Kpk.39.496/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2022. szeptember 23.

A Kúria
végzése

 

Az ügy száma: Kpk.IV.39.496/2022/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Sperka Kálmán előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Pécsi Törvényszék 5.K.700.188/2020/9. számú ítéletének – az Alkotmánybíróság IV/1397-19/2020. AB határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/1397-19/2020.  AB határozat

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1397-19/2020. AB határozata alapján a Pécsi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes az elfogadó nyilatkozatot tevő felperest érintően, a kapospulai 087/9 helyrajzi számú ingatlan 17743/21310-ed tulajdoni hányada tárgyában 2019. július 12. napján kötött adásvételi szerződés jóváhagyását az 571839-5/2019. számú határozatával megtagadta. Az alperes arra hivatkozott, a felperes elfogadó nyilatkozatát tartalmazó okirat alakilag hibás, mert – figyelemmel az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. számú törvény (a továbbiakban: Üttv.) 43. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra - nem tartalmazta az ügyvéd kamarai azonosító számát (a továbbiakban: KASZ). A felperes alakilag hibás elfogadó nyilatkozata nem minősült a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § e) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ezért úgy tekintette a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (9) bekezdése alapján, hogy a felperes az elővásárlási jogát nem gyakorolta.

[2] A Pécsi Törvényszék a felperes keresetét az 5.K.700.188/2020/9. számú ítéletével elutasította. Az Üttv. 43. § (2) bekezdés d) pontjának nyelvtani és logikai értelmezése, valamint az ellenjegyzés funkciója alapján megállapította, hogy a KASZ az ellenjegyzés része. Az olyan okirat, amelyen a KASZ nem az ellenjegyző ügyvéd neve mellett szerepel nem felel meg az Üttv. 43. § (2) bekezdés d) pontjának.  

Az Alkotmánybíróság határozata

[3] Az Alkotmánybíróság a IV/1397-19/2020. AB határozatában megállapította, hogy a Pécsi Törvényszék 5.K.700.188/2020/9. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

[4] Az indokolásában hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog értelmében az eljáró bíróság arra köteles, hogy a jogszabály céljával, illetve a józan észnek való megfeleléssel kapcsolatos érveket kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatban számot adjon.

[5] Az eljáró bíróság az Üttv. 43. § (2) bekezdés d) pontja értelmezését anélkül állapította meg, hogy vizsgálta volna a nyelvtani módszer alapján elfogadható, de megengedőbb alternatív értelmezés lehetőségét. Továbbá, a felperesnek a jogszabály céljára vonatkozó érvelését indokolás nélkül irrelevánsnak minősítette, a józan észre vonatkozó érveit pedig egyáltalán nem értékelte. Az eljáró bíróság ezért az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésben nem tett eleget az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolt bírói döntés követelményének, ami az ítélet alaptörvény-ellenességét eredményezte.

A döntés indokolása

[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[7] A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárásjogi eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[8] A Pp. 428. § (1) és (2) bekezdése többek között kimondja, hogy az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, a Kúria nemperes eljárásban határoz.

[9] A fentiek értelmében – és arra tekintettel, hogy az Alkotmánybíróság a Pécsi Törvényszék ítéletét megsemmisítette – a felperes kereseti kérelme elbírálatlan maradt, ezért a Kúria a Pécsi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróság az új eljárás során köteles figyelembe venni azt, hogy az Üttv. 43. § (2) bekezdés d) pontjának megfelel az ügyvédi ellenjegyzés akkor is, ha a KASZ nem az okirat ellenjegyzés részében szerepel.

Záró rész

[10] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2022. augusztus 24.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sperka Kálmán s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró