A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Kvk.VI.37.279/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: ...
A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 234/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 234/2018. számú határozatát – a Fejér megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 8/2018. (III.03.) számú határozatára is kiterjedően megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad oly módon, hogy megállapítja a Ve. 145. § (1) bekezdésének sérelmét.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. február 28-án elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fejér megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 122. §-ának és 145. §-ának megsértése miatt. A kifogásban foglaltak szerint jelölő szervezetként 2018. február 25-én reggel 10 órától választási gyűlést, annak keretében aláírásgyűjtést folytatott a kérelmező a székesfehérvári ... áruház (a továbbiakban: Áruház) parkolójában. A helyszínen körülbelül hatvan fő fordult meg óránként, az érdeklődők folyamatosan csatlakoztak és távoztak. 11 óra körül az Áruház biztonsági őrei jelezték, hogy a gyűlés magánterületen, a tulajdonos engedélye nélkül folyik, onnan el kell távozniuk. A felszólításnak a kérelmező jelen lévő tagjai nem tettek eleget, a biztonsági őr rendőrt hívott, aki 12 óra 30 perc körül a jelenlévőket távozásra szólította fel, ezt követően néhány percen belül a választási gyűlés befejezésre került.
[2] A kérelmező érvelése szerint az Áruház munkatársainak, valamint a kiérkező rendőröknek az eljárása sértette a Ve. ajánlások gyűjtését lehetővé tévő 122. §-át, a választási gyűlés tartását lehetővé tévő 145. §-át, valamint sérült az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében foglalt gyülekezési és IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánításhoz való jog, továbbá a jelen lévő képviselőjelöltnek az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójoga.
[3] Az OEVB a 8/2018. (III.03.) számú határozatával a Ve. 122. §-ának megsértésének megállapítására irányuló indítványt érdemi vizsgálat nélkül, a Ve. 145. §-ának megsértésének megállapítására irányuló indítványt – érdemi vizsgálat alapján – utasította el. Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy a Ve. 145. § (2) bekezdésében meghatározott korlátot nem lehet olyan kiterjesztő módon értelmezni, hogy választási gyűlést az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen kívül bármely magántulajdonban lévő épületben, magánterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül lehessen szervezni. A tulajdonos rendelkezési joga nem szűnik meg attól, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a magántulajdonában lévő ingatlanát, ezzel együtt változatlanul szabadon, korlátozástól mentesen dönthet bármely tevékenységnek a megengedéséről vagy megtagadásáról. Jelen esetben egy nagy áruház parkolójáról van szó, melyet a tulajdonos azért tett elérhetővé a közforgalom számára, hogy a vásárlóinak közlekedési és parkolási helyet biztosítson.
[4] A kérelmező az OEVB fenti határozatával szemben fellebbezést terjesztett elő, melyben kifejtette, hogy az OEVB tévesen értelmezte a Ve. 145. §-a által biztosított, a választási gyűlés megtartásának jogszabályi feltételeit, valamint nem alkalmazta a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt alapelvet. A közforgalom számára megnyitott magánterületen választási gyűlés jogszerűen tartható. A magántulajdon korlátozásával kapcsolatos tesztet az elsőfokú választási bizottság határozatában nem folytatta le, nem vette figyelembe a kampányidőszak speciális jellegét, valamint az Áruház parkolójának funkcióját, amit a modern társadalomban betölt.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata
[5] A fellebbezést elbíráló Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a támadott határozatában az OEVB határozatát – részben eltérő jogi indokokra alapítottan – helybenhagyta.
[6] Az indokolásban kifejtette, hogy a Ve. 122. §-a nem az ajánlásgyűjtésre, hanem az ajánlásra vonatkozó jogosultságra és az ajánlás adattartalmára irányadó. A Ve. 122. § megsértésére vonatkozó indítvány érdemi vizsgálat nélküli elutasítása jogszerű volt, mert ebben a körben a kérelmező bizonyítékot nem csatolt és beadványa érdemi indokolást nem tartalmazott.
[7] A Ve. 145. §-a megsértése vizsgálatának körében az NVB elsődlegesen rögzítette, hogy a Kúria Kvk.IV.37.240/2018/2. számú végzésében foglaltakat – az eltérő jogi tényállásra tekintettel – nem tartja alkalmazhatónak az ügyben.
[8] Kifejtette, hogy a magántulajdonban álló területen – még ha az a közforgalom számára megnyitásra került is – a tulajdonos kifejezett tiltakozása ellenére a nagy számú választópolgár jelenlétével zajló politikai esemény szervezése esetén, a tulajdonhoz való jog és a választási gyűlést szervező politikai alapjoga közötti ütközésen túl értékelni kell a tulajdonosnak adott esetben a gyűlés szervezőjétől eltérő tartalmú véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozását is. Ebben az esetben alapjogok ütköznek, adott alapjog korlátozása csak a feltétlenül szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan történhet.
[9] Az NVB határozata 27. és 28. pontjában négy megválaszolandó kérdést jelölt meg, melyekhez kapcsolódó okfejtését a 29-31. pontok tartalmazzák.
[10] Az NVB rámutatott, abban az esetben, ha a magánterület tulajdonosa egyértelműen kifejezi azt a szándékát, hogy nem kíván a politikai diskurzus passzív szereplőjévé sem válni és semmilyen módon részt venni a választási eljárásban, ez ugyanolyan politikai véleménynyilvánításnak tekinthető, mint a jelölő szervezet által tartott választási gyűlés. Azonban a nyilvánosság előtt a tulajdonában álló területen megtartott rendezvényről szóló híradások alapján a közvélemény számára egyetértőnek vagy közreműködőnek tűnhet. A tulajdonosnak a jelölő szervezet politikai véleményétől eltérő álláspontját csak jelentős erőfeszítés árán – például több sajtóközlemény útján – lenne lehetősége tudatni a közvéleménnyel, amely azonban nem elvárható. A választási eljárásban részt nem vevő személyek, szervezetek esetében az akaratukon kívül álló politikai véleménnyel való azonosítással szembeni védekezésre a Ve. nem nyújt a jelölő szervezetekkel egyező keretet, ezért esetükben a választási eljárás önkéntes résztvevőjének jóhiszemű magatartása nyújthat védelmet.
[11] Az NVB szerint nem tekinthető szükségesnek és arányosnak a jelöltek, jelölő szervezetek politikai alapjoga érvényesítése érdekében a választási eljárásban részt nem vevő személy, szervezet véleménynyilvánításhoz való jogának olyan mértékű korlátozása, amely kifejezett akarata ellenére véleményét teljes mértékben, egyoldalúan figyelmen kívül hagyja. Az ezzel ellentétes magatartás az alapjog sérelmén túl felveti a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelv sérelmét is.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB támadott határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a kifogásának adjon helyt, a Ve. 145. § (1) bekezdése sérelme körében.
[13] Hangsúlyozta, hogy a választási gyűlés szervezése az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében elismert, a gyülekezéshez való jog tárgyi hatálya alá tartozik. A választási gyűlés tartását a Ve. nem köti előzetes rendőrségi bejelentéshez. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyülekezési tv.) 3. § a) pontja kivonja a választási gyűléseket a Gyülekezési tv. tárgyi hatálya alól, a Ve. pedig pozitív módon nem határozza meg, hogy választási gyűlés hol tartható. Ugyanakkor a választási kampány idejére szűkített, tárgyát tekintve a legmagasabb alkotmányos védelemben részesülő választási gyűlés sem korlátozható a közforgalom számára nyitva álló magánterületen pusztán a tulajdonosi hozzájárulás hiányára figyelemmel. Ha a tulajdonos megnyitja a területét a közforgalom számára, ezzel vállalja, hogy az adott terület helyszíne lesz politikai kommunikációnak, így választási gyűlésnek is. Az a jogértelmezés, amely a közforgalom számára nyitva álló magánterületen korlátozza a politikai kommunikációt alkotmányosan nem igazolható visszatartó hatást gyakorolna a közügyek megvitatására, a választási eljárásban való részvételre.
[14] A kérelmező kifejtette, hogy a közforgalom számára nyitva álló magánterület tulajdonosának a véleménynyilvánításhoz való joga és az adott területen választási gyűlés tartása között nincs értékelhető alkotmányjogi összefüggés. A választási gyűlésen a gyűlés szervezője és a gyűlésen résztvevő felek fejtik ki a véleményüket, amely semmilyen formában nem jelenti azt, hogy a kifejtett vélemény a terület tulajdonosának a véleménye lenne. A terület tulajdonosa nem válik a választási eljárás résztvevőjévé attól, hogy egy jelölő szervezet a saját logója alatt ott választási gyűlést tart, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alapelv sérelme nem vetődhet fel.
[15] A kérelmező hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.240/2018/2. számú végzésében foglaltakra, mely nézete szerint elveiben jelen ügyben is alkalmazandó. Az eljárásbeli választási gyűlés célja éppen a választási kampány idején való ajánlásgyűjtés volt, fel sem merült, hogy az ülésen bárki is a választópolgárokat zaklatta volna, vagy a gyűlés az Áruház rendeltetésszerű használatát akadályozta volna.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[17] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[18] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelem a Ve. 145. § (1) bekezdésének megsértésén alapul, a kérelmező nem vitatta az NVB támadott határozatának a Ve. 122. § megsértésére vonatkozó indítvány körében kifejtett érvelését.
[19] A Kúria nem ért egyet az NVB határozatának 21. pontjában írtakkal, mert nézete szerint a Kúria másik tanácsának Kvk.IV.37.240/2018/2. számú végzésében foglaltak nagyrészt irányadók jelen ügyben is annak ellenére, hogy az eljárás tárgya nem a közforgalom számára megnyitott magánterületen való ajánlásgyűjtés, hanem a közforgalom számára megnyitott magánterületen választási gyűlés folytatása. Az alapjogi kollízió jelen esetben is fennáll a terület tulajdonosának tulajdonhoz való joga és politikai jellegű alapjogok – gyülekezéshez való jog, véleménynyilvánításhoz való jog – között.
[20] A határozathoz kötöttség elvére figyelemmel meghatározó jelentőséggel bír, hogy az NVB döntésében azt fejtette ki, amennyiben a magánterület tulajdonosa egyértelműen kifejezi azt a szándékát, hogy nem kíván a politikai diskurzus passzív szereplőjévé sem válni és semmilyen módon részt venni a választási eljárásban, ez ugyanolyan politikai véleménynyilvánításnak tekinthető, mint a jelelő szervezet által tartott választási gyűlés. Az NVB rámutatott, hogy nem tekinthető szükségesnek és arányosnak a jelöltek, jelölő szervezetek politikai alapjoga érvényesítése érdekében a választási eljárásban részt nem vevő szervezet véleménynyilvánításhoz való jogának olyan mértékű korlátozása, amely kifejezett akarata ellenére véleményét teljes mértékben, egyoldalúan figyelmen kívül hagyja.
[21] Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A IX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A Ve. 145. § (1) bekezdése szerint választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.
[22] A Kúria rámutat, hogy a választási gyűlés tartásához való jog a véleménynyilvánításhoz való jognak, mint anyajognak és a gyülekezéshez való jognak, mint a véleménynyilvánításhoz való jog egyik aspektusának a részjogosítványa. A gyülekezéshez való jog, mivel a közügyekben folytatott kollektív véleménynyilvánítási szabadság megfogalmazása, ezért kiemelkedő alkotmányjogi védelemben részesül. A választási kampány idején folytatott kampánytevékenység a választásoknak a demokrácia működésében betöltött szerepére figyelemmel az alkotmányosan leginkább védett kommunikáció körébe tartozik.
[23] A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy a magántulajdonban álló terület tulajdonosa szabadon dönthet arról, hogy a tulajdonában álló területet megnyitja-e a közforgalom számára, avagy nem. Amennyiben úgy dönt, hogy ezt megteszi, akkor a tulajdonában álló terület politikai kommunikáció helyszíne is lehet.
[24] A Ve. 123. § (2) bekezdésével szemben a Ve. 145. §-ában – annak is a (2) bekezdésében – a választási gyűlés tartásával kapcsolatban egyetlen tiltás található, mely az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületre vonatkozik. Vagyis a választási gyűlés kampányidőszakban – főszabály szerint – közterületen és ebből a szempontból a vele egyenértékűnek tekintendő közforgalom számára nyitva álló magánterületen megtartható.
[25] A politikai alapjog gyakorlása és a tulajdonhoz való jog akkor kerül kollízióba, amikor a tulajdonos tiltakozik a választási gyűlés megtartása ellen, mint az jelen esetben történt.
[26] A Kúria nem ért egyet az NVB azon okfejtésével, mely az alapjogi kollízió körébe vonta az Áruház tulajdonosának véleménynyilvánításhoz való jogát. A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a terület tulajdonosa nem jelölt, nem jelölő szervezet, a választási gyűlést nem ő szervezte, azon – a rendelkezésre álló adatok szerint – alkalmazottai szervezett formában nem vettek részt. A konkrét választási eljáráshoz kapcsolódó cselekmény a választási gyűlés megtartása volt, a terület tulajdonosát ebben a körben megillető alapjog kizárólag a tulajdonhoz való jog, a véleménynyilvánítás joga e vonatkozásban csak a kérelmező jelölő szervezet, annak jelöltje és a választópolgárok tekintetében merül fel és értékelendő, a terület tulajdonosa személyében nem.
[27] Az NVB a Kúria megítélése szerint akkor járt volna el helyesen, ha az alapjogi kollíziót a tulajdonos tulajdonhoz való joga és a kérelmező véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez, ezen belül választási gyűlés tartásához való joga körében vizsgálja és értékeli a konkrét eset körülményei figyelembevételével. Ezen kötelezettségének az NVB – eltérő jogi álláspontja miatt – nem tett eleget.
[28] A Kúria, mivel a Ve. nem ad lehetőséget az NVB új eljárásra kötelezésére, ezért a tulajdonhoz való jog és a véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez, valamint választási gyűlés tartásához való jog kollízióját az alábbiak szerint oldotta fel.
[29] Az eljárás során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a választási gyűléssel a kérelmező akadályozta volna a vásárlókat a parkolásban, az Áruházba történő bejutásban, illetve bármilyen más módon zavarta volna az Áruház rendeltetésszerű működését. A fentiek alapján a terület tulajdonosa érdekkörének érdemi sérelme nem valósult meg.
[30] Az, hogy a tulajdonos közforgalom elől el nem zárt területén választási gyűlést tartott a kérelmező – az NVB határozatában írtakkal szemben – nem veti fel a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjának sérelmét, mivel a terület tulajdonosa nem vált a választási eljárás résztvevőjévé.
[31] A Kúria rámutat, hogy alapjogi kollízió esetén az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés második mondatában foglalt kritériumoknak (szükségesség, arányosság követelménye) való megfelelést mindig esetről esetre kell megítélni és annak konkrét indokait megadni. Ezen alkotmányossági teszt tükrében a jelen ügyben a kérelmező választási gyűlés tartásához kapcsolódó joga – a választási gyűlés megtartásának körülményeire figyelemmel – ebben a körben előnyt élvez a terület tulajdonosának tulajdonhoz való jogával szemben. A tulajdonjog korlátozása a választási gyűlés megtarthatósága érdekében szükséges és arányos, ezzel szemben a választási gyűlés befejezésére történő felszólítás a kérelmező véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez és választási gyűlés tartásához való jogának szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti.
[32] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazva az OEVB határozatára is kiterjedően megváltoztatta, a kifogásnak helyt adott oly módon, hogy megállapította a Ve. 145. § (1) bekezdésének sérelmét. A döntés során a Kúria kötve volt a kérelmező felülvizsgálati kérelmében tett indítványhoz.
Záró rész
[33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[34] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján az állam viseli.
[35] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 14.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró