Kpk.39.333/2022/2. számú határozat

Dátum

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.333/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor tanácselnök, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró

A kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: IV/647/2022.

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.VI.39.234/2022/6. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/647/2022. számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás 

[1] Dr. T. I. Cs. (a továbbiakban: kifogástevő), a Hajdú-Bihar megye 06. számú választókerületben a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös egyéni képviselőjelöltje. 2022. február 15-én 9 óra 19 perckor elektronikus úton – 2022. február 13-i keltezésű – kifogást nyújtott be a Hajdú-Bihar Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208–209. §-ai alapján hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában c) pontjában és az e) pontjában foglalt alapelvek megsértésére.

[2] Előadta, hogy kifogásának benyújtása napján vette kézbe a Balmazújváros című, Balmazújváros Város Önkormányzata havi megjelenésű közszolgálati lapjának (a továbbiakban: önkormányzati lap) 2022. február havi számát. Meglátása szerint az abban szereplő cikk – annak szerzője választási esélyeinek növelése és ezzel párhuzamosan az ő rossz színben feltüntetése érdekében – valótlan közléseket tartalmaz. Kérte a jogszabálysértés megállapítását, a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltását, valamint bocsánatkérésre és elégtételadásra kötelezését.

[3] Az önkormányzati lap kérdéses számán „2022. február” szerepel dátumként. Az OEVB megkeresésére a kiadó 2022. február 17. napján kelt nyilatkozatában közölte, hogy a lap 2022. február 10. napján került ki a nyomdából, és annak kézbesítése 2022. február 11. napján kezdődött el. A kiadó az OEVB újabb megkeresésére tett, 2022. február 18-án kelt nyilatkozata szerint a lap szórása 2022. február 13. napján fejeződött be.

[4] Az OEVB az 5/2022. (II. 18.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott, megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértését és kötelezte az önkormányzati lap szerkesztőségét, hogy a határozat rendelkező részét a legközelebbi számban tegye közzé. Indokolása szerint mivel a lap terjesztése nem egyszerre történt meg, vélelmezhető, hogy a kifogástevő 2022. február 13-án vette kézhez a sérelmezett lapszámot, így a Ve. 209. § (3) bekezdése alapján a kifogás határidőben került benyújtásra.

[5] A kiadó (a továbbiakban: kérelmező) az OEVB határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdésére hivatkozással, kérve a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. Állította, hogy a kifogástevő elkésetten nyújtotta be kifogását. Az OEVB határozatának indokolásából az következik, hogy a vitatott lapszám 2022. február 11-én jelent meg, és nincs jelentősége annak, hogy a lapszám kézbesítése 2022. február 13. napjával fejeződött be.

[6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 89/2022. (II.23.) számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta. Álláspontja szerint az ügyben beszerzett bizonyítékok alapján a tényállás megállapításához szükséges bizonyossággal megállapítható, hogy az állított jogsértés elkövetésének időpontjának 2022. február 13-át kell tekinteni. Ez volt az a dátum, amikorra Balmazújváros minden háztartásába eljutott az önkormányzati lap, függetlenül attól, hogy magát a lapot mikor olvasták a választópolgárok. Hangsúlyozta, a kifogástevő nyilatkozata is ezt az időpontot erősíti, hiszen 2022. február 13-i keltezéssel nyilatkozott úgy, hogy aznap jutott a lap birtokába. Elkésettség ezért nem állapítható meg, így az elsőfokú döntés helybenhagyása volt indokolt.

[7] Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriára, kérve annak megváltoztatását és – elkésettség miatt – a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.

[8] A Kúria a Kvk.VI.39.234/2022/6. számú határozatában az NVB 89/2022. (II.23.) számú határozatát megváltoztatta akként, hogy a Hajdú-Bihar Megye 06. számú OEVB 5/2022. (II.18.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria megállapította, hogy a nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. A megjelenés legkésőbb a terjesztés megkezdésével megvalósul. A Ve. 209. § (2) és (3) bekezdéseiben rögzítette, hogy ebben az esetben nem folyamatos jogsértésként kell tekinteni a lapnak az olvasókhoz való eljutásának értelemszerűen fokozatos és időben elnyúló szakaszát. A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján jogszabálysértés elkövetése szempontjából a megjelenés időpontjaként eszerint kizárólag a terjesztés megkezdése vehető figyelembe, hiszen csakis a már megjelent, azaz a végleges formára szerkesztett és nyomtatott lapot lehet hagyományos módon terjeszteni. A kifogásban vélt jogsértés ezért a terjesztés megindulásával már megvalósult. A Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti határidőt a kifogás benyújtására tehát ettől az időponttól, jelen esetben 2022. február 11. napjától kell számítani.

[9] A kifogástevő (a továbbiakban: indítványozó) az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Kvk.VI.39.234/2022/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.  

[10] Az Alkotmánybíróság az indítványnak helyt adott: a IV/647/2022. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria végzése alaptörvény-ellenes és azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a megjelenés napját a Kúria által kialakított gyakorlat azonosítja a sajtótermék terjesztésének megkezdésével, ez a megszorító értelmezés azonban az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály hatályos szövegéből nem olvasható ki, és ennek megfelelően a jogalkotó akaratából sem következik. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy egyes sajtótermékek eltérő megítélés alá esnek éppen annak függvényében, hogy megjelenésük ciklikusan, adott időpontban történik-e, vagy – ahogy az alapul fekvő ügyben is – a kiadó maga terjeszti egy, akár több napig tartó perióduson keresztül. El kell tehát határolni azokat a sajtótermékeket, amelyek meghatározott időközönként jelennek meg, és bárki megvásárolhatja őket (újságárusnál, dohányboltban, benzinkúton stb.) azoktól a sajtótermékektől, amelyeket a kiadó maga kézbesít és juttat el a nyilvánossághoz. Ugyanis ez a zárt terjesztés akár több napos időintervallumot is felölelhet, mint a konkrét ügyben, ahol a kiadó saját előadása szerint a lap eljuttatását a lakossághoz 2022. február 11-én kezdte meg és 2022. február 13-án fejezte be. Az Alkotmánybíróság szerint tehát a Kúria a Ve.-ben foglalt követelményeken túlmenően további feltételeket állapított meg jogértelmezéssel, ezzel valójában jogalkotást végzett.

A döntés indokolása

[11] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[12] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el. Az Abtv. 39. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező.

[13] A fentiek ismeretében – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró tanács vegye figyelembe: az Alkotmánybíróság szerint a Ve. vonatkozó rendelkezéséből nem következik, hogy a kézbesítés megkezdését kellene a megjelenés időpontjának tekinteni, és nem a zárt terjesztés befejezését, különös tekintettel arra, hogy ez akár egy több napig elhúzódó periódus is lehet.

Záró rész

[14] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2022. március 24.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró