Kvk.III.37.285/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.37.285/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke
                        Dr. Fekete Ildikó előadó bíró
                        Dr. Horváth Tamás bíró

A kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutya Párt
                        (képviseli:  elnök)

A kérelmező képviselője: ügyvéd
                        ()

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
                        286/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 1000 (ezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Családok Pártja jelölő szervezet 19 megyében és a fővárosban összesen 49 egyéni választókerületi jelöltet állított és a pártlistát a törvényi határidőn belül az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8. § (1), (2) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 253. § (1) bekezdése és 254. § (1) bekezdése alapján bejelentette. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a Ve. 129. § (1) bekezdése, 133. § (1) bekezdése, 3. § 9. pontja és 5. pontja, valamint a 130. § (2) bekezdése alapján a bejelentett listát megvizsgálta és megállapította, hogy a pártlista 2., 11., 35., 37., 51., 57 és 59. sorszám alatti jelöltje lakcímét a központi névjegyzékben szereplő adatoktól teljes mértékben eltérően tüntette fel az Sz.1 lapon. Az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018.(I.3.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szerinti formai feltételeknek való meg nem felelés miatt megállapította, hogy ezen jelölt bejelentése nem felel meg a Ve. 129. § (1) bekezdésében foglaltaknak és helyére a Ve. 130. § (2) bekezdés alapján a pártlistán soron következő jelölt lép és a további jelöltek sorszáma is ennek megfelelően változik.

[2] Az NVB megállapította azt is, hogy a pártlista 26., 48., és 52. sorszámú jelöltjeinek jelölése sem felel meg a törvényes feltételeknek ezért őket sem vette nyilvántartásba.

[3] Az NVB megállapítása szerint a jelölő szervezet pártlistájának bejelentése egyebekben a törvényes feltételeknek megfelel, ezért azt a 2018. március 10. napján kelt 208/2018. számú határozatával az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistaként 54 fő jelölttel nyilvántartásba vette.

[4] Az NVB a központi költségvetési támogatásra való jogosultság feltételeit az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 3. § (1) bekezdés és 6. § (2) bekezdés szerint megállapította. 

A felülvizsgálati kérelem

[5] Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a Családok Pártja jelölő szervezet által az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlista nyilvántartásba vételének visszautasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán országos pártlistát állított, amelyet a 175/2018. számú NVB határozat vett nyilvántartásba. A támadott határozattal az NVB más párt által ugyanezen választáson állított pártlisták nyilvántartásba vételéről döntött, amely a kérelmező érdekeit hátrányosan befolyásolja. A kérelmező álláspontja szerint a pártok listaállításának jogát az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdés céljával összhangban kell értelmezni, ezt erősíti meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése is. Az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásain számos olyan, a közbeszédben „kamu pártként” megjelölt párt indult el, akik korábban ténylegesen nem fejtettek ki politikai tevékenységet, a Kkt. szerinti, igen jelentős összegű kampánytámogatás felhasználásával nem tudtak megfelelően elszámolni. Számos esetben merült fel a gyanú, hogy az ilyen „kamu pártok” jelöltjei az ajánlásaikat nem törvényes úton szerezték.

[6] Az Alaptörvény N cikk (1) bekezdésére és 39. cikk (2) bekezdésére hivatkozással kifejtette a kérelmező, hogy a kamu pártoknak ez a magatartása, amely szerint kifejezetten az állami kampánytámogatás megszerzése érdekében indulnak a választásokon, felveti az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseinek a sérelmét is, ezért az Alaptörvény 28. cikkére is figyelemmel a választásra irányadó jogszabályokat az eljáró szerveknek úgy kell értelmezniük, amely lehetővé teszi ezen visszaélések elkerülését. Az Alaptörvényi szempontokat a választási eljárás során a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve is alkalmazhatóvá teszi.

[7] Kifejtette a kérelmező, hogy a Családok Pártja a bírósági névjegyzék szerint 2015. július 10-én jött létre, adószámát az állami adóhatóság 2017. december 1-jével állapította meg. A párt a működésének első két évében bevétellel és kiadással nem rendelkezett. A pártnak sem honlapja, sem közösségi média oldala nincs, a nyilvánosság előtt a Magyar Távirati Iroda híradatbázisában való keresés szerint nem jelent meg, illetve nem fejtett ki a közügyek megvitatása körébe tartozó véleményt. Utalt arra, hogy az NVB az Összefogás Párt jelöltjeinek nyilvántartásba vételét visszaélések miatt visszautasította. A kérelmező álláspontja szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a Családok Pártja a választáson való indulás, illetve a jelölt- és listaállítási jogát nem jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolta, ezért listaállításuk a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik. Erre figyelemmel a támadott határozattal az NVB a Ve. ezen rendelkezését megsértve vette nyilvántartásba a párt jelölő szervezete által az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistát.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[9] A Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerint az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdésének a) pontja ‒ egyebek mellett ‒ úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 222. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.

[10] A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmező az érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán országos pártlistát állított, amelyet a 2018. március 10-én jogerőre emelkedett 175/2018. NVB határozat vett nyilvántartásba. A kérelmező szerint a támadott határozattal az NVB más pártok által ugyanezen választáson állított pártlisták nyilvántartásba vételéről döntött, amely a kérelmező érdekeit hátrányosan befolyásolja.

[11] A Kúria megállapítja, hogy a kérelmező által megjelölt absztrakt jogsérelem („érdekeit hátrányos befolyásolja”) nem tekinthető a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése által megkövetelt érintettségnek. Bár a politikai verseny részeként a megjelölt jogsérelem akár érintettséget is megalapozhat, de az absztrakció olyan szintjén maradt a hivatkozás, amely a befogadáshoz szükséges közvetlen érintettséget nem alapozza meg önmagában.

[12] A kérelmező érintettségére semmilyen adat nem utal, sem a kérelemhez csatolt mellékletekben, sem az általa benyújtott iratanyagokban. Különösen fontos az érintettség igazolása olyan beadvány esetén, amelyben más jelöltek, jelölő szervezetek számára a választási bizottság által megállapított törvényi jogosultság megvonását kéri a felülvizsgálati kérelem benyújtója.

[13] Korábbi döntéseiben (többek között a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.II.37.111/2014/2. és a Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésekben) a Kúria megerősítette, hogy az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli. A kérelmező ezen kötelezettségének a fentiek értelmében nem tett eleget, nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát. Érintettség igazolásának hiányában a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[14] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[15] A Kúria az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése, az 58. § (1) bekezdés b) pontja, és a 62. § (1) bekezdés s) pontja szerint megállapított mérsékelt összegű felülvizsgálati eljárás viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján a kérelmezőt kötelezte.

[16] A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 15.

Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás sk. bíró