Jpe.II.60.002/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

végzése

Az ügy száma: Jpe.II.60.002/2022/3.

A felperesek:

az I. r. felperes neve (az I. r. felperes címe)
a II. rendű felperes neve (a II. r. felperes címe)

A felperesek képviselője: dr. Ravasz László ügyvéd (a felperesek képviselőjének címe)

Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)

A per tárgya: felmondás jogszerűtlenségének megállapítása

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperesek

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria, Gfv.VI.30.263/2021/3. számú végzés           

Rendelkező rész

A Kúria a felperesek jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperesek a Kúria Gfv.VI.30.263/2021/3. számú – a felülvizsgálatot megtagadó – végzésével szemben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 42/B. § (2) bekezdése [helyesen: 41/B. § (2) bekezdése] alapján jogegységi panaszt terjesztettek elő, amelyben kérték a Kúria végzésének hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontjuk szerint a Kúria végzése jogkérdésben eltér a Kúria 4/2021. PJE határozatában, a BH2019. 11. 303. számon közzétett eseti döntésében (Pfv.I.20.470/2019/6. számú végzés), a Gfv.VI.30.348/2021/2. számú végzésében, valamint a Kúria 1/2021. (VII. 12.) PK véleményének 9. pontjában foglaltaktól. Hivatkoztak továbbá a „4/2014. PJE” határozatra is.

[2] A felperesek egyebekben személyes költségmentesség engedélyezését kérték a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) 5. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy „a havi nettó jövedelmük még a létszükségleteiket is alig tudja fedezni, az alperes jogellenes magatartása miatt súlyos anyagi gondokkal küzdenek”.

[3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[4] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés f) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha azt nem 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett kúriai határozattól (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) való eltérésre hivatkozással nyújtották be.

[5] A Jogegységi Panasz Tanács rámutat arra, hogy a felperesek által az eltérés alapjául hivatkozott 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény nem minősül a Kúria közzétett határozatának.

[6] A BH2019. 11. 303. számú, (a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratban megjelentetett) Pfv.I.20.470/2019/6. számú végzés a fenti konjunktív feltételek közül az egyiknek megfelel ugyan – lévén, hogy azt 2012. január 1. napját követően hozta meg a Kúria –, azonban az a BHGY-ban nincs közzé téve. A felülvizsgálatot megtagadó olyan döntésről van ugyanis szó, amelyet az eljáró tanács 2019. június 19. napján hozott meg, így azt a Bszi.-nek a döntés meghozatalakor hatályos szabályai szerint nem kellett a BHGY-ban közzétenni. Hasonlóan, a felperesek által hivatkozott Gfv.VI.30.348/2021/2. számú végzést szintén 2012. január 1-ét követően hozta a Kúria, azonban a BHGY-ban nincs közzé téve. Olyan, a felülvizsgálatot részben engedélyező, részben megtagadó végzésről van szó ugyanis, ami a 2021. január 1. napjától hatályos jogszabályváltozást követően sem tartozik a Bszi. 163. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott közzétételi körbe, hiszen ebben az esetben a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása a részbeni engedélyezést követően folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás során hozott határozatban történik meg.

[7] A felperesek hivatkoztak továbbá a „4/2014. PJE” határozatra is, ugyanakkor ilyen számú jogegységi határozat nem létezik.

[8] Mindezekre tekintettel az 1/2021. (VII. 12.) PK véleményre, a BH2019. 11. 303. számon megjelentetett eseti döntésre (Pfv.I.20.470/2019/6. számú végzés), a Gfv.VI.30.348/2021/2. számú végzésre, valamint a „4/2014. PJE” határozatra való hivatkozás tekintetében a jogegységi panasz a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés f) pontja alapján nem felel meg az érdemi elbírálás követelményének.

[9] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg.

[10] A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.

[11] A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie, pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.014/2021/5.)

[12] A Jogegységi Panasz Tanács több döntésében rámutatott arra is, hogy a Bszi.-ben rögzített törvényi elvárás nem egy bármilyen tartalmú közzétett kúriai határozat megjelölését jelenti, hanem az állított jogkérdésben eltérés konkrét ismertetését igényli, ennek vizsgálata ugyanis – a panasz befogadása esetén – az eljárás lényege, ennek hiányában az eredménnyel nem folytatható le. (Jpe.I.60.001/2021/2., Jpe.I.60.011/2021/3.)

[13] A jogegységi panaszban tehát nem elégséges megjelölni az eltérés alapjául hivatkozott határozatokat, a panaszt adekvát indokolással is el kell látni, részletesen ki kell fejteni, hogy a panaszos miben látja az eltérést.

[14] A felperesek a jogegységi panaszukban mindössze általánosságban utaltak az általuk megjelölt határozatoktól való eltérés tényére, illetve arra hivatkoztak, hogy a „Kúria […] semmilyen formában nem indokolta meg azt, hogy a 4/2021. PJE-ben foglalt jogelveket sértő módon meghozott és az abban foglaltaktól jogkérdésben eltérő elsőfokú és másodfokú ítélet vonatkozásában ezen indok és a Pp. 409. § (3) bekezdése alapján miért nem engedélyezte a felülvizsgálati eljárást és miért csak a kölcsönszerződés érvénytelensége tekintetében előterjesztett indokokat bírálta el illetve miért csak ezek elutasítását indokolta a végzésében”.

[15] Mindezekre tekintettel, a jogegységi panasz vizsgálata során a Jogegységi Panasz Tanács megállapította, hogy a panaszosok az ismertetett követelményeknek egyik általuk hivatkozott határozat tekintetében sem tettek eleget. Nem mutatták be azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Nem munkálták ki, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Sem az ügyek összehasonlítható tényállását, sem az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot konkrétan nem tárták fel, tehát nem egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését vetették össze egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. Erre tekintettel a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján is.

[16] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés f) és h) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.

[17] A felperesek által előterjesztett költségmentesség iránti kérelem a Kmtv. 11. § c) pontja értelmében nem volt teljesíthető, figyelemmel arra, hogy a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt visszautasította.

[18] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az eljárás illetékmentes.

[19] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2022. január 24.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Dr. Patyi András bíró helyett
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró,
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró