Kpk.IV.40.330/2020/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2021. január 8.

 A KÚRIA

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.40.330/2020/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sugár Tamás bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 24/2020. (X. 15.) AB határozat (belső ügyszám: IV/01928/2 gya: a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.420/2019/10. számú ítélete megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 24/2020. (X. 15.) AB határozata alapján a Győri Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2019. január 31-éig rehabilitációs ellátásban részesült, melynek összege havi 70 175 Ft volt. 2018. december 11. napján – a korábban már megállapított rehabilitációs ellátás időtartamának leteltét megelőzően – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránt terjesztett elő újabb kérelmet.

[2] Az elsőfokú orvosi szakértői bizottság 2018. december 19-én kelt komplex minősítési bizottsági véleményében a felperes egészségi állapotának mértékét 2018. december 19. napjától 54%-ban állapította meg. Erre figyelemmel a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala 2019. január 21-én hozott határozatával a felperes részére 31 295 Ft havi összegű, rendszeres rehabilitációs ellátást állapított meg 2019. február 1-jétől 2022. január 31-ig. A felperes ezen elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élt. A másodfokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal az elsőfokú határozatot megváltoztatta és 2019. február 1-jétől rokkantsági ellátást állapított meg havi 46 940 Ft összegben. A másodfokú orvosi bizottság 2019. február 27-én kelt komplex minősítési bizottsági véleménye szerint a felperes egészségi állapotának mértéke 2018. december 19-től 50%, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, állapota alapján a C2 minősítési kategóriába tartozik, felülvizsgálata 2019 decemberében szükséges.

[3] A jogerős határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben a jogerős határozat megváltoztatását kérte, s vitatta a megállapított rokkantsági ellátás összegét. Arra hivatkozott, hogy bár egészségi állapota nem javult, a kérelme előterjesztése előtt folyósított összegnél mégis alacsonyabb mértékű ellátást állapítottak meg számára. Kifogásolta, hogy a jogerős határozatban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 33/A. § (1) bekezdés a) pontját, s ekként a 32. § (1) bekezdés, a 33. § (1) bekezdés és a 12. § (1) bekezdés rendelkezéseit is figyelmen kívül hagyva, az ellátás mértékét a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél (70 175 Ft) alacsonyabb összegben (46 940 Ft) állapították meg. A felperes továbbá az Alkotmánybíróság 21/2018. (XI. 14.) AB határozatára (a továbbiakban: Abh1.) is hivatkozott, mely szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere indokolt átalakítása során az egyes ellátásra jogosult egyének nem viselhetnek az átalakítással összefüggésben túlzott terhet.

[4] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.420/2019/10. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság felidézte, hogy az Mmtv. 32. § (1) és 33. § (2) bekezdése szerint 2012. január 1-jétől átalakult az ellátások megnevezése, ugyanakkor az összege változatlan maradt az érintett ellátások vonatkozásában. Így az átalakított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összegét nem kellett az Mmtv. 12. §-a alapján újra kiszámítani. Az eljáró bíróság szerint a felperes esetében nem volt vitatott, hogy a felperes a 2011. december 31-én kapott ellátását az alperes közigazgatási szerv a jogszabályi előírások betartásával helyesen alakította át. A bíróság ugyanakkor rámutatott arra, hogy az Mmtv.-nek a felperes által hivatkozott, s a törvény átmeneti rendelkezései között szereplő 32–33/A. §-a a megváltozott jogszabályi környezetre, azaz a 2011. december 31-ét követő változásra utal vissza, ezért e rendelkezéseket a változással összefüggésben, azaz az első felülvizsgálat során kell, és kizárólag akkor lehet alkalmazni. Az eljáró bíróság a felperes által hivatkozott Abh1. kapcsán arra mutatott rá, hogy az a jogszabályváltozást követő első felülvizsgálat során megállapított ellátásra vonatkozott, a felperes viszont új kérelmet nyújtott be, s arra az Mmtv. 33/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.

[5] A felperes (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.420/2019/10. számú jogerős ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel véleménye szerint a jogerős döntés az Alaptörvény 28. cikkébe, XXIV. és XXVIII. cikkébe, B) cikk (1) bekezdésébe, valamint Q) cikk (2) bekezdésébe ütközik. Az Alkotmánybíróság 24/2020. (X. 15.) AB határozatában a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét megsemmisítette.

[6] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt rögzítette, hogy az Mmtv. 14. § (1a) bekezdése értelmében, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni. Továbbá a rokkantsági ellátás összege vonatkozásában hangsúlyozta, hogy az Mmtv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél, s az ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg a hatóság.

[7] Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a másodfokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal az előzőektől eltérően nem a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően hozta meg a határozatát. Nem vette figyelembe az Mmtv. 14. § (1a) bekezdését, melynek értelmében az indítványozó 2018. december 11-én előterjesztett újabb kérelmét felülvizsgálat iránti kérelemnek kellett volna tekinteni. Ezzel együtt nem vette figyelembe az Mmtv. 19. § (2) bekezdését sem, amelynek megfelelően az indítványozó állapotváltozása miatt az elsőfokú határozatot megváltoztatva az ezt követő naptól, 2019. január 22-étől kellett volna rokkantsági ellátást megállapítania, s az ellátás összege nem lehetett volna kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

[8] Megállapította, hogy a másodfokú határozat felülvizsgálata iránt indított perben eljáró Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szintén nem a hatályos rendelkezések figyelembevételével járt el. A közigazgatási perben eljáró bíróság a korábbi ellátás összegének csökkentése kapcsán nem vette figyelembe az Mmtv. fent hivatkozott rendelkezéseit, és nem is indokolta azt, hogy az indítványozó ügyében a konkrét jogkérdésre irányadó, hatályos jogi normákat miért nem alkalmazta. Holott a mellőzött jogi normák a szerzett jogok védelmét szolgáló általános érvényű garanciális előírások, amelyek a korábban megállapított ellátás összege tekintetében az alkotmányos elvárásoknak megfelelő indok nélküli csökkentés akadályát képezik, ahogyan azt a már idézett Abh1. valamint a 3024/2019. (II. 4.) AB határozat is rögzítette.

[9] Emlékeztetett az Alkotmánybíróság arra, hogy a contra legem jogalkalmazás a 20/2017. (VII. 18.) AB határozatban foglaltak feltételek fennállása esetén alaptörvény-ellenesnek (contra constitutionem) minősül. A contra legem jogalkalmazás pedig a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezethet. A bírói jogértelmezés kirívó – alapjogi relevanciát elérő – hibája merül fel akkor, ha a bíróság a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, mint eljárásjogi jellegű alapjog egy aspektusát, az indokolási kötelezettséget sértő módon nem indokolja meg, hogy az adott jogkérdésre irányadó, hatályos jogi normákat miért nem alkalmazza.

[10] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján arra az eredményre jutott, hogy hogy a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.420/2019/10. számú ítélete a fentiekben kifejtettek alapján a tisztességes eljáráshoz való jogba ütközött, s ezért alaptörvény-ellenes.

A döntés indokolása

[11] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[12] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[13] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.420/2019/10. számú ítéletét megsemmisítette. Tekintettel arra, hogy ezáltal a felperes kérelme elbírálatlan maradt, a Kúria az időközben megszűnt első fokon eljáró Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyett a közigazgatási perekben 2020. április 1-től első fokon a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 7. § (1) bekezdése alapján eljárni illetékes Győri Törvényszéket utasította új eljárásra és új határozat meghozatalára. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy a Győri Törvényszék a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát szem előtt tartva vegye figyelembe az Mmtv. 19. § (2) bekezdését, mely szerint az ellátás összege nem lehet kevesebb a felperes felülvizsgálatát megelőző hónapra járó ellátás összegénél, továbbá indokolási kötelezettségének tegyen eleget.

Záró rész

[14] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2021. január 7.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k.bíró