Knk.IV.37.859/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése

Az ügy száma: Knk.IV.37.859/2019/2.

A tanács tagjai:     Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
                                Dr. Horváth Tamás előadó bíró
                                Dr. Dobó Viola bíró

A kérelmező: Sz. S.

A kérelmező képviselője: Dr. Kun Olivér ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 179/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 179/2019. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az Államnak – külön felhívásra – 10.000 ( tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A Kúria jelen végzését a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közzé teszi.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) K. D. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 179/2019. számú határozatával döntött. Az NVB az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?”

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet jelzett számú határozatával hitelesítette.

[2] Az NVB a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a népszavazási kérdés megfelel az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek.

[3] Az NVB indokolásában utalt arra, hogy jelen döntése meghozatalakor figyelembe vette a Kúria Knk.VII.37.592/2017/2. számú, 2017. október 24-én kelt végzését (a továbbiakban: Knk.VII.37.592/2017/2. végzés), amely – megváltoztatva az NVB 77/2017. számú határozatát (a továbbiakban: első NVB határozat) – jelen eljárásban vizsgált kérdéssel szó szerint megegyező kezdeményezést hitelesített. A végzés óta a kezdeményezés által érintett jogszabályi környezetben a kérdés hitelesíthetőségét érintő változás nem történt.

[4] Az NVB az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében foglaltak vizsgálata során megállapította továbbá, hogy az NVB – és határozatának (a továbbiakban: NVB határozat) meghozataláig – a Kúria sem hozott olyan döntést, amelyben a jelen eljárásban tárgyalt kezdeményezéssel azonos tárgyú kezdeményezés hitelesítéséről úgy rendelkezett volna, hogy azt az Nsztv. 11. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szempontjából figyelembe kellene venni.

A felülvizsgálati kérelem

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a népszavazási kérdés ne kerüljön hitelesítésre.

[6] A kérelmező álláspontja szerint az NVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a kérdés megfelel az Nsztv.-ben meghatározott követelményeknek. A kérdés magában foglalja többek között az országgyűlési képviselőket, akiknek a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályairól az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.), illetve az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) rendelkezik. Az Ogytv. 90. § (1) és (3) bekezdése és a Házszabály 157. §-a alapján az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségét érintő eljárási szabályozás az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésnek minősül. Mindezek alapján a kérelmező szerint a kérdés ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és e) pontjával.

[7] A kérelmező szerint a kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének sem felel meg. A kérdés egy érvényes és eredményes népszavazás esetén olyan széles társadalmi körre írná elő a vagyonnyilatkozatok rendszeres, kötelező és hatósági nyilvántartásokon szereplő adatok összevetésével való ellenőrzését, amelynek pontos személyi köre a választópolgárok számára a kérdés megfogalmazásából nem látható előre. A választópolgárok nem tudnák felmérni a kérdésre adott válaszuk pontos következményét. Ezen álláspontjával összefüggésben a kérelmező hivatkozott a Kúria Knk.IV.37.133/2016/4. számú végzésére is.

[8] A kérdés emellett olyan elemeket tartalmaz a kérelmező szerint, amelyek jelentése sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem bír egzakt tartalommal. Így nem egyértelmű, mi minősül „rendszeres” vizsgálatnak, illetve milyen fajta hatósági nyilvántartásokról van szó.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[10] A Kúria Knk.VII.37.592/2017/2. végzésében már megállapította, hogy a népszavazási kérdés nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjába, azaz nem minősül az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésnek. A Kúria a kérelmező jelen ügyben előadott érveivel szemben is fenntartja korábbi álláspontját, mely szerint a népszavazási kérdés, bár az országgyűlési képviselőket is érinti, a képviselői vagyonnyilatkozat ellenőrzési módjára vonatkozó szabályozás átalakítását célozza, amely nem minősül személyi kérdésben való döntésnek. Nem a vagyonnyilatkozati rendszer szerkezete változna meg tehát a módosítás következtében. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége és annak ellenőrzése nem a kérdés alapján kerül bevezetésre, a kérdés a már jelenleg is létező ellenőrzés módját illetően helyez kilátásba részben új szabályozást (Knk.VII.37.592/2017/2.).

[11] A Kúria a Knk.VII.38.256/2018/2. számú végzésében számba vette, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerinti tiltott tárgykör részét képező személyi kérdés tartalmába vonható valamely személy Országgyűlés általi megválasztására, újraválasztására vonatkozó kérdés (Knk.IV.37.790/2013/2., Knk.IV.37.393/2017/3.), valamint a megbízatás megszűnésének módjával kapcsolatos kérdés (Knk.VII.37.959/2017/3.). Rögzítette továbbá, hogy az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése alapján „nem lehet olyan kérdésben népszavazást tartani, amely valamely személy (…) státuszát, jogállását, így a megbízatása keletkezését és megszűnését, valamint jogait és kötelezettségeit érinti, ha e kérdések bármelyikéről az Országgyűlés jogosult dönteni.”

[12] A Kúria a Knk.VII.37.592/2017/2. végzésre és a Knk.VII.38.256/2018/2. számú végzésére való hivatkozásai összhangját jelen ügyben akként állapítja meg, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási tárgy tartalmát az érintett körben a státuszok előbbiek szerinti létkérdései adják. Ezen alapvető státuskérdéseken túli, azokat nem megváltoztató, illetve nem érintő további részletekre irányló tartalmak szabályozása azonban a tiltott tárgykörbe már nem vonható. Jelen esetben a kérdés a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét nem érintve, a már megállapított kötelezettség megvalósításának módjára nézve céloz meg rendelkezést – ami nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.

[13] A Kúria továbbá az Nsztv. 9. § (1) bekezdésével összefüggésben is fenntartja a Knk.VII.37.592/2017/2. végzés megállapítását, mely szerint a kérdés mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményének megfelel. A végzés szerint a kérdés megválaszolása szempontjából nem releváns, hogy a választópolgár pontosan ismerje a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyi kört, ugyanis a kérdés a vagyonnyilatkozat jogintézményéhez kötődik. A kötelezetteket a jogszabályok zártkörűen, jogértelmezéssel nem kiterjeszthetően határozzák meg, tehát a népszavazással elérhető következmény további személyekre nem hathat ki. A „rendszeres” kitétel a kérdés egyértelműségét sem választópolgári, sem jogalkotói szempontból nem akadályozza – a kérdés kontextusában azt jelenti, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése nem lehet eseti jellegű, az arra irányuló eljárást a jogalkotó által meghatározott időközönként rendszeresen le kell folytatni (Knk.VII.37.592/2017/2.).

[14] A Kúria megállapította, hogy a népszavazási kérdés a hitelesítésre vonatkozó népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének megfelel, így az NVB a kérdést az Nsztv. 11. § (1) bekezdésére hivatkozással jogszerűen hitelesítette, amelynél fogva az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján rendelkezett az NVB határozatának helybenhagyásáról.

Záró rész

[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Knptv.) 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[16] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§ (7) bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazott Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező viseli.

[17] A Kúria e végzését az Nsztv. 14. § (1) bekezdése és a 30. § (3) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közzé teszi.

[18] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. október 8.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró