Jpe.I.60.001/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

végzése

Az ügy száma: Jpe.I.60.001/2022/3.

A felperesek:

az I. rendű felperes neve (az I. rendű felperes címe)
a II. rendű felperes neve (a II. rendű felperes címe)

Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)

Az alperes képviselője: dr. Nebl Bernadett kamarai jogtanácsos

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

A jogegységi panaszt benyújtó felek: az I-II. rendű felperesek

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Gfv.VI.30.015/2021/5. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria az I-II. rendű felperesek jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperesek (a továbbiakban: panaszosok) – az I. rendű felperes ügyfélkapuján keresztül – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdésére hivatkozással jogegységi panaszt terjesztettek elő a Kúria Gfv.VI.30.015/2021/5. számú ítélete ellen, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a Kúria a jogegységi panasszal támadott határozatában – az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás megfelelőségének a megítélése körében – eltért a 2/2014. PJE és a 6/2013. PJE határozatoktól és figyelmen kívül hagyta az Európai Unió Bíróságának a C-51/17. számú és a C-415/11. számú ítéletét. 

[2] A panaszosok indítványozták, hogy „amennyiben a végrehajtás megszüntetés feltételei fennállnak”, a Jogegységi Panasz Tanács „döntsön a végrehajtás megszüntetéséről”.

[3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[4] A jogegységi panasz eljárásban a Bszi. 41/C. § (4) bekezdés értelmében a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező. A panaszosok a jogegységi panaszhoz azt a 2015. augusztus 2-i keltezésű meghatalmazást csatolták, amely – a jogegységi panasz eljárás helyett – az alperessel szemben szerződés semmisségének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt 46.G.41.615/2015/2. szám alatt folyamatban lévő peres eljárás, a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla előtti képviseletre vonatkozik.

[5] A Jogegységi Panasz Tanács már több határozatában rámutatott arra, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása (Jpe.I.60.005/2021/5., Jpe.I.60.011/2021/3.).

[6] Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya – külön kikötés hiányában – nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia a jogi képviselője képviseleti jogát. (Jpe.I.60.017/2021/4.).  

[7] A panaszosok által csatolt meghatalmazás ezen kívül nem tartalmazza a jogi képviselőként megjelölt személy aláírásával ellátott elfogadó nyilatkozatát, holott az az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdése szerint annak kötelező tartalmi eleme. A panaszosok a 2022. január 3-án benyújtott kiegészítő beadványa szerint jelenleg nincs „hivatalos ügyvédi képviseletük”, azonban arra hivatkoztak, hogy emiatt a jogegységi panasz nem utasítható el, annak benyújtása ugyanis „ügyvéd neve ügyvéd közreműködésével történt”.

[8] A jogegységi panaszhoz csatolt meghatalmazás a fentiek miatt nem fogadható el a jogi képviselet igazolására, hiánypótlási felhívás kiadására pedig a jogegységi panasz eljárásban nincs lehetőség. A Jogegységi Panasz Tanács ezért úgy tekintette, hogy a jogegységi panaszt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.

[9] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A panaszosok az eljárási illetéket arra hivatkozással nem fizették meg, hogy az Itv. 57. § (1) bekezdés g) pontja alapján illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben, aki a határozat kijavítása, kiigazítása, illetve kiegészítése iránti kérelemmel él.

[10] A panaszosok – a hivatkozásukkal szemben – a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése szerinti jogegységi panaszt nyújtottak be, amely nem tartozik az Itv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kérelmek közé.  A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja és a 41/C. § (6) bekezdés c) pontja értelmében a jogegységi panasz előterjesztőjének a panasz benyújtásakor vagy le kell rónia a szükséges eljárási illetéket, vagy megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet kell előterjesztenie (Jpe.I.60.017/2021/4.). Az alapeljárásban engedélyezett illetékfeljegyzési jog ugyanis nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra (Jpe.I.60.006/2021/2., Jpe.I.60.004/2021/2.).

[11] A panaszosok ennek ellenére az eljárási illetéket nem rótták le és megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet sem terjesztettek elő, hiánypótlási felhívás kiadására pedig e tekintetben sincs lehetőség a jogegységi panasz eljárásban.

[12] A panaszosok a Bszi. 41/B. § (1) bekezdésére hivatkozással terjesztették elő a jogegységi panaszt, azonban a felülvizsgálati kérelmükben még nem hivatkoztak a panaszukban megjelölt 2/2014. PJE és a 6/2013. PJE határozatra. Ezen túlmenően nem jelölték meg konkrétan azt sem, hogy miben látják az eltérő jogértelmezést.

[13] A Jogegységi Panasz Tanács több ügyben is (Jpe.I.60.001/2021/2., Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.012/2021/4.) rámutatott arra, hogy a Bszi.-ben foglalt formai követelmények mellett (a támadott és a hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához az szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie a másik (eltérő) jogértelmezést tartalmazó állásponttal.  Be kell mutatni azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott végzés jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel.

[14] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdése egyértelmű feltételeket határoz meg arra nézve, hogy a Kúria mely esetekben köteles a jogegységi panaszt visszautasítani. A Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján – hiánypótlási felhívási kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be. A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja szerint ugyancsak a jogegységi panasz hiánypótlási felhívás nélküli visszautasításának van helye, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg, míg az e) pont értelmében hiánypótlás nélküli visszautasítási ok az is, ha a jogegységi panasz a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre.

[15] A Jogegyégi Panasz Tanács megállapította, hogy a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti hiányosság fennáll, ezért a jogegységi panaszt visszautasította.

[16] A panasz – tartalma szerint – a támadott kúriai ítélet érdemi helyességének a felülvizsgálatára irányult, illetve az első- másodfokú eljárást sérelmezte, melyek vizsgálatára jogegységi panasz eljárás keretében nincs mód.

[17] A Jogegységi Panasz Tanács már több döntésében utalt arra, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog-, és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panaszeljárás, mint ahogy a nevében is tükröződik, a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem nyit a panaszosnak újabb jogorvoslati fórumot, a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog-, és érdeksérelmének orvoslására. (Jpe.I.60.011/2021/2.) A Jogegységi Panasz Tanácsnak alkotmányjogi panasznak minősíthető kérdésekben sincs módja, hatásköre eljárni. A Kúria jogértelmezésének alaptörvényi megfelelősége alkotmányjogi panasz tárgya lehet. (Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.I.60.011/2021/3.).

Záró rész

[18] Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az eljárás illetékmentes.

[19] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot. 

Budapest, 2022. január 28.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Dzsula Marianna előadó bíró helyett
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró,
Dr. Bartal Géza s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harter Mária s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Sebe Mária s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró