A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpkf.IV.37.327/2016/3.
A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Farkas Attila bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 3007/2016. (I. 25.) AB határozat
(belső ügyszám: IV/1922-14/2014.)
Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 32.P.104.779/2013/7. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 41.Pf.633.207/2014/5. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3007/2016. (I. 25.) AB határozat alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság (továbbiakban: PKKB) 32.P.104.779/2013/7. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatnak 400 Ft várakozási díjat, 16 000 Ft pótdíjat, valamint 15 590 Ft perköltséget. A tényállás szerint az alperes 2012. október 11-én gépkocsijával a Budapest, II. kerület Fekete Sas utca 3. szám előtt, a felperes által üzemeltetett várakozóhelyen – a 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgyr.) 8. § (5) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen – lefordított parkolójeggyel várakozott és parkolójegyét a Kgyr.-nek a parkolási esemény időpontjában hatályos 48. § (3) bekezdésében előírt 5 naptári napos határidőn belül személyesen nem mutatta be a parkolás üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy – mivel a Kgyr. 8. § (5) bekezdésének előírása alapján a parkolójegyet jól láthatóan, az érvényesség ellenőrzését biztosító módon kell elhelyezni – alaptalan az az alperesi hivatkozás, mely szerint a gépkocsi ajtajának csapódásakor keletkezett szél hatására fordult meg a parkolójegy. Az alperesnek ugyanis, mielőtt a gépkocsit elhagyná kötelessége meggyőződni a parkolójegy szabályszerű elhelyezéséről. Az elsőfokú bíróság szerint nem fogadható el továbbá az alperes arra történő hivatkozása, hogy a Kgyr. 48. § (3) bekezdésében előírt 5 naptári napos határidőn belül a felperesnek postai úton megküldte a parkolójegy-másolatot, ugyanis azt a hivatkozott jogszabályi előírás alapján személyesen kellett volna megtennie. Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes azon álláspontját, mely szerint a személyes megjelenésnek a jogszabály alapján jelentősége van, ugyanis a személyes megjelenés során lehet a felmutatott jegyet beazonosítani, valamint ellenőrizni annak a jogszabályi feltételnek a teljesülését, hogy a bemutatás lehetőségével naptári hónaponként csak egy alkalommal lehet élni.
[2] Az alperes az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés során eljárt Fővárosi Törvényszék 41.Pf.633.207/2014/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] Az alperes (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kgyr. 8. § (4) bekezdése és a 48. § (3) bekezdése, valamint a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) 41.Pf.633.207/2014/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alkalmazásának kizárása és az ítélet megsemmisítése tárgyában. Az indítványozó szerint a bíróság ítélete nem vette figyelembe az ellenszolgáltatás megfizetésének tényét és annak az indítványozó általi igazolását, ezért a bírói döntés nem áll összhangban az Alaptörvénnyel.
[4] Az indítványozó álláspontja szerint a Kgyr. támadott rendelkezései és a Törvényszék hivatkozott számú ítélete sérti az indítványozónak az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát. Az indítványozó állította, hogy a Kgyr. 48. §-ának (3) bekezdése ellentétes a jogforrási hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15/C. § (1) bekezdésével is.
[5] Az Alkotmánybíróság a 3007/2016. (I. 25.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) a Pesti Központi Kerületi Bíróság 32.P.104.779/2013/7. számú ítéletét, valamint a Fővárosi Törvényszék 41.Pf.633.207/2014/5. számú ítéletét megsemmisítette, a Kgyr. 8. § (5) bekezdése és 48. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.
[6] Az Abh. szerint az eljáró bíróságoknak a kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem keretei között abban kellett (volna) dönteni, hogy az indítványozó megfizette-e a Kgyr. szerint a várakozás díját, avagy sem, továbbá okot adott-e a perre, avagy sem. E polgári perben pedig a bizonyítás eredményének mérlegelésére a Pp. szabályai az irányadók, és nem a Kgyr.-nek a parkolás üzemeltető eljárását szabályozó rendelkezése [indokolás (27)]. Az Abh. értelmében a bíróságok által felhívott jogszabályi rendelkezések vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok nem tartalmaznak olyan előírást, mely szerint a polgári peres eljárásban (ismételt) várakozási díj és pótdíj fizetésére kellene, vagy mérlegelés alapján lehetne kötelezni önmagában a parkolójegy kihelyezésének szabálytalan módja miatt azt, aki az előírtak szerint a várakozás díját megfizette [indokolás (28)]. Az Alkotmánybíróság szerint az ítéletekben felhívott jogszabályokból – illetve ezáltal az ítéleti indokolásból – a jogértelmezés általános szabályainak megtartása mellett nem következnek az indítványozót marasztaló bírói döntések, így azok sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből levezetett indokolási kötelezettséget [indokolás (29)].
[7] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította az ítéletek alaptörvény-ellenességét és azokat megsemmisítette.
[8] Az Abh. a Kgyr. vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. Az Abh. azonban utalt arra, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Magyar Közlönyben 2015. szeptember 16-án közzétett Köf.5014/2015/4. számú határozatával a Kgyr. 48. § (3) bekezdésének egyes szövegrészeit törvénysértés okán megsemmisítette [indokolás (16)].
A döntés indokolása
[9] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[10] A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[11] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 361. § c) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Jelen esetben az Alkotmánybíróság mind az első fokú mind a másodfokú bíróság ítéletét megsemmisítette, így a Kúria az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróságot utasította új eljárásra. Az új eljárás során az Abh. alapján kell megfelelő döntést hozni. A Kúria utal arra, hogy a Köf.5018/2014/6. számú határozatában a Kgyr. 48. § (3) bekezdésének „számított 5 naptári napon belül” szövegrészéről megállapította, hogy törvénysértő és úgy rendelkezett, hogy az nem alkalmazható a törvénysértés megállapításának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő perben. A Kgyr. módosítását követően – az Abh. által is hivatkozott – Köf.5014/2015/4. számú határozat a Kgyr. 48. § (3) bekezdésének „az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül” szövegrészét semmisítette meg, továbbá általános alkalmazási tilalmat rendelt el.
Záró rész
[12] E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2016. május 4.
dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
dr. Farkas Attila sk. bíró