Kvk.III.37.401/2018/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma:     Kvk.III.37.401/2018/3.

A tanács tagjai:     dr. Kovács András a tanács elnöke
                            dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró
                            dr. Fekete Ildikó bíró

A kérelmező:        Demokratikus Koalíció

Képviselője:          (...)

A per tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 26. napján kelt 592/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 592/2018. számú és a Budapest Főváros 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 55-H/2018. (III.23.) 07. számú határozatát megváltoztatja, megállapítja, hogy a kérelmező által delegált személy megbízása megfelel a törvényi feltételeknek, az elfogadható.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság a 141/2018. számú határozatában a Demokratikus Koalíció (jelölő szervezet) által az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán állított pártlistát nyilvántartásba vette. A jelölő szervezet kérte a Budapest Főváros 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottságba (OEVB) N.L.-t (NL) választási bizottsági tagként megbízni.

[2] Az OEVB az 55-H//2018. (III.23.) 07. számú határozatában (OEVB határozat) a jelölő szervezet által megjelölt személy OEVB tagjaként történő jelölő szervezet általi megbízását visszautasította. Érdemi döntését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 28.§-ára, 30-32. §-aira alapítottan azzal indokolta, hogy ebben az országos egyéni választókerületben a jelölő szervezet nem állított jelöltet, ezért NL megbízása nem felel meg a törvényi feltételeknek.

[3] A fellebbezés alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – az 592/2018. számú határozatában (NVB határozat)  – az OEVB döntését helybenhagyta. Az NVB határozatát a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaira, 27-34. §-aira, 231. § (4) bekezdésére és (5) bekezdés a) pontjára alapította.

[4] Az NVB határozatának indokolása szerint a Ve. 28. § (1) és (2) bekezdéseinek „helyes értelmezése az országgyűlési képviselők választásán az, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság egy-egy tagját a választókerületben jelöltet állító jelölőszervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg. Mindennek oka az, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság feladat - és hatásköre, illetve illetékessége kizárólag az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik. A lista jogán történő delegálási lehetőség a helyi önkormányzati választáson illeti meg a megyében megyei listát, illetve Budapesten fővárosi kompenzációs listát állító jelölő szervezeteket, akik így a területi választási bizottságba további egy-egy tagot jogosultak megbízni”.

[5] Az NVB kifejtette, hogy az országgyűlési képviselők választásán az országos lista vonatkozásában a választókerület az egész ország, a jelölő szervezet az egész ország területére, nem pedig az egyéni választókerületben állítja listáját. A Ve. 28. § (2) bekezdése a szavazatszámláló bizottságba azért teszi lehetővé akár az egyéni jelölt, akár az országos lista jogán való delegálási lehetőséget, mert a szavazatszámláló bizottság feladatai ellátása során az egyéni jelölt és az országos listás választás lebonyolításában is részt vesz.

[6] Az NVB határozatának [12] pontjában rögzítette, hogy önmagában a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatásköri szabály nem alapozza meg jelölt hiányában az országgyűlési egyéni választókerületbe tag megbízásának jogát a pártlistát állító jelölő szervezetek részére. A pártlistát állító szervezet ugyanis ilyen esetben sem marad ki a döntéshozatalban való részvételből, mivel jogosult arra, hogy tagot bízzon meg az alapügyben eljáró szavazatszámláló bizottság és az OEVB döntésével szembeni jogorvoslatot elbíráló NVB-be.

[7] A határozat  [13] pontjában hangsúlyozta az NVB, hogy „A Ve. nem tesz érdemi különbséget a választási bizottságok megbízott és választott tagjainak jogosultságai között, így a közvetlen érintettség megkövetelése a megbízáshoz az az eszköz, amely a Ve. 2.§ (1) bekezdésében rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvére tekintettel biztosítja, hogy a választási bizottságok által meghozott döntésekben nem vesz részt olyan jelölő szervezet vagy jelölt képviselője, akit az adott választási eljárás konkrétan nem érint”.

A felülvizsgálati kérelem

[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását, és a jelölő szervezet által megjelölt személynek az OEVB-be a jelölő szervezet (kérelmező) részéről történő megbízása elfogadását. A kérelmező érvelése szerint az NVB tévesen értelmezte, nem helytállóan alkalmazta a Ve. 28. § (1) és (2) bekezdései szerinti rendelkezéseket, ezért döntése a Ve. 32. § (2) bekezdésébe ütközik.

[9] A kérelmező előadta, hogy a Ve. 28. § (1) bekezdésének nyelvtani értelme szerint a vagylagosságot kifejező „illetve” alkalmazásával, mind az egyéni jelölt, mind pedig a lista állítása esetén lehetővé teszi a jelölő szervezet számára, hogy az OEVB-be egy tagot megbízzon. Mivel az országgyűlési egyéni választókerületben lista állítására soha nem kerül sor, a normaszöveg ugyanakkor egyértelműen az OEVB esetén is tartalmazza a listát állító jelölő szerv megbízási jogát, ezért a Ve. 28. § (1) bekezdése nem értelmezhető akként, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületben kellene listát állítania a jelölő szervezetnek az OEVB tag megbízásához. Ezt megerősíti az is, hogy a Ve. 28. § (2) bekezdése a szavazatszámláló bizottság tagjainak megbízásával kapcsolatban a Ve. 28. § (1) bekezdésével azonos feltételeket határoz meg, ennél fogva a választási bizottsági tag megbízására  vonatkozó szabályokat nem lehet eltérően értelmezni. Mindebből pedig az következik, hogy az országos listát állító jelölő szervezet jogosult a szavazatszámláló bizottsági tag megbízására, és e jogosultsága fennáll az OEVB vonatkozásában is, függetlenül attól, hogy az adott országos egyéni választókerületben állított-e vagy sem egyéni jelöltet.

[10] A kérelmező kifejtette, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése hatáskört biztosít az OEVB számára a körzeti és helyi, illetve lekérdezhető médiaszolgáltatások vagy nem országosan terjesztett sajtótermékekkel kapcsolatos kifogás elbírálására, a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja pedig a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekményekkel kapcsolatos kifogásról való döntésre is, miközben ezek a jogorvoslatok nem szükségképpen az egyéni választókerülethez  kapcsolódnak. Hangsúlyozta, hogy mindkét jogorvoslat érinti a jelölő szervezeteknek a listás szavazatokért folytatott versenyét. Mindezek miatt, az NVB határozatában foglaltakkal ellentétben, rendszertani értelmezéssel sem igazolható, hogy az országos listát állító, de az adott választási kerületben egyéni jelöltet nem állító jelölő szervezet ne bízhasson meg tagot az OEVB-be.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[12] A Kúriának jelen ügyben arról kellett döntenie, hogy a választási bizottságok jogszerűen határoztak-e a kérelmező, mint jelölő szervezet által megjelölt személy országos egyéni választókerületi választási bizottságba történő megbízásának visszautasításáról. E körben a Kúria utal arra, hogy a jelen üggyel azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyben korábban már Kfv.V.37.372/2018/3. számon született döntés, és az ebbe foglalt jogi állásponttal a Kúria jelen ügyben eljáró tanács is egyetért, ezt jelen ügyre is irányadónak tekinti az alábbiakban részletezettek szerint:

[13] Az OEVB és az NVB határozata, továbbá a felülvizsgálati kérelem is helytállóan jelöli meg, hogy a választási bizottság tagjainak megbízására vonatkozó szabályozást a Ve. 27-34. §-ai tartalmazzák. Ezen belül a Ve. 28. § (1) és (2) bekezdései a következőket rögzítik: „A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.” [(1) bekezdés]. „A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg” [(2) bekezdés].

[14] Az előző pontban ismertetett szabályozásból egyértelműen az állapítható meg, hogy szövegszerűen azonos feltételeket határoz meg a Ve. 28. § (1) és (2) bekezdése a tekintetben, hogy kik bízhatnak meg tagot az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba és a szavazatszámláló bizottságba.

[15] A Ve. 28. § (1) és (2) bekezdései tehát akként rendelkeznek, hogy a jelölő szervezet több, azaz két jogcímen jogosult delegálásra, ezek egyike az egyéni jelölés, a másik pedig a listaállítás. A két jogcímet a jogalkotó úgy foglalta egybe, hogy amennyiben bármelyik jogcímen – adott esetben mindkét jogcímen – joga lenne a jelölő szervezetnek a megbízásra, akkor is csak egy tagot delegálhat. Ez összhangban áll a jogalkotói céllal, tekintettel arra, hogy a Ve. 27-32. §-ához fűzött indokolás a következőket tartalmazza: „Egy választási bizottságba – abban az esetben is, ha egy jelölő szervezet több jogcímen is jogosult a delegálásra – egy jelölő szervezet csak egy tagot bízhat meg”.

[16] A kérelmező által előadottakat támasztja alá az, hogy a Ve. 28. §-ába rögzített rendelkezés - a vagylagosságot kifejező „illetve” alkalmazásával -, mind egyéni jelölt, mind pedig a listaállítás esetén lehetővé teszi a jelölő szervezet számára, hogy az OEVB-be egy tagot megbízzon. Utal a Kúria e körben arra, hogy országgyűlési egyéni választókerületben lista állítására soha nem kerül sor, a már korábban idézett törvényszöveg azonban egyértelműen tartalmazza a listát állító jelölő szerv megbízási jogát az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba is.

[17] A Ve. a választási bizottságok esetében egyéb törvényhelyekben sem tesz különbséget oly módon, ahogyan az az NVB határozatában rögzítésre került. A Ve. 14. § (2) bekezdésének a-e) pontjai egyaránt választási bizottságként jelölik meg az országos egyéni választókerületi bizottságot és a szavazatszámláló bizottságot. A Ve. 14. § (1) bekezdése pedig kifejezetten rögzíti, mégpedig valamennyi választási bizottságra irányadóként, hogy „A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása”.

[18] Az előzőekben részletezettek miatt a kérelmező helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ve. szerinti szabályozás nem differenciál a választási bizottságok elsődleges feladata tekintetében. A Ve. 14. § (1) bekezdésében meghatározott „elsődleges feladat” összhangban áll a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt választási alapelvvel, mely szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Alapos tehát az a kérelmezői érvelés, mely szerint a felülvizsgálati kérelmében kifejtetteket a törvényi rendelkezések rendszertani értelmezése is alátámasztja. Megfelelnek a Ve. rendelkezéseinek a kérelmező azon érvei, amelyeket annak igazolására nevezett meg, hogy az OEVB feladatköre nem kizárólagosan az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik. (Pl.: hatáskörrel rendelkezik a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékekkel kapcsolatos, továbbá a szavazatszámláló bizottság tevékenysége vagy döntése elleni kifogások elbírálására stb.)

[19] Az NVB határozatában [12] pontban kifejtettek kapcsán utal a Kúria arra, hogy a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontját nem „önmagában”, hanem a Kúria végzésében az előzőekben kifejtettekre figyelemmel kell értékelni. Az NVB határozatában e körben rögzítettek azért sem relevánsak, mert jelen ügyben nem az NVB-be történő delegálásról, és nem az erre vonatkozó szabályok alkalmazásáról kellett dönteni.

[20] Az NVB határozatának [13] pontjával kapcsolatban rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. számos esetben teszi kötelezővé az érintettséget, ennél fogva annak vizsgálatát, amelyek a következők: Ve. 2. § (4) bekezdése, 34. § (4) bekezdése, 48. § (3) bekezdése, 79. § (2) bekezdése, 100. § (1) bekezdése, 152. § (2) bekezdése, 153. § a) pontja, 157. § (2) bekezdése, 205. § (1) bekezdése, 208. §-a, 218. § (2) bekezdés c) pontja, 221. § (1) bekezdése, 222. § (1) bekezdése, 335. § e) pontja, 336. §-a, 337. §-a, 339. § (1) bekezdés c) pontja. Ezek között nem szerepel a Ve. 28. § és a 32. §-a. A Ve. az alapelvi rendelkezések érvényre juttatása tekintetében kizárólag a 2. § (4) bekezdésében írja elő az érintettséget követelményként, de kizárólag az ajánlóíven szereplő személyek személyes adataira vonatkozó tájékoztatás kapcsán.

[21] Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az OEVB és az NVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján – megváltoztatta, és azt állapította meg, hogy döntéseiket a Ve. 28. §-ában és a Ve. 32. §-ában foglaltak téves értelmezésével és alkalmazásával hozták meg, a jelölő szervezet által adott megbízás megfelelt a törvénybe foglalt feltételeknek, ezért ennek elfogadásáról kellett volna dönteni.

Záró rész

[22] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson  kívül bírálta el.

[23] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerinti, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján az állam viseli.

[24] A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 31.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kárpáti Magdolna s.k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró