Kpk.IV.40.039/2021/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2021. május 26.

A KÚRIA

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.40.039/2021/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sperka Kálmán bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 16/2021. (V. 13.) AB határozat (belső ügyszám: IV/01577/2020.)

Az ügy tárgya: a Kúria Kf.V.39.162/2020/5. számú és a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.384/2018/10. számú jogerős ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 16/2021. (V. 13.) AB határozata alapján a Győri Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes gazdasági társaság jogelődje és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint költségvetési szert között 1975-ben létrejött megállapodás alapján a földhivatal 1990-ben használati jogot jegyzett be a felperes javára több ingatlan vonatkozásában. Az alperes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatala az ingatlanok tulajdoni lapjáról a használati jogot törölte a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 108. § (1) bekezdése és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 94. § (5) bekezdése alapján.

[2] A határozatokkal szemben a felperes gazdasági társaság kereseteket terjesztett elő a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, melyben kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Az első fokon eljáró bíróság a kereseteket egyesítette. A perben az érintett ingatlanokon vagyonkezelői joggal rendelkező Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint alperesi beavatkozó vett részt a kereset elutasítását kérve.

[3] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.384/2018/10. számú ítéletével a határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy az eljáró hatóság tegye félre a használati jog törlését előíró magyar jogszabályokat, és az uniós jog alkalmazásával döntsön a használati jog visszajegyzése kérdésében. A bíróság döntésében arra hivatkozott, hogy az Európai Bíróság a C-52/16. és C-113/16. számú egyesített ügyekben megállapította, hogy a használati, haszonélvezeti jogok törlésére vonatkozó nemzeti szabályozás a tőke szabad mozgásával ellentétes. S bár jelen ügy alapjául szolgáló tényállás szerint nem történt határokon átnyúló tőkemozgás, a bíróság mégis úgy ítélte meg, hogy az Európai Bíróság fenti döntéseinek figyelmen kívül hagyása fordított hátrányos megkülönböztetést eredményezne, azaz a magyar jog hatálya alá tartozó jogalanyok kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének az uniós jog hatálya alá tartozó jogalanyokkal szemben.

[4] A döntést – annak téves jogorvoslati kioktatása miatt – a Kúria Kfv.VI.37.668/2019/5. számú végzése révén a Győri Törvényszék K.700.411/2020/3. számú végzésével akként javította ki, hogy az ítélet ellen a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon benyújtandó, de a Fővárosi Törvényszékhez címzett fellebbezésnek van helye.

[5] Az elsőfokú kijavított ítélettel szemben az alperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést a Fővárosi Törvényszékhez, melyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését, vagylagosan pedig az ítélet megváltoztatását kérte. Az alperesi beavatkozó szerint a felperes esetében, külföldi elem hiányában nem áll fenn az uniós jog sérelme, így pedig a használati jogot törlő határozat sem lehet ellentétes az uniós joggal. Ezt megerősítve a döntés meghozatala előtt, 2020. június 8. napján kelt érdemi nyilatkozatában az Alkotmánybíróság néhány nappal korábban meghozott, 11/2020. (VI. 3.) AB határozatára (a továbbiakban: Abh.) hivatkozott, mely az alperesi beavatkozó álláspontjával azonos módon ítélte meg a Fétv. 108. § (1) bekezdése alkalmazhatóságának kérdését.

[6] A másodfokon eljáró Kúria Kf.V.39.162/2020/5. számú, 2020. július 2. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria ítéletében megerősítette, hogy az ügyben az uniós jog hasonló esetekben történő alkalmazhatóságának kérdésében a Kúria korábban már döntött, és a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének érvelését teljes egészében elfogadva, a fordított hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése érdekében az uniós jogi előírások alkalmazását, és egyben a magyar jog vonatkozó rendelkezésének félretételét tartotta szükségesnek. A döntés nem tett említést az Abh. rendelkezéseiről.

[7] Az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Kf.V.39.162/2020/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.384/2018/10. számú, kijavított ítéletére is kiterjedő hatállyal. Az indítványozó szerint a támadott döntések ellentétesek az Alaptörvény I. cikk (1) és (2) bekezdéseivel, a XIII. cikk (1) bekezdésével, a XXIV. cikk (1) bekezdésével és a XXVIII. cikk (1) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság a 16/2021. (V. 13.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Kf.V.39.162/2020/5. számú és a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.384/2018/10. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette.

[8] Az Alkotmánybíróság elsőként az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben hivatkozott azon érvet vizsgálta, hogy a támadott bírói döntés kifejezetten ellentétes az Abh.-ban már a Kúria ítéletének meghozatalát megelőzően megfogalmazott alkotmányos követelménnyel, és uniós jogi érintettség hiányában alkalmazta az uniós jog valamely rendelkezését a hatályos magyar jogszabályok helyett.

[9] Az Alkotmánybíróság hivatkozott arra, hogy az Abh.-ban a Fétv. 108. § (1), (4) és (5) bekezdése alkalmazásához kapcsolódó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy „a bíróság európai uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzheti”. Ezen túl az Alkotmánybíróság saját és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy ha valamely kérdésben uniós jogi érintettség nem állapítható meg, fogalmilag nem lehetséges a magyar jog szabályának félretétele és az adott esetre az uniós jog alkalmazása. Éppen ezért az Abh. és a határozatban megjelenő alkotmányos követelmény is erga omnes kötelező erővel bír az Abtv. 39. § (1) bekezdéséből következően, azt a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem ronthatja le a bírói gyakorlatra történő hivatkozással sem.

[10] Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria ítéletében teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az döntése meghozatala előtt született Abh.-ban megfogalmazott alkotmányos követelményt, ezáltal olyan tartalmú döntést hozott, amelyben túllépte az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, és azt az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelme miatt megsemmisítette. Mivel a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. február 6. napján kelt K.27.384/2018/10. számú ítélete a Kúria ítéletével egyező jogértelmezésre helyezkedett, ezért az Alkotmánybíróság az elsőfokú ítéletet is megsemmisítette.

[11] Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenesség megállapítására és a támadott bírói döntések megsemmisítésére tekintettel, következetes gyakorlatának megfelelően már nem vizsgálta az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének, valamint a XIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére vonatkozó további indítványi elemeket.

A döntés indokolása

[12] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[13] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

 [14] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria és Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét is megsemmisítette, így a felperes kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria az időközben megszűnt első fokon eljáró Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyett a közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától első fokon eljárni illetékes Győri Törvényszéket utasította új eljárásra és új határozat meghozatalára. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel a 16/2021. (V. 13.) AB határozat megállapításaira – azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró bíróság vegye figyelembe a Fétv. 108. § (1), (4) és (5) bekezdése alkalmazásához kapcsolódó alkotmányos követelményeket, így különösen azt, hogy ha az alapügy nem bír külföldi elemmel, úgy a nemzeti jog alapján szükséges elbírálni az ügyet.

Záró rész

[15] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2021. május 25.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró