Kpk.39.462/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2022. május 24.

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.462/2022/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sperka Kálmán bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: IV/210-24/2022. ügyszámú határozat

Az ügy tárgya: Kúria Knk.I.40.793/2021/9. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/210-24/2022. AB határozata alapján a Kúriát – mint elsőfokon eljárt bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2021. augusztus 30-án kelt, 24/2021. számú határozatával az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?” népszavazásra javasolt kérdést a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 11. §-a alapján hitelesítette.

[2] A Kúria 2021. december 8. napján kelt Knk.I.40.793/2021/9. számú végzésével az NVB 16/2021. számú határozatát helybenhagyta.

[3] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Knk.I.40.793/2021/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és az azt megelőző eljárásban hozott határozat megsemmisítését, valamint a Kúriának a végrehajtás felfüggesztésére való felhívását kérte az Alkotmánybíróságtól az Alaptörvény II. cikk, XII. cikk (1) bekezdése, XIII. cikk (1) bekezdése, XV. cikk (4) bekezdése, XIX. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmére hivatkozással.

[4] Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése alaptörvény-ellenes, mivel a Kúria a tisztességes eljáráshoz való jogot megsértve nem vizsgálta meg kellő körültekintéssel a népszavazási kérdés tartalmát és alkotmányosságát. Az állítását arra alapozta, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tiltott tárgykörre tekintettel nem vezethet a költségvetési törvény módosítására. Az Alaptörvény e rendelkezése szerint nem lehet országos népszavazást tartania központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.

[5] Az Alkotmánybíróság a 2022. május 17. napján meghozott IV/210-24/2022. ügyszámú határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.I.40.793/2021/9. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

[6] Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálata eredményeként rámutatott, hogy a Kúria Knk.I.40.793/2021/9. számú végzése olyan kérdést hitelesített, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik. Az alkotmányjogi panasszal támadott ítélet meghozatala során a Kúria ugyanis nem alkalmazta helytállóan a kizárt tárgykörbe tartozó költségvetési törvény fogalmának az Alkotmánybíróság által kialakított értelmezését. In concreto az álláskeresési járadék folyósítási idejére vonatkozó, in abstracto a költségvetés felülről nyitott előirányzatait érintő népszavazási kérdés ellentétes az Alaptörvénnyel.

[7] Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában megfogalmazott, „A közpénzek” cím alatti cikkek, valamint az N) cikk (1) és (3) bekezdései fényében értelmezendő tiltott tárgykörbe ütközik, mivel tartalmilag érdemben és számszakilag változtat a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érinti az ország éves költségvetéséről szóló törvényt. Érvényes és eredményes népszavazáson az „igen” válaszok többsége esetén az álláskereséséi járadék folyósítási idejének törvényi felemelése a népszavazás hároméves kötőereje miatt nemcsak a folyó évi költségvetésre nézve jelent változást, hanem az ezt követő költségvetésekre is kihatással van. A Kúria tehát az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezési szabályok figyelmen kívül hagyásával járt el, a jogértelmezési hiba ebből következően contra constitutionem önkényessé vált, amellyel megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot.

A döntés indokolása

[8] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[9] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[10] A jelen esetben az Alkotmánybíróság a Kúria népszavazási ügyben meghozott végzését megsemmisítette, így a kérelmező kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúriának a Kp. és a Pp. fenti rendelkezései alapján eljárt tanácsa a Kúriát – mint elsőfokon eljárt bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az Abtv. 39. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 428. § (1) bekezdése szerint pedig az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni. Mindezekből következően az új eljárás során az eljáró tanácsnak az Alkotmánybíróság IV/210-24/2022. ügyszámú határozatában foglaltak betartásával kell eljárni.

Záró rész

[11] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2022. május 24.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró