Kvk.V.37.244/2017/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.244/2017/3.

A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke,
    dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró,
    dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A per tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2017. március 13. napján kelt 3/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 3/2017. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel támadott azon megváltoztató rendelkezését, amely megállapítja, hogy a Fővárosi Választási Bizottság 3/2016. (XII.7.) FVB számú határozatával hitelesített „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma legalább 139.196 – részben eltérő indokolással – helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 5.000 (azaz ötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, az ezt meghaladó 5.000 (azaz ötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) a 6/2017.(III.7.) számú határozatában megállapította, hogy a 3/2016.(XII.7.) FVB határozattal hitelesített ”Egyetért-e Ön azzal, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött és FVB által ellenőrzött érvényes aláírások száma 151.239.
[2]    Az FVB döntését a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 49. § (4) bekezdésére, a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 53/2014.(XII.12.) Főv.Kgy. rendelet (Főv.Kgy.rendelet) 62/A. §-ára alapította, és utalt az 1/2017.02.01/Jkv. számú jegyzőkönyvi döntésére, amelyben meghatározta az ellenőrzés szempontjait.
[3]    Az FVB határozatának indokolásában rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint helyi népszavazáson választójoggal rendelkező választópolgárok száma Budapesten a kérdést hitelesítő határozat jogerőre emelkedésének napján, 2017. január 10-én 1.385.262 fő volt és ismertette az aláírások tételes ellenőrzésének részletes eredményét is.

A felülvizsgálni kért határozat

[4]    Az FVB határozatával szemben két magánszemély által előterjesztett fellebbezés alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2017. március 13. napján kelt 3/2017. számú határozatában (NVB határozat) a fellebbezéseket részben alaposnak találta, és az FVB határozatát megváltoztatta az 5. és 6. pontokban rögzítettek szerint.
[5]    Az NVB határozatában azt állapította meg, hogy az FVB 3/2016. (XII.7.) FVB számú határozatával hitelesített „Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött aláírások száma legalább 139.196.
[6]    Az NVB megállapította azt is, hogy a fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma eléri a Főv.Kgy. rendelet 62/A.§-ában meghatározott, a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges számot.
[7]    Az NVB érdemi döntését az Alaptörvény XXIII. cikk (1)-(3) bekezdéseiben, (5)  és (7) bekezdésében, az Alaptörvény B. cikk (4) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (Övjt.) 1. § (2) bekezdésében, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 46.§-ában, 106.§-ában 168. §-ában, 307/A. § (1) bekezdésében, 307/B. § (1) bekezdésében, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésében, 44. §-ában, 49. §-ában, 59. §-ában, 61. §-ában foglaltakra alapította.
[8]    Az NVB eldöntendőnek azt tekintette, hogy ki jogosult részt venni egy fővárosi szintű helyi népszavazáson, azaz ki tekinthető választópolgárnak, mert álláspontja szerint csak e kérdés megválaszolásának függvényében lehet döntést hozni az aláírások ellenőrzésének eredményéről, valamint arról, hogy az érvényes aláírások száma elérte-e a választópolgárok helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges számát, vagy alatta maradt (NVB határozat V. pontja, 6. oldal utolsó bekezdése, 7. oldal első bekezdése).
[9]    Az NVB-nek az volt a jogi álláspontja, hogy bár a helyi népszavazáson való részvétel tekintetében több értelmezési lehetőség is felmerülhet, a jelenlegi jogszabályi környezetben az az értelmezés biztosítja leginkább a választójog egyenlőségét és a választás tisztaságát, illetve az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésének és a részvételre vonatkozó részletszabályokat meghatározó sarkalatos törvényi rendelkezéseknek a megvalósulását, amely szerint azok jogosultak részt venni egy helyi népszavazáson, akik az adott településen egy időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultak lennének szavazni. Hivatkozott arra is, hogy ez az értelmezés az, amely teljesíti azt az alaptörvényi rendelkezést, mely szerint a választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy tartózkodási helyén gyakorolhatja, melyet a Ve. szabálya úgy biztosít, hogy ezt a vagylagosságot a választópolgár korábbi joggyakorlása határozza meg (NVB határozat V. pontja, 9. oldal második bekezdése).
[10]    Az NVB hangsúlyozta, hogy a határozatába foglalt jogértelmezése nemcsak a helyi népszavazás kezdeményezése, hanem a helyi népszavazási eljárás további eljárási cselekményei tekintetében is egyértelmű helyzetet teremt. (Kezeli a Ve. 168. §-ába foglalt szavazásra vonatkozó korlátozást és nem szorul értelmezésre az Övjt. 1. § (2) bekezdésének alkalmazása sem. Feloldásra kerül ezzel az a dilemma is, hogy a szavazóköri névjegyzékbe bekerül-e mindenki, aki a Ve. 106. § (1) bekezdése szerinti időpontig, azaz a szavazás napját megelőző 2. nap 16 óráig Budapesten tartózkodási helyet létesített, vagy esetleg alkalmazni kell az Övjt. 1. § (2) bekezdését, és csak az szerepel majd a szavazóköri névjegyzéken, aki a helyi népszavazás jogerős kitűzését megelőző 30. napig létesített tartózkodási helyet.).  Az NVB kiemelte egyben, hogy az előzőekben részletezettekkel szorosan összefügg a népszavazás érvényességének és eredményességének kérdése is, mivel a helyi népszavazás akkor érvényes, ha azon a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott.
[11]    Az NVB  határozatában rámutatott arra, hogy az FVB a fővárosi választópolgárok 10%-át az NVI által közölt 1.385.262 főből számította ki. Az NVI pedig - az eddig következetesen alkalmazott jogértelmezésének és joggyakorlatának megfelelően – akkor, amikor az  FVI kérésére a fővárosi választópolgárok 2017. január 10-i számát megadta - azokat tekintette ebbe beletartozónak, akik: kizárólag budapesti lakóhellyel, bejelentett lakóhely hiányában kizárólag érvényes budapesti tartózkodási hellyel rendelkeztek, Budapesten érvényes lakóhellyel, a fővároson kívül érvényes tartózkodási hellyel is rendelkeztek és a 2014. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójogukat lakóhelyükön, azaz Budapesten gyakorolták, vagy gyakorolhatták volna, Budapesten kívül érvényes lakóhellyel, a fővárosban érvényes tartózkodási hellyel rendelkeztek és a 2014. évi helyi önkormányzati  képviselők és polgármesterek választásán választójogukat, átjelentkezési kérelmük alapján a tartózkodási helyükön, azaz Budapesten gyakorolhatták (NVB határozat V. pont 9. oldal első bekezdése és VI. pontja).
[12]    Az NVB az előzőekben részletezettek miatt a következőket állapította meg: sérti a népszavazáshoz való alkotmányos jog egyenlő érvényesülését, a népszavazás helyi döntéshozatalban elfoglalt helyét az az FVB által alkalmazott megoldás, amely során a népszavazás kezdeményezésére, abban érvényes aláírással részt venni jogosultaknak tekint olyan választópolgárokat, akiket a 10%-os arány megállapításánál már nem vesz figyelembe. A FVB határozatában megsértette a Ve. 46. § da) pontját, mert bár határozata tartalmazza az alapul fekvő adatokat, azok egymással összefüggő értékelését és a döntés meghozatalának alapját képező jogi érvelést nem rögzíti, illetve ez nem okszerű. Az FVB határozata nem felel meg az Nsztv. 49. § (4) bekezdésének sem, mert az aláírásra jogosultak körének meghatározásakor, illetve támadott határozatában nem helyezte azonos alapra az aláírni jogosultak körét, és a sikeres kezdeményezéshez szükséges aláírások számának megállapításához nélkülözhetetlen névjegyzéki adatot, határozatában nem állapította meg a kezdeményezéshez szükséges érvényes aláírások számát, és arról sem döntött, hogy a hitelesített népszavazási kezdeményezés szervezője összegyűjtötte a népszavazás elrendeléséhez szükséges érvényes aláírásokat. (NVB határozat VI. pont).
[13]    Az NVB a helyi választójog gyakorlására irányadó anyagi és eljárási szabályok elemzése alapján (az NVI jogértelmezésére is tekintettel) azt rögzítette, hogy a helyi népszavazáson azok a polgárok vehetők figyelembe, akik az adott településen egy időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultak lennének szavazni. Hivatkozott arra is, hogy a választójog egyenlősége szempontjából kizárólag az elfogadható, ha a közvetett és közvetlen demokrácia alanyainak köre megegyezik. Emiatt a vizsgált ügyben a helyi népszavazási kezdeményezéshez 138.526 érvényes aláírásra van szükség. Tekintettel arra, hogy az aláírások közül 172.672 aláírás került ellenőrzésre, amelyek felülvizsgálata alapján az érvényes aláírások száma legalább 139.196, és ez eléri a fővárosi szintű helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges számot, további aláírások ellenőrzése nem szükséges.

A felülvizsgálati kérelem

[14]    A kérelmező az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy az ezzel érintett fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma legalább 151.239.
[15]    A kérelmező érvelése szerint az NVB az általa vitatott körben az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésével ellentétesen, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését és 28. cikkét megsértve értelmezte a helyi népszavazáson való részvételre jogosult választópolgárok körét, ezért az Nsztv. 49. § (2) bekezdésébe ütközően minősített egyes aláírásokat érvénytelennek, így jogszabálysértően határozta meg az érvényes aláírások legalacsonyabb számát. Álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott az Alaptörvény XXIII. cikk (1) – (6) bekezdéseire, a 32/2013. (X.28.), a 3/2015. (II.2.) és a 26/2014. (VII.23.) AB határozatok indoklásaira is.
[16]    Kifejtette, hogy a jogalkalmazás során - tételes törvényi rendelkezés nélkül, analógia útján – nem kerülhet sor alapvető jog korlátozására. A kérelmezett azzal, hogy a helyi népszavazási kezdeményezés támogatására jogosultak körét az időközi önkormányzati választáson választójoggal rendelkezőkkel azonosan határozta meg, a Ve. 307/C. §-át analógia útján alkalmazta a helyi népszavazásra, szűkítette a helyi népszavazási kezdeményezés támogatására jogosultak körét.
[17]    A kérelmező álláspontja szerint - az FVB határozatában foglaltakkal egyezően - a népszavazási kezdeményezés támogatására mindazok jogosultak voltak, akik budapesti lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkeztek, emiatt az NVB jogsértően tekintette érvénytelennek azon választópolgárok aláírását, akik egy időközi önkormányzati választáson Budapesten nem gyakorolhatnák a választójogukat. A támogató aláírások legalacsonyabb számát ezért a helyes jogértelmezést alkalmazó FVB határozatban foglaltakkal egyezően kell meghatározni.

A Kúria döntése és jogi indokai

[18]    Mindenekelőtt rögzíti a Kúria, hogy a Nsztv. 1. § (1) bekezdése és a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a kérelmezett határozatát csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, ezért a felülvizsgálati eljárásnak nem volt tárgya az az FVB határozatát megváltoztató NVB döntés, mely szerint az ügyben vizsgált népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma eléri a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges szintet.
[19]    A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a kérelmező kérelmét az NVB határozatának indokolását érintő – az alábbiakban ismertetésre kerülő - részeiben  találta alaposnak.
[20]    A Kúria egyetért a kérelmező és az NVB érvelésével a tekintetben, hogy az ügyben felmerült jogkérdés eldöntése kapcsán kizárólag olyan érdemi döntés hozható, amely biztosítja az Alaptörvényben, a sarkalatos törvényekben meghatározott jogalkotói célok, jogszabályokba foglalt rendelkezések, AB határozatokban kifejtett jogértelmezések érvényre juttatását, és figyelemmel van nemcsak arra, hogy a kezdeményezésre jogosult beleszámít-e a népszavazásra jogosultak körébe, hanem vizsgálja a helyi népszavazással kapcsolatos eljárás különböző, de egymással összefüggő szakaszait, azaz magát a helyi népszavazást, mint jogintézményt a hatályos jogszabályokba foglalt, illetve ezekben tükröződő, ezekből megállapítható jogalkotói célnak és az Alaptörvény 28. cikkének megfelelően.
[21]    Az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. Az Alaptörvény továbbá a szavazás jogát az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl, további feltételekhez köti, mert a XXIII. cikk (5) bekezdésében rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. Az Övjt 1. § (2) bekezdése is tartalmaz idevonatkozó garanciális szabályt, mert kimondja, hogy a választópolgár lakóhelyén, vagy - ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesít - bejelentett tartózkodási helyén választhat. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az Nsztv. szabályai a Ve-hez képest elsődlegesek. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése értelmében a Ve. Általános része az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazható.
[22]    Egyetért a Kúria azzal a jogértelmezéssel is, mely szerint a népszavazáshoz való jog a népszavazás kezdeményezését, támogatását és a népszavazáson való részvételt is tartalmazza és a népszavazáshoz való jognak az ezekkel kapcsolatos eljárásokban is érvényesülni kell. A népszavazáshoz való jog előzőekben meghatározott jellegéből és tartalmából következik, hogy a választópolgári részvétel (ideértve a támogató aláírást és érvényességének vizsgálatát is) a törvényekbe foglalt rendelkezéseken túl nem korlátozható. A választójog tartalmi és eljárási egyenlőségének érvényesülnie kell. A jogi szabályozás és a joggyakorlat is csak megfelelő alkotmányos indok esetén tehet különbséget a választópolgárok egyes csoportjai között [26/2014. (VII.23.) ABh.].
[23]    Rámutat a Kúria arra, hogy a kérelmező is egyetértett az NVB azon – az előzőekben kifejtettek miatt jogszerű - álláspontjával, mely szerint a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári szám meghatározására irányadó 10%-os mérték számításának alapja nem térhet el a népszavazási kezdeményezés támogatására jogosult választópolgárok számától.
[24]    Hangsúlyozza a Kúria, hogy döntésének meghozatalakor nemcsak az előzőekben rögzítetteket, hanem a következőket sem hagyhatta figyelmen kívül:
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó rendelkezések a Ve. Különös részében, a 301-307/Q. §-okban találhatók.
Nincs olyan jelen ügyre irányadó hatályos tételes törvényi rendelkezés, amely szabályozná, hogy helyi népszavazás esetén mikor, kinek, hogyan, mi alapján kell megállapítania azt a számot, ami az aláírásgyűjtéshez és ezzel összefüggésben, illetve ebből következően az érvényes szavazatok számának meghatározásához szükséges.
A Ve. Általános részébe foglalt 168. §-a mindössze annyit tartalmaz, hogy a választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat, tehát nem rögzít jelen ügy érdemi eldöntésére irányadó szabályozást.
Az NVI - az iratok szerint eddig követett jogértelmezésére és joggyakorlatára tekintettel - a helyi választójog gyakorlására jogosult személyek számát 2017. január 10-i dátumot megjelölve a NVB határozat V. pont 9. oldal első bekezdésében és VI. pontjában foglaltak szerint úgy számszerűsítette, hogy az időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultakat vette figyelembe.
Az NVI előzőekben ismertetett, FVB-nek és a választópolgároknak adott tájékoztatása kapcsán a hatályos jogszabályok nem rendelkeznek jogorvoslati lehetőségről. A Kúria rendelkezésére álló adatok szerint ilyen tartalmú beadvány nem is került előterjesztésre.
A választási jog gyakorlására jogosultak a média révén kizárólag arról értesülhettek, hogy az NVI közlése értelmében a helyi népszavazás elrendeléséhez 139.196 érvényes aláírás szükséges.
A hatályos jogszabályok a tartózkodási hely szerinti joggyakorláshoz a kérelmezett felülvizsgálati kérelmében megjelölteken kívül további feltételeket (pl.: tartózkodási hely bejelentésének időpontja, érvényességének tartama…stb.)  fűznek.
[25]    Az NVB a rendelkezésére álló adatok alapján az ügyben - a Ve. 231. § (5) bekezdése értelmében – csak helybenhagyó vagy megváltoztató döntést hozhat. A jogorvoslati kérelmek elbírálásárra irányadó, előzőekben megjelölt törvényhely, illetve a Ve. és az Nsztv.  egyéb rendelkezései sem teszik lehetővé új eljárás elrendelését és azt sem, hogy az NVB vagy a bíróság akkor, ha pl. mulasztásban vagy egyéb módon megvalósulni látszó Alaptörvénybe ütközést észlel, az Alkotmánybírósághoz forduljon.
[26]    Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ezért és az előzőekben részletezettek miatt, hangsúlyozva a népszavazáshoz való jog egységét is az NVB döntését az érvényes aláírások tekintetében kizárólag a határozatába foglalt adatok egybevetése alapján hozhatta meg, mert azonos alapokra kellett helyeznie az aláírásra jogosultak körét és a sikeres kezdeményezéshez szükséges aláírások számát. A választójog tartalmi és eljárási egyenlőségének érvényesülnie kell az ezzel kapcsolatos eljárások minden szakaszában. Nem hozható tehát jogszerű döntés akkor, ha a helyi népszavazási kérdés elrendeléséhez szükséges szám és az ennek 10%-át megállapító döntés más-más csoport adatokon, jellemzőkön, illetve számításon alapul.
[27]    Tekintettel arra is, hogy az aláírások közül - a rendelkezésre álló adatok szerint - 172.672 került ellenőrzésre az FVB által, az NVB megalapozottan rögzítette, hogy az érvényes aláírások száma legalább 139.196. Ez a szám eléri a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges számot, amely az előzőekben kifejtettek miatt kizárólag azon a jogértelmezésen és számításon alapulhatott, mely szerint csak ugyanazon elv alapján lehet vizsgálni és egybevetni az aláírásra jogosultakat és aláírások érvényességét. Az NVB tehát helyesen járt el akkor, amikor nem az FVB által megállapított, felülvizsgálati kérelemben is megjelölt számadatot fogadta el. A kérelmező érvelésével ellentétben nem tekintette érvénytelennek azokat az aláírásokat, amelyek meghaladják az általa megjelölt számot, a 151.239-et, hanem az aláírások nagy számára, az NVI által közzétett adatokra, továbbá a népszavazás elrendeléséhez szükséges szám megléte miatt helytállóan mellőzte a további aláírások érvényességének konkrét vizsgálatát.
[28]    Az NVB  a 21., 22. és 24. pontokba foglaltak miatt azonban azt tévesen rögzítette határozatának indokolásában általános érvénnyel, hogy helyi népszavazási ügyben csak azok a polgárok vehetők figyelembe, akik az adott településen egy időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultak lennének szavazni, és ebből következően azt is, hogy a választójog gyakorlása szempontjából kizárólag az fogadható el, ha a közvetett és a közvetlen demokrácia alanyainak köre megegyezik. A Kúria e megállapításának alátámasztásaként kiemeli, hogy az Alaptörvény a választójog gyakorlásának kereteiről és magáról a választási rendszerről nem tartalmaz részletesebb rendelkezéseket, a törvényhozásra bízza a választási rendszerre vonatkozó szabályok megalkotását, így a garancia rendszer megalkotását is [26/2014. (VII.23.) ABh. 33. pontja], amely nem jogalkalmazói, hanem jogalkotói feladat.
[29]    Az előzőekben részletezettekre figyelemmel a Kúria a kérelmezett határozatának felülvizsgálati kérelemmel támadott részét - a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján - részben eltérő indokolással – helybenhagyta.

Záró rész

[30]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.
[31]    Az eljárási illetékről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja, 43. § (7) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése és 14. §-a alapján rendelkezett. 
[32]    A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2017. március 24.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró