Jpe.I.60.032/2021/5. számú határozat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

végzése

Az ügy száma: Jpe.I.60.032/2021/5.

A felperesek: a felperes neve (a felperes lakóhelye, a felperes tartózkodási helye)

A felperes képviselője: Dr. Németh Sándor ügyvéd (a felperes képviselőjének címe)

Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)

Az alperes képviselője: Kertész és Társai Ügyvédi Iroda (az alperes képviselőjének címe, ügyintéző: dr. Pomázi Miklós ügyvéd)

A per tárgya: megtérítési igény érvényesítése

A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Pfv.II.21.170/2021/3. számú végzés

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.III.20.035/2021/6/I. számú közbenső     ítélet

Rendelkező rész

A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

Megállapítja, hogy az alperes 70.000 (hetvenezer) forint jogegységi panasz eljárási illeték visszatérítését kérheti.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes keresetében megtérítési igényt érvényesített, és ennek keretében az alperest 99.344.212 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresettel érvényesített jog fennállásáról közbenső ítélettel határozott. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a közbenső ítéletet helybenhagyta. A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[2] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasította, figyelemmel arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, az alperes pedig nem terjesztett elő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet.

[3] Rögzítette, hogy a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 11. pontjához fűzött indokolás értelmében a másodfokú bíróság (közbenső) ítéletében további indokok is szerepelhetnek, a gyakorlati tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy sok esetben a másodfokú bíróság alapvetően azonos indokolásra utalással hagyja helyben az elsőfokú ítéletet, ugyanakkor döntése indokait további – jellemzően a fellebbezéssel összefüggő – érvekkel is kiegészíti. Ez a gyakorlat nem zárja ki a Pp. 408. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazását.

[4] A Kúria végzése ellen az alperes terjesztett elő jogegységi panaszt. A jogegységi panaszát a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a Kúria úgy tért el a közzétett határozatától, hogy „az eltérés nem volt indokolt.” A panasszal támadott határozat hatályon kívül helyezését, és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.

[5] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság közbenső ítélete és a jogerős közbenső ítélet indokai részben valóban azonosak voltak, azonban a Kúria Polgári Kollégiumának a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény indokolása a „másfajta érvek előadását nem kezeli eltérő határozati indokolásnak, de elvárja a Pp. 408.§-a meghivatkozását, hogy a jogkereső fél tudja, mivel áll szemben.”

[6] Hivatkozott arra, hogy felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelmet azért nem adott elő, mert arra e felülvizsgálati eljárásban nem volt szükség. Álláspontjának alátámasztásául kifejtette, hogy a Kúria lényeges vonásaikban egyező tényállások mellett, hasonló esetekben szükségtelennek minősítette, következésképpen el sem bírálta a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet.

[7] Az alperes a beadvány záró részében jelezte, hogy a jogegységi panasz eljárás 70.000 forint összegű illetékét az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül fizeti meg. Ezzel ellentétben a mellékelt banki igazolás tartalma szerint az illetéket átutalás útján, az ügyben eljárt elsőfokú bíróság, a Veszprémi Törvényszék illetékbevételi számlájára fizette meg.

[8] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[9] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése alapján illetékköteles.

[10] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja előírja, hogy a jogegységi panasz tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.

[11] Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 6/A. § (3) bekezdése értelmében a bírósági eljárásban elektronikus úton eljáró fél az illetéket az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az illetékes bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára átutalással fizeti meg. Átutalás esetén az illetéket annak a bíróságnak az illetékbevételi számlájára kell megfizetni, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. E § (4) bekezdés c) pontja alapján, amennyiben az illetéket az elektronikus úton eljáró fél a bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára történő átutalással fizeti meg, a felülvizsgálati illetéket a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék illetékbevételi számlájára kell teljesíteni.

[12] A jogegységi panasz eljárás az intézményt bevezető törvény javaslatának indokolása szerint „az utolsó bírósági jogorvoslati forma, amely véglegesen lezárja az ügyet.” A Kúria több határozatában rámutatott arra, hogy a jogegységi panasz eljárás egy rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás (Kúria Jpe.I.60.014/2021/5., Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.005/2021/5.). A felülvizsgálati eljárástól nemcsak rendszertanilag, hanem az illetékfizetés vonatkozásában is el kell határolni, az nem vonható a PM rendelet 6/A. § (4) bekezdés szabályozási körébe.

[13] A jogegységi panasz előterjesztőjének a panasz benyújtásakor vagy le kell rónia a szükséges eljárási illetéket, vagy megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet kell előterjesztenie. Hiánypótlási felhívás kibocsátásának a jogegységi panasz eljárásban e körben sincs helye (Kúria Jpe.I.60.017/2021/4.).

[14] A Bszi. 24. § (1) bekezdés d) pontja és 25. §-a értelmében a jogegységi panasz eljárás a Kúria előtt zajlik. A Bszi. 41/C. § (1) bekezdése szerint a jogegységi panasz a Kúriánál terjeszthető elő. Mindezek okán – a PM rendelet 6/A. § (3) bekezdésének alkalmazása mellett – az eljáráshoz kapcsolódó illetéket a Kúria illetékbevételi számlájára kell megfizetni.

[15] A Veszprémi Törvényszék illetékbevételi számlájára utalt azonos összeg megfizetésével az alperes a jogegységi panasz eljárásban felmerült illetékfizetési kötelezettségének – miután azt nem a Kúria illetékbevételi számlájára fizette meg – a jogszabály és a Kúria gyakorlata szerint nem tett eleget (Kúria Pfv.V.21.424/2019/5., Pfv.V.20.207/2019/6., Pfv.V.20.316/2018/5.). A kérelem nem felel meg a törvényi feltételeknek.

[16] A kifejtettek értelmében a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontjára figyelemmel, az eljárási illeték nem megfelelően történt megfizetésére tekintettel a jogegységi panaszt visszautasította.

[17] A jogegységi panasz visszautasítása folytán a Kúria az alperes végrehajtás – helyesen: az eljárás folytatásának [Pp. 417. § (2) bekezdés] – felfüggesztése iránti kérelme tárgyában nem rendelkezett.

[18] Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, erre tekintettel az alperes a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 70.000 forint illeték visszatérítését kérheti az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja szerint.

[19] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2021. december 13.

Dr. Varga Zs. András s.k., a tanács elnöke,
Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró