5/1999. PJE jogegységi határozat
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium gazdasági szakágának vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő
A cégek a törlésről rendelkező végzés keltének hatályával törlendők a cégjegyzékből. A tagok személyében bekövetkező változás a tőkeváltozás bejegyzésének napjával hatályos, ha a tagváltozás a jegyzett tőke változásával összefügg.
I.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma gazdasági szakágának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 29.§-a /1/ bekezdésének a/ pontja alapján két kérdéskörben kezdeményezte a jogegységi eljárás lefolytatását.
Az indítványban foglaltak szerint eltérő a bíróságok gyakorlata abban a vonatkozásban, hogy
- milyen hatállyal törlendők a cégek a cégjegyzékből, illetve
- milyen hatállyal kerülnek azok a tagváltozások bejegyzésre, amelyek a jegyzett tőke változásával függenek össze.
Nem egységes ugyanis a joggyakorlat abban, hogy a cégek a törlésről rendelkező végzés keltének, vagy a megszűnésről rendelkező határozat keltének hatályával törlendők a cégjegyzékből, illetve a cég tagjainak személyében bekövetkezett változás a cégjegyzékbe történő bejegyzésnek, vagy a változás bekövetkezésének időpontjával válik hatályossá, ha a tagváltozás a jegyzett tőke változásával függ össze.
A fenti jogkérdésekben - jogorvoslati kérelem hiányában - a Legfelsőbb Bíróságnak nincs kialakult gyakorlata, ugyanakkor fontos érdek fűződik a bírósági gyakorlat egységének biztosításához.
II.
A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője az alábbi álláspontot fejtette ki:
A cég törlésének hatályával kapcsolatban különbséget kell tenni abban a vonatkozásban, hogy a cég végelszámolási vagy felszámolási eljárást követően szűnik-e meg. A végelszámolási eljárás lefolytatását követően - álláspontja szerint - a cég a cégbíróság törlésről rendelkező végzése jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg, míg felszámolás esetén a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak az adós megszüntetéséről rendelkező határozata jogerőre emelkedésének napjával. A tagváltozás hatályával kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy ha a tagváltozás a jegyzett tőke változásával függ össze, a tagváltozás a jegyzett tőkeváltozás bejegyzésének hatályával jegyzendő be a cégjegyzékbe.
III.
A jogegységi tanács álláspontja szerint a cégek két csoportba sorolhatók aszerint, hogy a jogszabály cégnyilvántartásba történő bejegyzésüket kötelezővé vagy lehetővé teszi (a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ct.)2.§-ának /1/ bekezdése).
A cégjegyzékbe kötelezően bejegyzendő cégekre vonatkozó anyagi jogszabályok, így
- vállalat esetén az állami vállalatokról szóló 1997. évi VI.törvény 43.§-ának /1/ bekezdése, az egyes jogi személy vállalata esetén a Ptk.71.§-ának /3/ bekezdése,
- szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I.törvény 89.§-ának /3/ bekezdése ,
- gazdasági társaság, egyesülés esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV.törvény (Gt) 53.§-ának /2/ bekezdése, illetve az 1988. évi VI. törvény 46.§-ának /2/ bekezdése,
- külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII.törvény 23.§-ának /1/ bekezdése és 30.§-ának /1/ bekezdése,
- oktatói munkaközösség esetén az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről szóló 36/1990. /II.28./ MT rendelet 8.§-ának /2/ bekezdése,
- közhasznú társaság esetén a Ptk.60.§-ának /2/ bekezdése,
- vízgazdálkodási társulat esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.törvény 34.§-ának /2/ bekezdése hivatkozva a Gt. szabályainak alkalmazására,
tartalmazzák, hogy a fenti cégformákba tartozó cégek a cégjegyzékből történő törléssel szűnnek meg. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX.törvény bár a fenti tartalmú rendelkezést nem tartalmazza, de nincs azzal ellentétes rendelkezése sem.
Az egyéni vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzése nem kötelező (az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 15.§-ának /1/ bekezdése), így az egyéni cég bármikor indokolás nélkül kérheti a cégnyilvántartásból való törlését, mely nem feltétlenül jelenti az egyéni vállalkozás megszűnését. Az egyéni cég megszűnését jelenti ugyanakkor például a törlés, ha egyszemélyes kft-vé, vagy egyszemélyes rt-vé alakul át, illetve ha megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának a joga.
A cégek megszűnhetnek jogutód nélkül, illetve jogutódlással, hacsak ez utóbbit az adott cégformára vonatkozó anyagi jogszabály ki nem zárja. Megszűnés esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL.törvény (a hatálya alá tartozó cégformák vonatkozásában), illetve az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogszabályok határozzák meg a cég törlése előtt lefolytatandó eljárásokat, hivatalbóli törlés esetén pedig a Ct.56- 58.§-ai írják elő a cég törlését megelőző eljárást.
A Ct.28.§-a egyértelműen tartalmazza "a bejegyezni kért adat, a - 30.§ /2/, /3/ bekezdésében foglalt eltéréssel - a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával válik hatályossá". Ezen rendelkezés, figyelemmel a Ct.30.§ /1/ bekezdésében foglaltakra, megfelelően irányadó a cég kérelemre történő törlése iránti eljárásra. A jogegységi tanács álláspontja szerint a fentiek irányadóak akkor is, ha a cég a felszámolási eljárást lefolytató bíróság értesítése alapján hivatalból (Ct.32.§ /2/) kerül törlésre. A fenti jogértelmezés van ugyanis összhangban a fentebb hivatkozott anyagi jogszabályi rendelkezésekkel, valamint a cégnyilvántartás közhitelességének a Ct.10.§-ában rögzített elvével, tehát azzal, hogy a cég mindaddig létező cégnek minősül, míg harmadik személyek a cég törléséről a cégjegyzékből nem bizonyosodhatnak meg, így a cég visszamenőleges hatályú törlésére jogszerűen nem kerülhet sor. A fent kifejtettek irányadóak akkor is, ha a cég átalakulással szűnik meg. Ekkor a jogelőd /jogelődök/ törlésére a jogutód /jogutódok/ bejegyzésére vonatkozólag azonos napon hozott, így azonos hatályú végzéssel kell, hogy sor kerüljön.
Ilymódon a cégek függetlenül attól, hogy végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatását, a rájuk irányadó anyagi jogszabályban szabályozott eljárást követően vagy átalakulás folytán kerülnek törlésre - a törlésről rendelkező végzés keltének hatályával törlendők a cégjegyzékből.
A jegyzett tőkeváltozással összefüggő tagváltozás hatályával kapcsolatban a jogegységi tanács álláspontja a kötelező.
A Ct.28.§-a tartalmazza: " a bejegyezni kért adat - a 30.§ /2/ és /3/ bekezdésében foglalt eltéréssel -a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel a bejegyzés napjával válik hatályossá". A 30.§ /2/ bekezdése szerint pedig többek között a cég tagjait, tulajdonosait érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. E rendelkezésekből következően a jegyzett tőkében (cégjegyzék 11. rovat) bekövetkező változás a bejegyzés napjával, míg a tagok (tulajdonosok) személyében bekövetkező változás (a legtöbb cégformánál cégjegyzéki adat), figyelemmel a Ct.30.§-ának /2/ bekezdésében foglaltakra a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.
A jegyzett tőke emelésének, leszállításának egyik lehetséges módja, hogy új tagja lesz a cégnek, vagy valamely személy megszűnik a cég tagja lenni. Ilyenkor a jegyzett tőkében, illetve a tagok személyében bekövetkező változás hatálya jogszerűen nem térhet el, hiszen a fenti tényállások esetén a tagok azáltal válnak a cég tagjává, illetve szűnnek meg a cég tagjai lenni, hogy a jegyzett tőke emelése, illetve leszállítása bejegyzésre kerül. Ílymódon a jegyzett tőke emelése, leszállítása esetén a tagok személyében bekövetkezett változás hatálya azonos a jegyzett tőke emelésének vagy leszállításának bejegyzése napjának hatályával, hiszen a tagok személyében a változás a jegyzett tőke változásának bejegyzésével következik be.
A jogegységi tanács ezért a Bsz.29.§-a /1/ bekezdésének a/ pontjában és 31.§-a /1/ bekezdésének a/ pontjában foglaltak alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott.
Budapest, 1999. évi december hó 21. napján.
Dr.Horeczki Károly sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Haitsch Gyula sk. bíró, Dr.Gabányi Józsefné sk. bíró, Dr.Bodor Mária sk. bíró.
A kiadmány hiteléül:
bírósági ügykezelő
Szné