Jpe.II.60.006/2022/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

végzése

Az ügy száma: Jpe.II.60.006/2022/4.

A felperes: a felperes neve (a felperes címe)

A felperes képviselője: Áj Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Áj Tibor ügyvéd a felperesi képviselő címe)

Az alperes: Innovációért és Technológiáért Felelős Miniszter (az alperes címe)

A per tárgya: közigazgatási bírsággal kapcsolatos közigazgatási jogvita

A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat: Kpkf.VI.40.886/2021/3. számú végzés

Rendelkező rész

A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztálya (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2021. január 23. napján kelt, HATÁROZAT SZÁMA1számú határozatával a felperest 100.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a jármű össztömegére vonatkozó szabályok megsértése miatt.

[2] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2021. július 1. napján kelt, HATÁROZAT SZÁMA2 számú határozatával (a továbbiakban: alperesi határozat) az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi határozat jogorvoslati kioktatása tartalmazta, hogy a döntés ellen a közléstől számított harminc napon belül az első fokon eljáró Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Közlekedési és Ellenőrzési Főosztályánál – jogi képviselővel eljáró fél, illetve gazdálkodó szervezet esetén elektronikus úton, ÁNYK program használatával, a https://www.kozlekedesihatosag.kormany.hu oldalon, vagy a https://www.kozlekedesihatosag.kormany.hu/hu/dokumentumtar?site=66214 linken elérhető űrlap kitöltésével – lehet keresetlevelet előterjeszteni.

[3] A felperes az alperesi határozatot 2021. július 7. napján vette át, s azzal szemben – meghatalmazott képviselője útján – 2021. július 28. napján keresetlevelet terjesztett elő az IKR rendszeren (Integrált Kormányhivatali Szakrendszer űrlapbenyújtó rendszer) keresztül (https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client/) a Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban: BFKH). Az így benyújtott keresetlevelet a BFKH továbbította az alperes Hatósági Koordinációs Főosztálya hivatali kapujára.

[4] Az alperes védiratában a keresetlevél visszautasítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 48. § (1) bekezdésének i) pontja alapján, a keresetindítási határidő elmulasztása miatt.

[5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét visszautasította. Döntésében idézte a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezést, továbbá hivatkozott a Kúria BH2021.5.152. számon közzétett eseti döntésére, valamint a Kúria Kpkf.VI.39.839/2020/2. számú végzésére. A bíróság megállapította, hogy a felperes az alperesi határozat pontos, részletes, s a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő tájékoztatása ellenére téves helyen, olyan szervhez nyújtotta be a keresetlevelét, amely a közigazgatási eljárásban részt sem vett, magyarázatot erre nem adott, és a benyújtás helye alóli kivételi szabályok sem alkalmazhatóak a jelen ügyben, ezért a felperes keresetlevelét nem lehet határidőben érkezettnek tekinteni, azt vissza kell utasítani elkésettség miatt.

[6] A fellebbezés folytán eljáró Kúria Kpkf.VI.40.886/2021/3. számú végzésében az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az ítélkező tanács vizsgálta a keresetindítási határidő megtartottságával kapcsolatos jogértelmezési gyakorlatot (Kpkf.VI.38.875/2020/2., Kpkf.VI.40.465/2020/2., Kpkf.VI.39.207/2021/2., Kpkf.VI.39.208/2021/2., Kpkf.VI.39.206/2021/2., Kpkf.IV.40.728/2021/4., Kf.VII.39.213/2020/3.).

[7] Az ítélkező tanács a Kúria fentiekben bemutatott gyakorlatától eltérően többlettényállási elemként azonosította, hogy a felperes által nem megfelelő helyre benyújtott keresetlevél a Kp. 39. § (1) bekezdésében rögzített 30 napos határidőn belül 2021. július 28-án megérkezett az alperes szervezeti egységéhez, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Hatósági Koordinációs Főosztály hivatali kapujára, amit a feladási és letöltési igazolások is alátámasztanak. Arra vonatkozóan azonban nem állt rendelkezésre adat és ezt az elsőfokú bíróság sem vizsgálta, hogy innen a keresetlevél mikor érkezett meg, illetőleg egyáltalán megérkezett-e az elsőfokú hatósághoz.

[8] A jogalkotói szándékot vizsgálva és a Kp. 2. § (2) bekezdése szerinti követelményt idézve arra a következtetésre jutott, hogy amikor adat áll rendelkezésre arra, hogy a keresetlevél a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez – jelen esetben az elsőfokú hatósághoz – határidőben megérkezhetett, nem mellőzhető az ezzel kapcsolatos körülmények tisztázása. Ezért a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. § (4) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította, előírva számára annak vizsgálatát, hogy az elsőfokú hatósághoz mikor érkezett meg a felperes keresetlevele.

[9] A másodfokú kúriai végzés ellen az alperes (a továbbiakban: panaszos) nyújtott be jogegységi panaszt és kérte a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/D. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra utasítását. Állítása szerint a Kúria ítélkező tanácsa döntésében eltért a BH2021.5.152. számú, és ezzel azonos jogértelmezést elfogadó számos kúriai eseti döntéstől. Érvelése szerint a támadott döntés ellentmondásossá teszi a Fővárosi Törvényszék és a Kúria Kp. 48. § (1) bekezdésének i) és l) pontjával kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlatát. Kérte a jogegységi panasz halasztó hatályának megállapítását a jogerős végzésre nézve a Bszi. 41/C. § (1) bekezdése, a Kp. 119. § (2) bekezdése és 50. § (2) bekezdés a) pontja alapján.

[10] A Kúria megállapítja, hogy a jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.  

[11] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján a jogegységi panaszt vissza kell utasítani – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.

[12] A Kúria a Jpe.I.60.017/2021/4. számú döntésében már rögzítette, hogy „A jogegységi panasz eljárás azonban olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása (Jpe.I.60.005/2021/5., Jpe.I.60.011/2021/3.). Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát.”

[13] Jelen ügyben a panaszos képviseletében eljárni kívánó kamarai jogtanácsos a jogegységi panaszbeadványhoz külön meghatalmazást csatolt munkáltatójától. A Kúria megvizsgálta a 2021. december 22-én előterjesztett jogegységi panaszhoz mellékelt, azonban 2021. július 10-én kelt meghatalmazást és megállapította, hogy az jogi képviselőként történő eljárásra nem jogosítja a jogegységi panasz eljárásban kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsost, mert a meghatalmazás „mind az első- és másodfokú, mind az esetleges felülvizsgálati eljárásban” való közreműködésre szólt, azonban nem nevesítette a jogegységi panasz eljárást. E meghatalmazás ezért nem alkalmas annak igazolására, hogy az eljáró kamarai jogtanácsos valóban jogosult volt az alperes nevében a jogegységi panasz benyújtására és a panaszosnak a jogegységi panasz eljárásban történő képviseletére.

[14] A panaszos 2022. január 6. napján újabb, ugyanezen a napon kelt meghatalmazást csatolt. E meghatalmazás tartalmazta, hogy az kiterjed a 2021. december 22-i jogegységi panasz előterjesztésére is. A Kúria álláspontja szerint e meghatalmazást a panaszos nem határidőben terjesztette elő, ugyanis a panasz előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő 2022. január 3. napján lejárt. A jogegységi panasz eljárásban a meghatalmazás hiánya, hiányossága miatt hiánypótlásnak nincs helye [Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pont], a panaszos csak a panasz benyújtására nyitva álló határidőben tudja korrigálni a meghatalmazással kapcsolatos hibát, hiányosságot. Hasonló elvet fogalmazott meg a Kúria az illetékfizetési kötelezettség körében a Jpe.I.60.010/2021/2. számú döntés [5] bekezdésében.

[15] A fentiekre tekintettel az alperes jogegységi panaszának befogadására nem volt lehetőség, a jogegységi panasz rögzített hiányosságát a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa olyan befogadást akadályozó okként minősítette, amely miatt a panasz érdemi elbírálására nem kerülhetett sor, azt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdése b) pontja alapján vissza kellett utasítani.

[16] A jogegységi panasz visszautasítása miatt a panaszos által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntés okafogyottá vált, ezért a döntést mellőzte a Kúria.

Záró rész

[17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes.

[18] A végzés ellen sem a Bszi, sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2022. január 24.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Tóth Kincső s.k. előadó bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró,
Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Stark Marianna s.k. bíró