A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.016/2022/3. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria a perújító felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] A perújító felperes (a továbbiakban: panaszos) a Kúria Kpkf.I.41.185/2021/3. számú – a Fővárosi Törvényszék 113.K.702.739/2021/23. számú végzését helybenhagyó – végzésével szemben terjesztett elő jogegységi panaszt, amelyben az 1/2010. (VI. 28.) PK véleményre, az 1/2019. KMPJE jogegységi határozatra, továbbá a Pfv.IV.21.539/2019/19., Kpkf.V.40.494/2021/2., Kpkf.VI.40.378/2020/2., Kfv.II.37.994/2020/13., Kfv.I.35.046/2021/14., Kpkf.VI.39.309/2021/2., Kpkf.VI.40.287/2020/2., Kpkf.V.40.497/2021/2. és Kpkf.V.39.594/2021/2. számú eseti döntésekre hivatkozott.
[2] A Jogegységi Panasz Tanács a panaszos által hivatkozott határozatok kapcsán rámutat arra, hogy az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény nem minősül a Kúria közzétett határozatának.
[3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[4] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/C. § (6) bekezdés b) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
[5] A panaszos a jogegységi panaszt jogi képviselő közreműködése nélkül, saját nevében, a saját ügyfélkapuján keresztül nyújtotta be, ahhoz meghatalmazást nem csatolt. Erre tekintettel a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján.
[6] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A jogegységi panasz előterjesztőjének ezért a panasz benyújtásakor vagy le kell rónia a szükséges eljárási illetéket, vagy megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet kell előterjesztenie. (Jpe.I.60.017/2021/4.) A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panasz visszautasításának van helye, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[7] A panaszos az eljárási illetéket nem fizette meg, a panaszához a költségmentesség és költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2018. (XII. 27.) IM rendelet (Kmr.) szerinti nyomtatványt csatolt, amelyben megjelölte, hogy aktív korúak ellátására jogosult.
[8] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) – Bszi. 41/C. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó – 74. § (1) bekezdése szerint: „Ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata – ha e törvény a jogi képviselet hiányához más jogkövetkezményt nem fűz – hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.”
[9] Mivel a panaszos a jogegységi panaszt és az annak mellékletét képező költségkedvezmény iránti kérelmet jogi képviselő közreműködése nélkül terjesztette elő, ezért a panaszos költségkedvezmény iránti kérelme hatálytalan, azt figyelembe venni nem lehetett. Erre figyelemmel a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján is.
[10] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés e) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben (fellebbezési eljárásban a fellebbezésben) az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre.
[11] A jogegységi panasz – tartalma szerint – a Bszi. 41/B. § (1) bekezdésén alapul, viszont a panaszos az abban megjelölt kúriai döntésekre a Fővárosi Törvényszék 113.K.702.739/2021/23. számú végzésével szemben előterjesztett fellebbezésében még nem hivatkozott. Erre tekintettel a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés e) pontja szerint is.
[12] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.
[13] A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkoznia, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie, pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. (Jpe.I.60.011/2021/3.)
[14] A panaszos megjelölte ugyan a jogegységi panasszal támadott határozatot, továbbá azokat a közzétett kúriai döntéseket, amelyektől a jogkérdésben való eltérést állítja, azonban nem mutatta be azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Nem munkálta ki, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Sem az ügyek összehasonlítható tényállását, sem az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot konkrétan nem tárta fel, tehát nem egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését vetette össze egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel.
[15] Erre tekintettel a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján is.
[16] A Jogegységi Panasz Tanács megjegyzi, hogy a jogegységi panasz – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság által hozott döntés érdemi helyességének a felülvizsgálatára irányult, illetve az elsőfokú bíróság eljárását sérelmezte, melyek vizsgálatára jogegységi panasz eljárás keretében nincs mód. A Jogegységi Panasz Tanács már több döntésében utalt arra, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog- és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panasz eljárás, mint ahogy a nevében is tükröződik, a közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem nyit a panaszosnak újabb jogorvoslati fórumot a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog- és érdeksérelmének orvoslására. (Jpe.I.60.011/2021/2.)
[17] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b), c), e) és h) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
Záró rész
[18] Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az eljárás illetékmentes.
[19] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2022. április 4.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Dr. Patyi András s.k. bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró, Dr. Orosz Árpád s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Szabó Klára s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró