Jpe.I.60.038/2021/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

végzése

Az ügy száma: Jpe.I.60.038/2021/4.

A felperes: a felperes neve, a felperes címe

A felperes képviselője: Áj Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Áj Tibor ügyvéd, a felperes képviselőjének címe)

Az alperes: Innovációért és Technológiáért Felelős Miniszter (az alperes címe)

A per tárgya: közigazgatási bírsággal kapcsolatos közigazgatási jogvita

A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat: Kpkf.IV.40.864/2021/2. számú végzés

Rendelkező rész

A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztálya a 2020. december 6-án kelt határozat száma1 számú határozatával a felperest 50.000 forint összegű közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2021. május 27-én kelt határozat száma2 számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A határozatában tájékoztatta a felperest a keresetlevél előterjesztésének lehetőségéről és módjáról, megjelölve a kötelezően használandó űrlap elérhetőségét, a keresetlevél benyújtásának helyét és módját. A határozatot a felperes jogi képviselője 2021. június 2-án vette át.

[3] A felperes a határozattal szemben jogi képviselője útján 2021. június 17-én terjesztett elő keresetlevelet Budapest Főváros Kormányhivatalánál. A Kormányhivatal a keresetlevelet az alperes részére továbbította.

[4] A Fővárosi Törvényszék a 2021. augusztus 31-én kelt 19.K.704.978/2021/3. számú végzésével a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján visszautasította figyelemmel annak elkésettségére. Rögzítette, hogy a felperes a keresetlevelét a Kp. 39. § (1) bekezdésének előírása ellenére nem a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez, hanem az ügyben nem érintett Budapest Főváros Kormányhivatalánál terjesztette elő, amely így nem tekinthető hatályosan benyújtott keresetlevélnek. Hivatkozott a Kúria Kpkf.VI.39.839/2020/2., valamint Kpkf.II.40.492/2021/2. számú végzéseiben foglaltakra.

[5] A felperes az elsőfokú bíróság végzésével szemben fellebbezést terjesztett elő.

[6] A fellebbezés folytán eljáró Kúria Kpkf.IV.40.864/2021/2. számú végzésében az elsőfokú bíróság végzését az indokolás megváltoztatásával helybenhagyta, azonban figyelemmel arra, hogy az határidőben a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezett, a visszautasítás jogalapja nem lehetett a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja, csak az l) pontja.

[7] A másodfokú kúriai végzés ellen az alperes nyújtott be jogegységi panaszt és kérte a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/D. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra utasítását. Állítása szerint a Kúria ítélkező tanácsa döntésében eltért a BH2021.5.152. számú, és ezzel azonos jogértelmezést elfogadó számos kúriai eseti döntéstől. Érvelése szerint a támadott döntés ellentmondásossá teszi a Fővárosi Törvényszék és a Kúria Kp. 48. § (1) bekezdésének i) és l) pontjával kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlatát. Kérte a jogegységi panasz halasztó hatályának megállapítását a jogerős végzésre nézve a Bszi. 41/C. § (1) bekezdése, a Kp. 119. § (2) bekezdése és 50. § (2) bekezdés a) pontja alapján.

[8] A Kúria megállapította, hogy a jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.  

[9] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján a jogegységi panaszt vissza kell utasítani – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.

[10] A Kúria Jpe.I.60.017/2021/4. számú döntésében már rögzítette, hogy „A jogegységi panasz eljárás olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása (Jpe.I.60.005/2021/5., Jpe.I.60.011/2021/3.). Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát.”

[11] Jelen ügyben az alperes képviseletében eljárni kívánó kamarai jogtanácsos a jogegységi panasz beadványhoz külön meghatalmazást csatolt munkáltatójától. A Kúria megvizsgálta a 2021. december 22-én előterjesztett jogegységi panaszhoz mellékelt, azonban 2021. július 6-án kelt meghatalmazást és megállapította, hogy az jogi képviselőként történő eljárásra nem jogosította fel a jogegységi panasz eljárásban kamarai jogtanácsos neve kamarai jogtanácsost, mert a meghatalmazás „mind az első- és másodfokú, mind az esetleges felülvizsgálati eljárásban” való közreműködésre szólt, azonban nem nevesítette a jogegységi panasz eljárást. E meghatalmazás ezért nem alkalmas annak igazolására, hogy az eljáró kamarai jogtanácsos valóban jogosult volt az alperes nevében a jogegységi panasz benyújtására és az alperesnek a jogegységi panasz eljárásban történő képviseletére.

[12] A jogegységi panasz eljárás során az alperes 2022. január 7-én 2022. január 6-án kelt meghatalmazást csatolt. E meghatalmazás tartalmazta, hogy az kiterjed a 2021. december 22-i jogegységi panasz előterjesztésére is. A Kúria álláspontja szerint e meghatalmazást az alperes nem határidőben terjesztette elő, ugyanis a panasz előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő 2021. december 22-én lejárt. A jogegységi panasz eljárásban a meghatalmazás hiánya, hiányossága miatt hiánypótlásnak nincs helye [Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pont], a panaszos pedig csak a panasz benyújtására nyitva álló határidőben tudja korrigálni a meghatalmazással kapcsolatos hibát, hiányosságot. Hasonló elvet fogalmazott meg a Kúria az illetékfizetési kötelezettség körében a Jpe.I.60.010/2021/2. számú döntés [5] bekezdésében.

[13] A fentiekre tekintettel az alperes jogegységi panasza befogadására nem volt lehetőség, a jogegységi panasz rögzített hiányosságát a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa olyan befogadást akadályozó okként minősítette, amely miatt a panasz érdemi elbírálására nem kerülhetett sor, azt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdése c) pontja alapján vissza kellett utasítani.

[14] A jogegységi panasz visszautasítása miatt az alperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntés okafogyottá vált, ezért annak elbírálását a Jogegységi Panasz Tanács mellőzte.

Záró rész

[15] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes.

[16] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2022. január 28.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró,
Dr. Bartal Géza s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna helyett
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harter Mária s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Dr. Patyi András helyett
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sebe Mária s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró