A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.37.108/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Rothermel Erika előadó bíró
Dr. Márton Gizella bíró
A kérelmező: Nemzeti Zöld Koalíció (cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Bakó Zoltán ügyvéd (cím)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány utca 3.)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 24/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 24/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. január 16-én jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét kérte.
[2] A Nemzeti Választási Bizottság 2018. január 19-én meghozott döntésében a kérelmezőt az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, egyúttal nem engedélyezte a kérelmező számára a Zöldek rövidített név és az ezen elnevezést tartalmazó embléma használatát. A Nemzeti Választási Bizottság elutasító döntését azzal indokolta, hogy a civilszervezetek nyilvántartása a szervezet rövidített neveként a Nemzeti Zöldek elnevezést tartja nyilván, és így a kérelem sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 134.§-át, amely szerint a jelölő szervezet rövidített neve a civilszervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet által bejelentéskor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek jelöltek és listák nyilvántartásba már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével. Kiemelte, hogy ha a pártnak van a civil szervezetek nyilvántartásában bejegyzett rövidített neve és a választási eljárásban rövidített nevet kíván használni, az csak a bejegyzett rövid név lehet. A kérelmező P1-es nyomtatványon feltüntetett nevének rövidítése nem egyezik a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített névvel, ezért a Ve. 134. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő – Nemzeti Zöldek – rövidített névvel veszi nyilvántartásba a jelölő szervezetet.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását, a Zöldek rövidített név és a bejelentett embléma nyilvántartásba vételét, valamint költségei megtérítését kérte. Állította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tévesen értelmezte a Ve. 134.§-ában foglaltakat, mert e rendelkezés az egyéb rövidített név tekintetében egyetlen korlátot állít fel, az nem lehet más szervezet bejegyzett neve, rövidített neve. A határozatban megfogalmazott szűkítő értelmezésre nem látott lehetőséget. Egyebekben előadta, hogy a Magyar Környezetvédők Pártja 2024. február 17-ig levédette a Zöldek színes ábrát, és annak használatát engedélyezte számára. A kérelmezett döntésével korlátozza a Magyar Környezetvédők Pártja tulajdonosi jogait azzal, hogy megtiltja az általa levédetett ábra használatának átengedését.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 134.§-át helytállóan értelmezte, amikor a bejelentett rövidített név és az azt tartalmazó embléma használatát az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán nem engedélyezte. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 132-133.§-ában foglaltak szerinti eljárásban tisztázta a vitatott kérdés eldöntéséhez szükséges tényeket és azokat megfelelő módon értékelte. Azt a kérelmező sem vitatta, hogy a civil szervezetek nyilvántartásába nem a Zöldek, hanem a Nemzeti Zöldek rövidített nevet jelentette be. Ily módon már élt a rövidített név választásának lehetőségével. Ennek következtében ezt figyelembe véve kellett a Nemzeti Választási Bizottságnak a Ve. 134.§-a 1. fordulatában írt szabályt értelmeznie, alkalmaznia.
[6] Tévesen állítja a kérelmező, hogy e jogszabályi rendelkezés helytálló értelme kizárólag az, hogy miután egy adott párt bármely rövid nevet a jelölő szervezetek nyilvántartásába bejelenthet, attól eltérhet és csak azt kell figyelembe venni, hogy az nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek jelöltek és listák nyilvántartásba már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével. A rövidített név a választások során a szervezet, párt azonosítására szolgál, s ha választott már rövidített nevet a nyilvántartásba vételekor, nincs ésszerű indok attól való eltérésre, továbbá csak zavart keltene a pártok, szervezetek azonosításában.
[7] Egyet ért a Kúria azzal az állásponttal is, hogy a kérelmezett az embléma használatát is megtiltotta, mivel az emblémán feltüntetett elnevezés – Zöldek – nem egyezik a kérelmező civil szervezetek nyilvántartásában szereplő nevével és rövidített nevével sem. Rámutat a Kúria arra, hogy a Magyar Környezetvédők Pártja tulajdonosi jogait a kérelmezett döntése nem érintette, döntési szabadságát nem korlátozta, a közte és a kérelmező közötti megállapodás a felülvizsgálni kért határozat jogszerűsége szempontjából irreleváns.
[8] Jelen eljárásban a Nemzeti Választási Bizottság a tételes jogszabályi előírásnak szerzett érvényt és a kérelmező sem tudott megjelölni olyan esetet, amikor azonos tényállás mellett eltérő jogértelmezésre került volna sor.
[9] A fentiek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, ezért a Ve. 231.§ (5) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
[10] A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján, figyelemmel a Itv. 5.§ (1)-(2) bekezdésére.
[11] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
[12] Tájékoztatja a Kúria a kérelmezőt, hogy a Ve. 233.§ (1) bekezdése alapján a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
Budapest, 2018. január 24.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró