Jpe.I.60.001/2020/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Jpe.I.60.001/2020/2.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke
Dr. Patyi András előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Csák Zsolt bíró
Dr. Fekete Ildikó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró
Dr. Harter Mária bíró
Dr. Kalas Tibor bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Dobos István ügyvéd

Az alperes: Fejér Megyei Kormányhivatal

Az alperes képviselője: Dr. Tiringer Éva jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A jogegységi panaszt benyújtó fél: felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma:
Kúria
Kfv.II.37.434/2020/2.

Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
12.K.27.715/2019/18.

Rendelkező rész

A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A jogegységi panasz alapjául szolgáló tényállás

[1]    A felperes keresetet nyújtott be az alperes 30.219-3/2019. számú végzésével szemben, amelyben jogszabálysértésre hivatkozva kérte az első-, és másodfokú döntés megváltoztatását és a telekalakítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmében foglaltaknak helyt adást. Másodlagosan a döntések megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

[2]    Az elsőfokú bíróság a 2020. február 11. napján kelt, 12.K.27.715/2019/18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) vonatkozó szabályai alapján az alperesi végzés kézbesítése és a döntés formája jogszerű volt, továbbá az Inytv. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés véglegességének, végrehajthatóságának szempontjából az alperesi határozat szintén nem tekinthető jogszabálysértőnek.

[3]    A jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem szerint a támadott bírósági ítélet több okból jogszabálysértő, egyrészt a kötelező hiánypótlás elmulasztása okán, másodrészt mivel nem vált véglegessé az új tulajdonost bejegyző döntés, harmadrészt a döntés téves formája, negyedrészt indokolási kötelezettség megszegése miatt.

[4]    A felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjai alapján kérte a felülvizsgálati kérelmének Kúria általi befogadását. Álláspontja szerint a joggyakorlat egységesítése, illetve továbbfejlesztése céljából indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. A Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontja kapcsán arra hivatkozott, hogy megalapozza a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a társadalom nem bízik a közigazgatásban, illetve a bíróságokban, mivel amíg a bíróságok hiányosan, jogszabályellenesen indokolják meg a döntéseiket, megállapítható, hogy a bíróságok nem töltik be az Alaptörvényben biztosított szerepüket; álláspontja szerint a hiányos és jogszabályellenes indokolás minden esetben kihat az ügy érdemére, hiszen a jogszabályoknak megfelelő indokolás garanciális jellegű szabály. A Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától való eltérés vonatkozásában a – közelebbről meg nem jelölt – Ákr. kommentárra, és az abban megjelölt, a hiányos ítéleti indokolás jogsértő jellegét és a tisztességes eljárás kérdését taglaló kúrai döntésekre hivatkozott.

[5]    A felperes felülvizsgálati kérelme (és felülvizsgálati kérelem befogadása iránti kérelme) alapján a Kúria a 2020. június 3. napján kelt, Kfv.II.37.434/2020/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.

A jogegységi panasz

[6]    A Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzése ellen a felperes nyújtott be jogegységi panaszt, amelyben arra hivatkozott, hogy a végzés eltért a Kúria közzétett joggyakorlatától. A felperes a jogegységi panaszában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/C. § (2) bekezdése alapján kérte a Kúriát, állapítsa meg, hogy a Kúria Kfv.II.37.434/2020/2. számú végzésében eltért a Kúria közzétett joggyakorlatától, és a végzést helyezze hatályon kívül, továbbá a bíróságot (a Kúriát) utasítsa a felülvizsgálati eljárás lefolytatására. A felperes szerint a Kúria eljáró tanácsa úgy tagadta meg a felülvizsgálati kérelem befogadását, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra nem reagált egyáltalán. Mindebből a felperes arra a következtetésre jutott, hogy ha nem állapítható meg egy kúriai döntésből annak az alapja, mivel a Kúria olyan mértékben nem tesz eleget indokolási kötelezettségének, azt minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a Kúria jogkérdésben eltért a Kúria közzétett joggyakorlatától.

A Kúria döntése a jogegységi panasz befogadhatósága tárgyában

[7]    A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[8]    A jogegységi panasz mint új jogorvoslati eszköz szabályait a Bszi. vezette be, a panasz benyújtását szigorúan meghatározott tartalmi és időbeli feltételekhez kötve. A Bszi. 41/B. § (8) bekezdése értelmében a jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek, így az eljáró tanácsnak elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a panasz befogadható-e vagy fennáll valamely, a Bszi. 41/B. § (9) bekezdésében írt visszautasítási ok.

[9]    A Bszi. 41/B. § (6) bekezdése értelmében a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni: a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.

[10]    A Bszi. 41/B. § (9) bekezdés f) pontja szerint a jogegységi panasz visszautasításának van helye, ha az nem tartalmazza a 41/B. § (6) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg. A Bszi.-nek a jogegységi panasz jogintézményének bevezetésével egyidejűleg, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 88. §-ával megállapított 197/B. § (5) bekezdése értelmében jogegységi panasz eljárásnak a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye.

[11]    A felperes érvelése szerint a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzés nem minősül az ügy érdemében hozott végzésnek, ezért álláspontja szerint akkor is támadható jogegységi panasszal, ha annak meghozatalára 2020. július 1. napja előtt került sor. A Kúria ennek kapcsán elvi jelleggel a következőkre mutat rá.

[12]    A jogalkotó a jogállam-elv integráns részét képező jogbiztonság, azon belül a jog kiszámíthatóságának követelménye egyik meghatározó elemeként a jogegység biztosítása (azaz az egységes ítélkezés és a jog egységes értelmezése) érdekében a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés esetén részben lehetővé tette, hogy erre az alsóbb fokú bíróságok ítéletei elleni felülvizsgálat önálló jogalapjaként hivatkozzanak, másrészt megteremtette a Kúria meghatározott döntéseivel szembeni külön jogorvoslatot is. A Kúria a Bszi.-ben meghatározott jogerős ítélete és az ügy érdemében hozott jogerős végzése ellen is nyitva áll a jogegységi panasz előterjesztésének lehetősége, ahogyan a közigazgatási perben hozott jogerős ítélet kapcsán a Bszi. 41/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján jogegységi panasznak van helye a Kúriának a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. alapján megtagadó határozatával szemben, feltéve, hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak. A felperes is erre a jogalapra hivatkozva terjesztett elő jogegységi panaszt.

[13]    A Kp. 118. § (1) bekezdés szerinti befogadási döntés tárgya ugyan nem az alapul fekvő ügy érdemében való döntés, hanem a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának – a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadhatósági ok (vagy okok) keretében való – vizsgálata, azaz lényegében a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának tárgyában dönt ilyen esetekben a Kúria. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó határozat kizárja a felülvizsgálati eljárás lefolytatását és ezzel az ügy érdemében való kúriai döntést is. Ezáltal kihatással van az ügy érdemére, hiszen a felülvizsgálat hiányában az azzal támadott határozat jogerős marad és az lesz az ügy érdemében hozott végleges határozat. A befogadást megtagadó kúriai határozat ezáltal az eljárást lezáró döntés. Más oldalról a befogadást megtagadó határozat a felülvizsgálat feltételeinek meglétéről – jelen esetben a felperes által megjelölt befogadási feltételekről, köztük a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés fenn nem állásáról – érdemben és véglegesen határoz. Következésképpen, a Bszi. 197/B. § (5) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint jogegységi panasz eljárásnak a 2020. július 1-jén vagy azt követően hozott jogerős ítélettel vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzéssel szemben van helye, valamennyi – a Bszi. 41/B. § (1)-(2) bekezdésben megjelölt – jogegységi panasszal támadható kúriai határozattal szemben irányadó. Mindebből következően a Bszi. 41/B. § (6) bekezdés a) pontja szerinti határozatról csak 2020. július 1-jét követően hozott határozatok esetében beszélhetünk.

[14]    A felperes által támadott végzést ezzel szemben 2020. június 3. napján hozta meg a Kúria. Ennek okán viszont a felperes által támadott döntés nem minősül a Bszi. 41/B. § (6) bekezdés a) pontja értelmében a jogegységi panasz tárgyát képező, a fél által ilyenként megjelölhető határozatnak. Ugyanerre az eredményre, azaz a panasz visszautasítására vezetne az az értelmezés is, mely szerint a Bszi. 197/B. § (5) bekezdésében említett jogerős ítélet fordulat alatt nem a Kúria, hanem (jelen esetben) a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felülvizsgálattal támadott, 12.K.27.715/2019/18. számon hozott jogerős ítéletét értenénk, hiszen az 2020. február 11-én, azaz szintén jóval a Bszi.-ben rögzített 2020. július 1-jei határnap előtt kelt.

[15]    A kifejtettek értelmében a felperes jogegységi panaszát a Kúria jogegységi panasz tanácsa a Bszi. 41/B. § (9) bekezdés f) pontja alapján visszautasította.

[16]    A Kúria megjegyzi, hogy a jogegységi panasz visszautasításának lett volna helye a Bszi. 41/B. § (9) bekezdés c) pontja alapján is, mivel a felperes a jogegységi panasz eljárás illetékét nem fizette meg.

[17]    A Kúria rámutat továbbá arra, hogy a befogadást megtagadó végzés elleni jogegységi panasz előterjesztésének is feltétele, hogy a panasz előterjesztője megjelölje azt a közzétett kúriai határozatot, melytől a támadott végzés eltért. A Bszi. ugyan egyes számban használja a közzétett kúriai határozat kifejezést, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél, ez azonban nem akadálya annak, hogy a fél több határozatot is ilyenként (az eltérés alapjaként) megjelöljön. A felperes a jogegységi panaszában általánosságban hivatkozik arra, hogy a jogerős ítélet ellentétes a következetes kúriai gyakorlattal; konkrét, közzétett kúriai határozatot azonban nem jelöl meg. A jogegységi panasz ugyan számos kúriai döntést említ példaszerűen, azonban mindet az eljáró hatóságok indokolási kötelezettségének értelmezésével – és nem a felperes által hivatkozott eltérési szemponttal, azaz a Kúria indokolási kötelezettségével – összefüggésben. A panasz ugyanakkor számos legfelsőbb bírósági határozatra is hivatkozik, melyek értelemszerűen 2012. január 1., a Kúria létrejötte előtt keletkeztek.

[18]    Mivel a felperes a jogegységi panaszában a Bszi. 41/B. § (6) bekezdés b) pontja szerinti, a Kúria támadott döntésével ellentétes közzétett határozatot sem jelölt meg, ezért erre figyelemmel is a jogegységi panasz visszautasításának lett volna helye a Bszi. 41/B. § (9) bekezdés f) pontja alapján.

[19]    A Bszi. 197/B. § (5) bekezdése a fentiek mellett egy további visszautasítási ok vizsgálatát is indokolja. A Bszi. 41/B. § (9) bekezdés a) pontja értelmében a jogegységi panasz tanács a jogegységi panaszt hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve akkor is visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be. A Kúria ezzel összefüggésben kiemeli, hogy mivel a fenti értelmezés alapján a 2020. július 1. előtt hozott kúriai határozatok ellen jogegységi panasz benyújtása nem lehetséges, a panasz benyújtási jogosultság e határnap előtt senki számára nem nyílt meg, így a panasz benyújtására a felperes sem volt jogosult.

[20]    A fenti részletes okfejtést követően a jogegységi panasz tanács rámutat arra, hogy a jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi, a felperes által előterjesztett jogegységi panasz esetében azonban több visszautasítási ok is fennállt, amelyek az érdemi elbírálást megakadályozták, de bármelyik ok önállóan is megalapozta volna a rendelkező részben foglalt döntést.

Záró rész

[21]    A felperes a jogegységi panasz eljárás illetékét nem fizette meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a jogegységi panasz eljárás illetékmentes, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja. Mindezekre tekintettel az illetékről rendelkezni nem kellett.

[22]    A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2020. július 28.

Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke,
Dr. Patyi András s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harter Mária s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró