett foglal állást és ezzel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában előírt esélyegyenlőség alapelvét.

[25]  A bírság kiszabása kapcsán az NVB mérlegelési jogkörben járt el. Ennek során a Kúriának a alkalmaznia kellett a Kp. 85.§ (5) bekezdését: mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.

[26] A bírság kiszabását mind a jogalap, mind a mérték tekintetében elégséges módon indokolta az NVB. Határozatában megjelenítette a bírságmérték megállapításához szükséges egyedi körülményeket is, melyeket határozatában pontosan megnevezett. Figyelemmel volt a kérelmezővel szembeni korábbi eljárásra és helytállóan hivatkozott a kialakult és következetesen követett gyakorlatra. A Kúria a fentiek alapján a bírság mellőzésére vagy mérséklésre sem talált megfelelő indokot.

[27] A fentiekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján mind a jogalap, mind a bírság kérdésében helybenhagyta.

Záró rész

[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[29] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.

[30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 10.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró