KÚRIA
Kpkf.IV.37.260/2014/2.szám
A Kúria az Alkotmánybíróságnak a Kúria Pfv.IV.21.705/2011/4. számú ítéletét megsemmisítő 5/2014. (II. 14.) AB határozat (belső ügyszám: IV/2988/2012 AB határozat) alapján követendő eljárás meghatározása tárgyában - hivatalból indított – nemperes eljárás során meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria a Pfv.IV.21.705/2011/4. számú perben előterjesztett felülvizsgálati kérelem tárgyában az Alkotmánybíróság 5/2014. (II. 14.) AB határozat alapján a Kaposvári Városi Bíróság 9.P.21.798/2010/12. számú és a másodfokon eljárt Somogy Megyei Bíróság 1.Pf.20.364/2011/7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítja.
I n d o k o l á s
1. Az Alkotmánybíróság 5/2014. (II. 14.) AB határozata alapjául szolgáló ügyben a bírósági eljárás felperese - az alkotmánybírósági eljárás indítványozója – 2010. márciusában a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § és 19. §-a alapján közérdekű adatigényléssel fordult Pécs Megyei Jogú Város polgármesteréhez, amelyben a Pécsi Vízmű Zrt. jogi-gazdasági átvilágításáról készített Vizsgálati Jelentés (a továbbiakban: Jelentés) kiadását kérte, amely Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Közgyűlésének 410/2009. (IX. 10.) számú határozata (a továbbiakban: Kgyh.) elfogadásának alapjául szolgált. A felperes álláspontja szerint a Jelentésben foglalt önkormányzati feladatra vonatkozó adatok közérdekű adatok és ezért nyilvánosak. A felperes kérése elutasításra került azzal az indokkal, hogy a Jelentés döntés-előkészítő dokumentum és a benne foglalt adatok az Önkormányzat üzleti titkát képezik, valamint az ügyvédi titoktartási kötelezettség körébe tartoznak.
A felperes ezt követően keresetet indított a közérdekű adatok kiadása iránt. Az elsőfokú Kaposvári Városi Bíróság 9.P.21.798/2010/12. számú ítéletében elutasította kérelmét arra hivatkozva, hogy a Jelentés döntés megalapozását szolgáló adat. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Kgyh. nem képezhette a végleges döntést az Önkormányzat és a Suez Environment S.A. vállalatcsoport közötti jogi probléma rendezése érdekében, hanem az csupán az első lépést jelentette a „szerződéses kapcsolatok teljes lezárása” folyamatában.
A felperes által benyújtott fellebbezést követően a másodfokú, Somogy Megyei Bíróság 1.Pf.20.364/2011/7. számú ítéletében helyben hagyta az első fokú bíróság döntését azzal a pontosítással, hogy mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából annak megállapítását, hogy a Jelentés nem minősül közérdekű adatnak. Ugyanakkor a másodfokú ítélet indokolásában is megerősítette azt az álláspontot, hogy a Jelentés egy, még le nem zárult döntési folyamat részeként született, ezért – a biztonságos ivóvíz szolgáltatás és a reprivatizációs szerződés megkötése érdekében – továbbra is döntés-előkészítő adatnak minősül.
A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához jogszabálysértésre hivatkozással, mivel álláspontja szerint a döntési folyamat lezárult, és a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog korlátozására vonatkozó szükségesség-arányosság követelményét.
A Kúria 2012. január 25-én hozott Pfv.IV.21.705/2011/4. számú ítéletével hatályában fenntartotta a jogerős bírósági döntést, amely szerint a közérdekű adat kiadásának megtagadása jogszerű volt. A Kúria ítéletében foglaltak szerint a döntési folyamat végérvényes lezárásáig a Jelentés döntést megalapozó adatnak minősül. A Kúria támadott ítéletében azt is kifejtette, hogy az adatmegismerési igény megtagadásáról hozott döntés indokoltságát és a szükségesség-arányosság követelményének érvényesülését a bíróság nem vizsgálhatja felül, vagyis az a szerv vezetőjének diszkrecionális döntési jogkörébe tartozik.
2. A Kúria Pfv.IV.21.705/2011/4. számú ítéletét az indítványozó az Alaptörvény VI. cikkében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogba, a XXVIII. cikkben védett tisztességes eljáráshoz való jogba, valamint az I. cikkben foglalt alapjog-korlátozási tesztbe ütközőnek tartotta.
Az ügyben eljárt Alkotmánybíróság az 5/2014. (II. 14.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.21.705/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette, illetve alkotmányos követelményt határozott meg. E szerint az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése és I. cikk (3) bekezdése alapján alkotmányos követelmény, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adat döntés-előkészítő jellegére történő hivatkozáson alapuló nyilvánosság-korlátozását annak formai és tartalmi szempontú indokoltságára kiterjedően, a döntéshozatali folyamat lezárására tekintet nélkül, minden esetben felül kell vizsgálnia.
Az alkotmánybírósági határozat – többek között – rámutatott, hogy ahogy önmagában az igényelt adat döntés-előkészítő jellege még nem vonja maga után kötelező erővel a közérdekű adat nyilvánosságtól való elzárását, úgy hasonlóan a szóban forgó döntés meghozatala sem jelenti kényszerítően a döntés-előkészítő jelleg megszűnését és az igényelt közérdekű adat kiadásának kötelezettségét. Az adatigénylés idején, valamint a jelenleg hatályos szabályozás alapján egyaránt az adatkezelő szerv vezetőjének mérlegelést igénylő döntésétől függ, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igényt – a törvényben meghatározott tíz éves időtartamon belül – elutasítja vagy sem. Amennyiben az adatkezelő szerv vezetője a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, azt az Alaptörvényből levezethető, valamint a törvényben meghatározott szempontoknak megfelelően indokolni köteles. Az indokolásnak ki kell terjednie arra, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kívánt közérdekű adat, másrészt arra is, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.
Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria ítéletében formai szempontból igazolta a döntés-előkészítő adatként való minősítést, amikor az adatkezelő erre való hivatkozását a becsatolt iratok alapján megállapította és elfogadta. Nem került sor azonban az adatszolgáltatás-megtagadás tartalmi indokoltságának vizsgálatára azon az alapon, hogy a végső döntést megelőzően tartalmi szempontok híján az adatkezelő diszkrecionális döntési jogkörébe tartozik a döntés-előkészítő adatként történő minősítés és így a nyilvánosság korlátozása. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a korlátozási alapként hivatkozott döntés-előkészítő jelleg esetén a döntés meghozatalát megelőzően is vizsgálandó, hogy az adatkezelő alkotmányosan igazolható indokok alapján és csak a feltétlenül szükséges mértékben tagadta-e meg a közérdekű adatszolgáltatást. E körben minden esetben tartalmi vizsgálati szempontot képez, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, vagyis, hogy az meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. A Kúria ítéletében azonban ennek vizsgálatát az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen kizártnak tartotta, amely e vonatkozásban a közérdekű adatok nyilvánosságához való alapjog sérelmét eredményezte.
3. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg. A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében - ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette - az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul.
A Kúria a Pp. 361. § c) pontja alapján – az Alkotmánybíróság 5/2014. (II. 14.) AB határozata nyomán – a Kaposvári Városi Bíróság 9.P.21.798/2010/12. számú és a másodfokon eljárt Somogy Megyei Bíróság 1.Pf.20.364/2011/7. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította.
Az új eljárás során 5/2014. (II. 14.) AB határozatba foglalt alkotmányos követelmény szerint kell eljárni. Az új eljárásra vonatkozóan figyelembe veendő továbbá az 5/2014. (II. 14.) AB határozat Indokolása 52. pontja is, amelynek értelmében az Alkotmánybíróság döntése nem terjedt ki sem a támadott ítéletben foglalt tények bizonyítására (vagyis, hogy a hivatkozott döntéshozatali eljárás valóban folyamatban van-e), sem a támadott ítéletben meghozott döntés konkrét felülvizsgálatára (vagyis, hogy a kért Jelentés vagy annak részei döntés-előkészítő adatok-e vagy sem; illetve, hogy az adatkezelő köteles-e azt kiadni vagy sem). Az Alkotmánybíróság határozatából nem következik kényszerítő jelleggel a Jelentésben foglalt adatok döntés-előkészítő adatként való minősítése, sem pedig a Jelentés kiadásának kötelezettsége.
A végzés ellen a jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 24.
Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
Dr. Farkas Attila bíró