A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.V.37.301/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A kérelmező: ÉRTÜNK ÉRTETEK, a hiteles párt
Képviselője: dr. Várhelyi Tamás ügyvéd
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 11. napján kelt 328/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 328/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Győr-Moson-Sopron megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252.§ (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján megállapította, hogy a kérelmező ÉRTÜNK, ÉRTETEK, a hiteles párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott 66 db ajánlóívet, és 190 érvényes ajánlást gyűjtött össze. Az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6.§-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást. A jelölt bejelentése így a törvényi feltételeknek nem felel meg, ezért az OEVB a 19/2018. (III.5.) számú határozatával visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét.
[2] A kérelmező fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát. Előadása szerint a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasító határozat indokolása nem felel meg a Ve. 46.§ d) pontjában foglaltaknak, és az ajánlások ellenőrzése során megsértették a Ve. 126.§-a szerinti, az ajánlások érvényességére vonatkozó szabályokat. Hivatkozott továbbá Ve. 122.§ (1) bekezdésében, 125.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra, valamint a BH 2015.1.22. számú eseti döntésre. Az OEVB nem vette figyelembe a kérelmezett Nemzeti Választási Bizottságnak az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatását (a továbbiakban: Iránymutatás).
[3] A kérelmezett a 2018. március 11. napján kelt 328/2018. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta.
[4] Indokolása szerint a Ve. 122.§, 125.§ (1) és (3) bekezdései, 127.§ (3) bekezdése alapján az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126.§-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek.
[5] A Ve. 126.§ b) pontja szerinti „teljes körű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban alkalmazta az Iránymutatást, amelynek 1. pont a)-h) alpontjai rögzítik, milyen csekély mértékű eltérések vehetők még figyelemben.
[6] A Ve. 127.§ alapján az ajánlás ellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3.számú határozata szerint ezen külön tájékoztatóból szerezhető információ az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól. Az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[7] A kérelmezett értékelése szerint a kérelmező fellebbezése kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatát, nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arról, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. Beadványozó nem jelölte meg, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta az érvénytelenné nyilvánításukat, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint az egyéni jelöltként induló választópolgárnak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kérelmezett határozatának megváltoztatását, a jelölt nyilvántartásba vételét kérte, mivel a határozat Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő.
[9] Sérelmezte, hogy sem az OEVB, sem a kérelmezett határozata nem tartalmazza a visszautasítás okát, mindössze annyit, hogy „a benyújtott ajánlóíveken 190 érvényes ajánlás szerepelt”. Nincs érdemi indokolás arra vonatkozóan, hogy milyen érvényességi feltételeknek nem feleltek meg az ajánlások, milyen formában sérültek a Ve. 122.§-ában foglaltak.
[10] Előadása szerint a határozat indokolása nem tartalmazza továbbá a Ve. 46.§ da) pontjában előírtakat sem, holott külön kérés nélkül fel kellett volna tüntetni a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékokat. Nem várható el a kérelmezőtől, hogy előtte ismeretlen bizonyítékokra alapítsa kérelmét. Egyébként az sem befolyásolná érdemben a kérelmezett döntését, ha a kérelmező elvégezte volna az adatok ellenőrzését, mert a kérelmezett az elsőfokú döntéshez – annak indokolása hiányában - nincs kötve. Hivatkozott a BH 2015.1.22. számú eseti döntésre is.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[12] A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[13] Az országgyűlési képviselő jelöltet az ajánlóívek átadásával a Ve. 124.§ (1) bekezdésének megfelelően a választási bizottságnál kell bejelenteni a nyilvántartásba vételre. Az ajánlásokat a Ve. 122.§ (1) bekezdése szerint a választási iroda ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127.§ (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot, de a Ve. kizáró rendelkezésének hiányában magának a jelöltnek, illetve az őt indítani kívánó szervezetnek is van tájékozódási lehetősége az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Ezt tartalmazza a kérelmező és a kérelmezett által hivatkozott Iránymutatás, illetve a kérelmezett részéről megjelölt, a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzés is.
[14] Az érvénytelenségi okok tételes megismerhetőségének lehetősége nem mentesíti a választási bizottságokat azon kötelezettség alól, hogy a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasítása esetén a határozat tartalmazza a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.
[15] A jelölt nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozatban az alapul szolgáló tényállás azonban nem az egyes ajánlások tételes érvényessége/érvénytelensége, hanem az ajánlások összességének, mint bizonyítéknak az értékeléséből a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételek be-, vagy be nem álltának a megállapítása.
[16] Az ajánlások nagy számára és az ellenőrzésük rövid időtartamára figyelemmel a Kúria nem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadási okainak részletes ismertetésére. Elegendőnek tekinti, ha a határozatban megjelenítésre kerül a beadott és elfogadott ajánlások száma, mivel a kérelmező által is megismerhető ajánlás ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény statisztikai adatlap alapján az egyes ajánlások el nem fogadásának pontos indoka megállapítható.
[17] A kérelmezett Ve. szerinti indokolási kötelezettségének teljesítése a fellebbezésben foglaltakhoz képest vizsgálható. Kérelmező fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára, azt hogy melyik érvénytelen ajánlás esetén miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni, nem jelölte meg. A kérelmezett csak ezzel az általános tartalommal bírálhatta el a fellebbezést, ennek pedig a Ve. 46.§ da) pontjának megfelelően eleget tett.
[18] A kérelmező bírósági felülvizsgálat kezdeményezése során a Kúria azt állapította meg, hogy a Ve. szerinti indokolási kötelezettség körében a jelen eljárásban a kérelmezett nem sértett jogszabályt, ennek következtében pedig a Ve. 122.§-ának sérelme sem állapítható meg.
[19] Mindezek folytán a Kúria a kérelmezett határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
[20] A fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem tükrében a kérelmező által hivatkozott Kvk.III.37.327/2014/5. számú, a BH 2015.1.22. számon megjelent kúriai eseti döntés nem alkalmazható, ezért annak elemzését jelen eljárásban a Kúria mellőzte.
Záró rész
[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[23] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 17.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró