Knk.IV.40.648/2021/23. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Knk.IV.40.648/2021/23. szám

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
Dr. Hajas Barnabás bíró

Az I. rendű kérelmező: ……… (……..)          

A II. rendű kérelmező: …….. (……….)

A III. rendű kérelmező: ……… (……….)

A IV. rendű kérelmező: ………. (………...)

Az V. rendű kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutyapárt (……...)

A VI. rendű kérelmező: ……… (……..)

Az I-III. rendű kérelmező képviselője: …….. ügyvéd (……..)

A IV. rendű kérelmező képviselője: …….. Ügyvédi Iroda ……… ügyvéd (………..)

Az V. rendű kérelmező képviselője: …….. Ügyvédi Iroda ……. ügyvéd (…….)

A VI. rendű kérelmező képviselője: ………. Ügyvédi Iroda …….. ügyvéd (…….)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (…….)

Az érdekelt: Magyarország Kormánya (……….)

Az érdekelt képviselője: ……. Ügyvédi Iroda ……… ügyvéd (……..)

Az eljárás tárgya: Népszavazási ügy

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 18/2021. NVB számú határozata

Rendelkező rész:  

A Kúria

- a Nemzeti Választási Bizottság 18/2021. NVB számú határozatát helybenhagyja;

- a IV. és a VI. r. kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja;

- kötelezi az I., II. és III. r. kérelmezőket, hogy fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) – 10.000 (tízezer) – 10.000 (tízezer)forint összegű felülvizsgálati eljárási illetéket;

- megállapítja, hogy a V. r. kérelmező felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban feljegyzett 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A Kúria végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Ezen végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Kormány 2021. július 21-én megtartott ülésén, a 2447/2021. számú határozatában (a továbbiakban: Kormányhatározat) úgy döntött, hogy az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésében biztosított jogköre alapján országos népszavazást kezdeményez öt kérdésben. A Kormányhatározatban az igazságügyi minisztert hívta fel, hogy nevében a kérdéseket hitelesítés céljából benyújtsa a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). E felhatalmazás alapján nyújtotta be Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter a Kormány nevében 2021. július 21-én a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?” kérdést.

[2] Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (a továbbiakban: Nsztv.) 11. § (1) bekezdése alapján a 18/2021. NVB határozatával a kérdést hitelesítette. A határozatában megállapította, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel.

A felülvizsgálati kérelmek

[3] Az NVB határozatával szemben egy párt és öt természetes személy terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, minden esetben a határozat megváltoztatása és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének megtagadása iránt.

[4] A Kúria a Knk.40.653/2021. (II.r. és III. r kérelmező), a Knk.40.658/2021. (VI.r. kérelmező), a Knk.40.663/2021. (IV.r. kérelmező) és a Knk.40.667/2021. (V.r. kérelmező) számon  lajtromozott kérelmeket – figyelemmel arra, hogy azok ugyanazon NVB határozat ellen irányultak – jelen szám alatt egyesítette.

[5] Az I.r. kérelmező az érintettségét a hitelesített kérdés alapján tartandó népszavazáson való részvételi jogosultságára és a szülői mivoltára alapította. A kérelme szerint a kérdés hitelesítését az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján meg kellett volna tagadni, mivel az nem felel meg az egyértelműség követelményének és a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjával ellentétesen az Alaptörvény módosítására irányul, továbbá a 8. cikk (3) bekezdés d) pontjával ellentétesen nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségbe ütközik.

[6] A II.r. kérelmező az érintettségét a hitelesített kérdés alapján tartandó népszavazáson való részvételi jogosultságára és a szülői mivoltára alapította. A kérelme egyebekben megegyezett az I.r. kérelmező által előadottakkal.

[7] A III.r. kérelmező – a nevében a II.r. kérelmező törvényes képviselői eljárása mellett – az érintettségét kiskorú minőségére, a gyermeki jogai esetleges sérelmére alapította, továbbá kifejtette, hogy a hitelesített kérdés alapján tartandó népszavazás eredményétől függő jogalkotás a jogait közvetlenül érinteni fogja. A kérelme egyebekben megegyezett az I.r. kérelmező által előadottakkal.

[8] A IV.r. kérelmező az érintettségét a hitelesített kérdés alapján tartandó népszavazáson való részvételi jogosultságára és a szülői mivoltára alapította. A kérelme ugyancsak azon alapult, hogy a kérdés az nem felel meg az egyértelműség követelményének, továbbá a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjával ellentétesen az Alaptörvény módosítására irányul. Kifejtette továbbá, hogy a kérdés ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével is.

[9] Az V.r. kérelmező (Knk.40.667/2021. sz ügy) előadása szerint, mint pártnak, az érintettsége fennáll. A kérelme alapján a kérdés a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétes, az az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésével ellentétesen nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésre irányul, illetve az nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének sem.

[10] A VI.r. kérelmező (Knk.40.658/2021. sz ügy) az érintettsége körében semmit sem adott elő. A kérelme szerint az NVB az ügyben lényeges eljárási jogszabálysértéseket követett el, továbbá a kérdés sérti az egyértelműség követelményét.

[11] Mind az I.r., II.,r. III.,r, mind a VI.r. kérelmező felvetette az egyértelműség követelményének sérelmét. A felülvizsgálati kérelmek szerint azzal, hogy nem derül ki a kérdésből, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak korlátozással vagy korlátozás nélküli megjelenítéséről szavaz-e a választópolgár, illetve az sem egyértelmű, hogy mit jelent a kérdésben a „megjelenítés” fogalma, ki, illetve az milyen alanyi körre tartalmaz korlátozást. Az V.r. kérelmező felülvizsgálati kérelme szerint a kérdés azért is sérti a választópolgári egyértelműség követelményét, mert nem derül ki belőle, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalom csak az emberekre, vagy az állatvilágra is vonatkozik-e. Továbbá az álláspontja szerint az „igen” válaszok többsége esetén – bármennyire is abszurd ez – az Országgyűlésnek olyan törvényt kellene alkotnia, amely kötelezi a le nem határolt kötelezetteket a nem megváltoztatását bemutató médiatartalom kiskorúaknak való megjelenítésére, amely nyilvánvalóan ellentétes lenne az Alaptörvény XVI. cikkével.

[12] Az I.r., II.,r. III.,r, mind a VI.r. kérelmező szerint a kérdés hitelesítése az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközik. A véleményük szerint a népszavazás eredményéhez képest szükségessé válik az Alaptörvény módosítása figyelemmel az Alaptörvény I. cikk (1) és (3) bekezdésére, a II. cikkébe foglalt emberi méltósághoz való jog és az ebből eredő személyiség szabad kibontakozásához való jogra és a XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt gyermekek jogaira.

[13] A kérelmezők szerint a nemleges válaszok többsége esetében a nem megváltoztatásával kapcsolatos médiatartalmakhoz a kiskorúak egyáltalán nem, vagy csak jelentős korlátozásokkal férhetnek hozzá, az állam nem teljesíti a gyermek védelemhez való joga és egyben a gyermek személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettségét, mert a gyermekeket elzárja a személyiségük szabad kibontakoztatásához szükséges információkhoz való hozzáféréstől.

[14] Az I., II. és a III. r. kérelmezők a népszavazásra szánt kérdéssel kapcsolatban több nemzetközi szerződéssel való ellentétet is felvetettek. A véleményük szerint sérül az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1. cikke, 11. cikke és 21. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 34. cikke, 56. cikke. Az Európai Unió jogának megfelelés körében megjelölték a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU Európai Parlament és a Tanács irányelvének (a továbbiakban: AVMS irányelv) (41) preambulumbekezdését és 4. cikk (1) bekezdését. Továbbá a felülvizsgálati kérelmük szerint sérül a gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény 13. cikk (1) és a 17. cikke a gyermekek tájékoztatáshoz, valamint az információkhoz való hozzáférés korlátozásával.

[15] A kérelmezők szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye szintén sérült, mert a politikusok nyilatkozatai alapján nem is szükséges a tárgyban jogalkotás, hiszen az ún. gyermekvédelmi törvény már megalkotásra került. Ebből következően a kérdésfeltevés véleménynyilvánító népszavazás tartására utal, amely jogintézmény azonban már nem létezik.

[16] Az eljárásba a Kormány érdekeltként perbe lépett. Nyilatkozatában a IV.r. kérelmező felülvizsgálati kérelmének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, érdemben az NVI határozatának helybenhagyását kérte, vitatva a felülvizsgálati kérelmek megalapozottságát.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése értelmében az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell. Az Nsztv. a jogorvoslat előterjesztésére való jogosultsággal kapcsolatosan eltérő rendelkezést nem tartalmaz, így a Kúria megállapította, hogy ebben a tekintetben a Ve. bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései irányadók.

[18] A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

[19] Ebből következően a Kúriának elsődlegesen a kérelmezők érintettségét kellett vizsgálnia.

[20] A Kúria megállapította, hogy a VI.r. Kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az érintettségére vonatkozóan előadást egyáltalán nem tett, azt semmilyen módon nem igazolta, arra nézve bizonyítékot nem terjesztett elő. Ennél fogva a Kúria – hivatkozás és bizonyítékok hiányában – az érintettség meglétét nem tudta megállapítani, az e körben felhozott – valójában fel nem hozott – érveket nem tudta elbírálni. Mindezekre tekintettel a kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. (Kúria Kvk.II.37.527/2018/2.)

[21] A IV.r. kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a személyi azonosítóját nem tüntette fel.

[22] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja előírja, hogy a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[23] A Kúria ezért a IV.r. kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megjegyzi a Kúria, hogy a Ve. kógens rendelkezései nem teszik lehetővé ebben a tekintetben a hiányok pótlását, a jogszabályi feltételeket nem teljesítő felülvizsgálati kérelmet érdemben nem lehetett vizsgálni, ahogy a nyitva álló határidőn túl benyújtott nyilatkozatot se.

[24] A Kúria az I., II. III. és V.r. kérelmezők érintettségét megállapította, a felülvizsgálati kérelmeiket érdemben vizsgálta.

[25] Mind az I.r., II.,r. III.,r, mind az V.r. kérelmező felvetette az egyértelműség követelményének sérelmét.

[26] Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni (választópolgári egyértelműség), továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség).

[27] A Kúria elsőként a választópolgári egyértelműség kérdését tekintette át. A felülvizsgálati kérelmek szerint nem derül ki a kérdésből, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak korlátozással vagy korlátozás nélküli megjelenítéséről szavaz-e a választópolgár, illetve az sem egyértelmű, hogy mit jelent a kérdésben a „megjelenítés” fogalma, ki, illetve az milyen alanyi körre tartalmaz korlátozást.

[28] A beavatkozó álláspontja szerint az egyértelműség fennáll, azt a médiatartalom fogalma és a kategóriába sorolása alapján ítélhető meg.

[29] A Kúria megítélése szerint a választópolgári egyértelműség eldöntéséhez – mivel a kérdés a médiatartalmakat érinti – elengedhetetlen a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) vonatkozó rendelkezéseinek az áttekintése.

[30] Az Smtv.1. § 1. pontja értelmében médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

[31] A médiaszolgáltatás típusát tekintve lehet lekérhető és lineáris. Az Smtv. meghatározása szerint a lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat, míg a lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás.

[32] Az Mttv. 9. § (1) bekezdése szerint a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató − a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével − valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja. az Mttv. 11. § (1) bekezdése értelmében a lekérhető médiaszolgáltatásokra a 9. § (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.

[33] A lineáris médiaszolgáltatás során a kategóriába sorolás a választópolgárok széles köre számára általánosan ismert szabályozási rendszer, amely a célcsoport életkora szerint differenciált. A feltenni szándékozott kérdés a médiatartalmak megjelenítésének szintén a célcsoport életkora szerinti differenciálására vonatkozik, így a Kúria megállapította, hogy a kérdés – a beavatkozó nyilatkozataival egyezően – az Mttv. 9. § szerinti besorolásának és a 10. § szerinti megjelenítési feltételek változtatására irányul.

[34] Az Mttv.-nek a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) által 2021. július 8-től hatályos 9. § (6) bekezdése szerint: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”

[35] A fentiek alapján megállapítható, hogy a „megjelenítés” mint fogalom a médiaszabályozás része, s nem tekinthető olyan jogszabályba foglalt terminus technikusnak amely a választópolgár számára nem érthető (lásd például a Knk.IV.37.487/2015. számú végzést). A Médiatörvény 9. § (6) bekezdése a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés megjelenítéséhez kapcsolja, hogy az ilyen műsorszám tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. A népszavazásra feltett kérdés megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy az nem tiltja meg a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak megjelenítését, csupán a kiskorúak számára történő megjelenítésre vonatkozik. A kérdés a választópolgár számára nem okozhat értelmezési problémát: a korhatár-besorolás több évtizede ismert és nem csak a médiahatósági, bírósági, ombudsmani és alkotmánybírósági gyakorlatban, hanem a mindennapi médiafogyasztás során is alkalmazott fogalma mindenki számára érthető és értelmezhető. Ha a kérdés arról szól, hogy az adott típusú médiatartalom a kiskorúak számára ne legyen elérhető, akkor az a műsorszám minősítésében jelenik meg.

[36] A Kúria ezt követően a szabályozás lehetséges címzettjét vizsgálta. Ennek keretében megállapította, hogy az szintén a fentiek fényében határozható meg és így csak azokra a médiaszolgáltatókra terjedhet ki, akik a médiatartalom kategóriába sorolására kötelesek. A médiatartalom megjelenítése ugyanis csak a médiaszolgáltatók esetében értelmezhető. Ezáltal a kérdés hétköznapi értelme megegyezik a jogszabály által közvetített tartalmával.

[37] A VI.r. kérelmező felülvizsgálati kérelme szerint a kérdés azért is sérti a választópolgári egyértelműség követelményét, mert nem derül ki belőle, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalom csak az emberekre, vagy az állatvilágra is vonatkozik-e. A Kúria ezzel összefüggésben utal arra, hogy a közjogi szabályozás – így az Nsztv. és a Ve. rendszere is – a tudatos, önmagért és másokért is felelősséget vállalni tudó „emberképre” épít (lásd: 19/2019. (VI. 18.) AB határozat, Indokolás [61]). Ezt sértené annak a feltételezésnek az elfogadása, amely szerint a választópolgárok a feltett kérdést a nemváltoztató állatokra vonatkoztathatják.

[38] A fentiek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a választópolgári egyértelműség nem sérült.

[39] A Kúria állandó gyakorlata szerint a jogalkotói egyértelműség alapkritériuma az, hogy az Országgyűlés számára világos legyen, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi: valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. Ebből is következően az országos népszavazásra irányuló kérdés nemcsak jogalkotásra, hanem valamely tárgyú jogalkotástól való tartózkodásra is irányulhat (Knk.IV.37.995/2017/3. [28]). Jelen esetben – figyelembe véve a kérdés Mttv.-be ágyazottságát – érvényes és eredményes népszavazás esetén akár az „igen” akár a „nem” szavazatok győznek, akkor is jogalkotásra kötelez.

[40] Ennek vizsgálata során a Kúria rámutat, hogy a korábbiakban kifejtettek mellett a jogalkotó számára is egyértelmű, hogy a kérdés az Mttv. 9. § szerinti besorolásának és a 10. § szerinti megjelenítési feltételek változtatására irányul. Ennek megfelelően a szabályozás változtatása nem érintheti sem a sajtótermékeket, valamint a besorolásra nem kötelezett médiaszolgáltatást.

[41] Másrészt a „nem megváltoztatását bemutató” fordulat szintén az Mttv. rendszerében értelmezhető. Az Mttv. 9. § (6) bekezdéséből következően a nem megváltoztatása elkülönítendő attól, aminek meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása. A kérdésfeltevés tehát nem értelmezhető akként, hogy az azonosítható lenne az eltérő fogalommal jelölt születési nemtől eltérő eltérés, illetve a homoszexualitás megjelenítésével.

[42] A Kúria megállapította tehát, hogy a jogalkotói egyértelműség követelménye nem sérült, az „igen” válaszok többsége esetén „nem megváltoztatását bemutató” fordulatot az Mttv. 9. § (6) bekezdéséből törölni kell, a „nem” válaszok többsége esetén az ilyen tartalmat a VI. kategóriába kell átsorolni.

[43] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.

[44] Több felülvizsgálati kérelem is állítja, hogy a feltenni kívánt kérdés az Alaptörvény módosítását igényli az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése alapján, amely szerint az államnak nemcsak tiszteletben kell tartani, hanem védeni is kell az alapjogokat, az Alaptörvény II. cikkébe foglalt emberi méltósághoz való jog és az ebből eredő személyiség szabad kibontakozásához való jog alapján, továbbá sérti a XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt gyermekek jogait.

[45] Az alapjogokat érintő országos népszavazási kérdésekkel összefüggésben a Kúria a Knk.IV.37.387/2015/3. számú döntésében kifejtette, hogy „abban az esetben, ha az országos népszavazás aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés alapjog-korlátozást érint, adott esetben vizsgálandó az is, hogy a kérdésre vonatkozó alapjog-korlátozás az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés alapján az Alaptörvény keretei között marad-e. Ha akár a Nemzeti Választási Bizottság, akár a Kúria arra a következtetésre jut, hogy a kérdésben rejlő alapjogi kollízió, vagy az adott alapjog valamely alkotmányos értékkel való ütközése csak az Alaptörvény módosításával oldható fel, akkor a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem bocsátható országos népszavazásra. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés, és a 8. cikk (3) bekezdés a) pont ekként kapcsolódik össze.”

[46] Ezzel összefüggésben elsőként azt kell megállapítani, hogy az emberi jogok mindenkit megilletnek. Az alapjoggyakorlás feltételeit törvények egyes személyi körökre nézve megállapíthatják. A gyermeket is megilletik az alapjogok. A gyermek az alapjogokat – mint mindenki más is – azokkal a feltételekkel gyakorolhatja, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak. Ahol a törvények nem szabályozzák a kis- és fiatalkorúak joggyakorlását ott esetről esetre kell meghatározni, hogy a gyermek mely alapjogot, milyen vonatkozásban gyakorolhat maga, illetve, hogy ki gyakorolja nevében és érdekében, illetve, hogy gyermek voltára tekintettel az alapjog gyakorlásának egyes területeiről kizárható-e teljesen. A gyermek személyes alapjoggyakorlásának lehetősége a joggyakorlás következményeit átfogó döntési képesség kibontakozásával együtt, a növekvő korral egyre szélesebb lesz.

[47] A népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyértelműen a kiskorú gyermekekre vonatkozóan állapít meg korlátozást. Az Alaptörvény XVI. cikkének hatályos, jelen ügyben alkalmazandó szövege szerint „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

[48] A Kúria elsőként arra mutat rá, hogy a gyermekek személyiségének szabad kibontakozásához való alapjog nem foglalja magában azt a jogot, hogy még nagykorúság elérése előtt a nem megváltoztatására vonatkozóan információhoz kell, hogy hozzáférjenek. Bár minél közelebb kerül a gyermek a nagykorúsághoz, annál több alapjog és annál szélesebben illeti meg, azonban a nem megváltoztatása tekintetében az államnak nem áll fenn intézményvédelmi kötelezettséges se gyerekek, se felnőttek esetén ennek megismertetésére. A Kúria megállapította, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak lineáris médiaszolgáltatás útján kiskorúaknak való megjelenítésének tilalma nem hat ki az Alaptörvénnyel ellentétes módon a személyiség szabad kibontakozására.

[49] A Kúria megítélése szerint a kérdés népszavazásra bocsátása nem eredményezi az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével való ellentétet sem. A születési nem, egy adottság. A gyermek védelme pont azáltal valósul meg, ha az állam ezt az adottságot veszi alapul a gyermekekre vonatkozó intézkedések megtételekor, s védi őket, míg nem hozhatnak felelős döntést. Ezt fejezi ki az Alaptörvény is, amely szerint az állam intézményvédelmi kötelezettsége körében védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Ezzel áll összefüggésben az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése. A Kúria megítélése szerint tehát nem tartozik a gyermekek Alaptörvény által védett jogai közé, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakhoz hozzáférjenek, e vonatkozásban sem az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésével, sem a XVI. cikk (1) bekezdésével való ellentét nem állapítható meg.

[50] Kiemelést érdemel, hogy a kérdés népszavazásra bocsátása és a „nem” válaszok többsége nem tudja kizárni azt, hogy kiskorúak a nem megváltoztatását bemutató információkhoz ne férjenek hozzá. Másrészt mivel, a kérdésfeltevés csak a műsorrend alapján való médiaszolgáltatásra terjed ki, az nem érinti a lekérhető médiaszolgáltatást sem.

[51] A felülvizsgálati kérelmek szerint, ha az „igen” szavazatok győznek akkor Alaptörvény-ellenes helyzet áll elő. A Kúria a fentiekben a kérdés egyértelműségének körében már utalt arra, hogy a kérdés az Mttv. rendszerében, azon belül a 9. § (6) bekezdésével összefüggésben értelmezve a korhatár-besorolást érinti. Attól, hogy ha az eredményes népszavazáson az „igen” szavazatok szereznek többséget, ebben a körben az ilyen műsorszám minősítéséhez nem lesz hozzárendelve, hogy az tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott, még nem jelenti azt, hogy az állam a kiskorúak védelme érdekében az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében vállalt intézményvédelmi kötelezettségért nem teljesíti, nem jelenti azt, hogy az Alaptörvénynek módosítani kell azt a szabályát, amely szerint a gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, illetve azt a szabályt, hogy Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.

[52] A felülvizsgálati kérelmek szerint sérül az Alaptörvény II. cikkébe foglalt emberi méltóság amiatt is, mert a népszavazás megbélyegzi a transznemű embereket. A Kúria megállapította, hogy a kérdés a transznemű emberekről sem pozitív sem negatív értékítéletet nem tartalmaz. A kérdés arra keres választ, hogy a kiskorúaknak megjelenítsenek, vagy sem a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmat. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a kiskorúak által hozzáférhető médiatartalmakra vonatkozik, abból a nagykorú nem megváltoztatásán átesett személyekkel szembeni intolerancia, vagy kirekesztés egyáltalán nem következik.

[53] A fentiekre tekintettel a Kúria a kérdés Alaptörvénybe ütközését nem állapította meg.

[54] Az I., II. és a III. r. kérelmezők a népszavazásra szánt kérdéssel kapcsolatban több nemzetközi egyezménnyel való ellentétet is felvetettek. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. A Kúria jogértelmezése szerint e rendelkezésből következően nem bocsátható országos népszavazásra olyan kérdés, amelynek eredményeként valamely nemzetközi szerződést fel kell mondani, vagy el kell érni annak módosítását, vagyis „nem is állhat elő az a helyzet, hogy a népszavazás döntése értelmében nemzetközi szerződéseket kellene felmondani vagy tartamukat megváltoztatni” (Knk.IV.37.178/2014/3.).

[55] A felülvizsgálati kérelmek az Európai Unió jogának megfelelés körében megjelölték a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU Európai Parlament és a Tanács irányelvének (a továbbiakban: AVMS irányelv) (41) preambulumbekezdését és 4. cikk (1) bekezdését.

[56] A (41) preambulumbekezdés és a 4. cikk (1) bekezdés szövegében közel hasonló, de tartalmában azonos rendelkezéseket tartalmaz. Ezek szerint a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy az irányelvvel összehangolt területeken a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatókra szigorúbb vagy részletesebb szabályokat alkalmazzanak, biztosítva egyúttal, hogy e szabályok az uniós jog elveivel összhangban vannak.

[57] A Kúria megállapította, hogy az AVMS irányelv kifejezett felhatalmazást ad a tagállamoknak a szigorúbb szabályozásra. Bármilyen válasz is születik a népszavazás során, annak eredménye e jelölt rendelkezéseket nem sértheti, az irányelv jelölt rendelkezéseivel – mint felhatalmazó rendelkezésekkel – való összefüggés nem áll fenn. Megjegyzendő, hogy a Kúria az összefüggés hiánya miatt nem vizsgálta azt a kérdést, hogy egy érvényes és eredményes tagállami népszavazás eredménye minként viszonyul (egyáltalán viszonyulhat-e) egy közvetlen hatállyal nem rendelkező uniós aktushoz.

[58] Az I., II. és III.r. kérelmezők szerint sérül az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Alapjogi Charta) 1. cikke, 11. cikke és 21. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 34. cikke, 56. cikke.

[59] Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Az Alapjogi Charta 1. cikke szerint az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. A 11. cikk a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát rögzíti, a 21. cikk pedig a megkülönböztetés tilalmát.

[60] Az Európai Unióról szóló szerződés és az Alapjogi Charta jelölt rendelkezései az Alaptörvényben is megtalálhatóak, az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos hagyományának része a jelölt emberi jogok tagállamok általi tiszteletben tartása és védelme.

[61] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 34. cikke szerint a tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés; az 56. cikke értelmében tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik nem abban a tagállamban letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy.

[62] A Kúria megítélése szerint az a népszavazási kérdés, hogy a kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak megjeleníthetők legyenek vagy sem, nincs összefüggésben az EUMSz 34. és 56. cikkeivel, semmiképpen nem jelentheti annak felmondását, bármilyen szavazatok is kerülnek többségbe egy esetleges érvényes és eredményes népszavazás során.

[63] A felülvizsgálati kérelmek végül felvetették az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 13. cikk (1) bekezdés és 17. cikke megsértését. A gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény 13. cikk (1) bekezdése a gyermekek véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz való jogát rögzíti, a 17. cikk szerin pedig a Gyermekjogi Egyezményben részes államok elismerik a tömegtájékoztatási eszközök fontosságát, és gondoskodnak arról, hogy a gyermekek hozzájussanak a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó tájékoztatáshoz és anyagokhoz, nevezetesen azokhoz, amelyek szociális, szellemi és erkölcsi jóléte előmozdítását, valamint fizikai és szellemi egészségét szolgálják.

[64] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat: sem a véleménynyilvánítás szabadsága, sem a tájékozódáshoz való jog nem abszolút jog még nagykorú személyek esetén sem. A kiskorúakat érintő bizonyos kivételek meghatározása a Gyermekjogi Egyezményben részes valamennyi tagállamnak nemhogy jogosultsága, hanem kötelezettsége. Ennek köre a szabályozásból kiolvasható: a tömegtájékoztatási eszközök tájékoztatásának biztosítani kell a kiskorúak szociális, szellemi és erkölcsi fejlődését, jólétét, valamint fizikai és szellemi egészségét.

[65] Másrészt a már kifejtettek szerint a kérdés nem az információhoz való hozzáférés korlátozására, hanem csupán a médiaszolgáltatásban a fentiek szerint megvalósuló korlátozásra vonatkoztatható.

[66] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja rögzíti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A VI. r. kérelmező szerint azért sérül ez az eljárási alapelv, mert az Nsztv. 10. § (1) bekezdés alapján a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének már az NVB elé sem lehetett volna terjeszteni a kérdést. Más kérelmek szerint azért is sérül a jóhiszeműség és a rendeltetésszerűség alapelve, mert a politikusok nyilatkozatai alapján nem is szükséges a tárgyban jogalkotás, hiszen az ún. gyermekvédelmi törvény már megalkotásra került. Ebből következően a kérdésfeltevés véleménynyilvánító népszavazás tartására utal, amely jogintézmény azonban már nem létezik.

[67] Az Nsztv. 10. § (1) bekezdése szerint, ha a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, vagy nem felel meg a 2-4. §-ban, a 6. §-ban és a 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést a benyújtásától számított öt napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé. Az elutasító határozat tartalmára és közlésére a Ve. 46. §, 47. §, 48. § (3) bekezdése és 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

[68] Megállapítható, hogy az Nsztv. 10. § (1) bekezdése a népszavazás céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes kezdeményezésekre vonatkozik, az olyan beadványok kezelésére szolgál, amelyek visszaélnek azzal a jogosultsággal, hogy Magyarországon (számos más európai országgal ellentétben) népszavazási kezdeményezéssel bárki élhet. Az Nsztv. 10. § (1) bekezdésbe foglalt megelőző eljárás, az NVI elnökének biztosított ún. szűrőszerep nyilvánvaló, hogy nem vonatkozik a Kormány által az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján ebben a kérdésben kezdeményezett országos népszavazásra. Ez a felvetés minden alapot nélkülöz.

[69] A Kúria – a felülvizsgálati kérelmek érvei alapján – rámutat továbbá arra, hogy az NVB népszavazási kérdést hitelesítő határozata bírósági felülvizsgálata során nem a politikusok nyilatkozatai alapján minősíti a kérdést, hanem az Alaptörvény és az ügyben alkalmazandó törvények szerint. A politikusok nyilatkozatait figyelembe venni a Kúria eljárásában nem lehet. Azzal összefüggésben pedig, hogy Magyarországon már csak ügydöntő népszavazás van, véleménynyilvánító népszavazás nincs, de a Kormány a tartandó népszavazást véleménynyilvánításként kommunikálja, a Kúria rámutat, hogy a Kormány kommunikációját ebben az eljárásban nem minősítheti, nem a Kormány kommunikációját vizsgálja felül, hanem a népszavazásra szánt kérdést és az annak hitelesítéséről rendelkező határozatot.

[70] Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése szerint az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Az Alaptörvény és az Nsztv. alapján az érvényes és eredményes népszavazás ügydöntő. Az érvényességhez a választópolgárok felének szavazata szükséges, ha ez nincs meg, akkor a többség akaratának nincs kötőereje

[71] A Kúria utal továbbá arra, hogy ahogyan azt a korábbiakban már bemutatta, az érvényes és eredményes népszavazás mindenképpen jogalkotási kötelezettséget von maga után.

[72] A fentiekre tekintettel a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 18/2021. határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.

Záró rész

[73] A beavatkozó költséget nem számított fel, így arról a Kúriának döntenie nem kellett.

[74] A felülvizsgálati kérelmekkel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint felmerült és 62. § (1) bekezdés h) pontja feljegyzett eljárási illetéket az I., II. és III. r. kérelmezők a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. §-a alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelesek megfizetni, míg a VI. r. kérelmező az Itv.  5. § (1) bekezdés d) pontja szerint teljes személyes illetékmentességben részesül, így a kérelmével kapcsolatban feljegyzett eljárási illetéket az Állam viseli.

[75] Az eljárás a IV és V. r. kérelmezők vonatkozásában az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes volt.

[76] A Kúria jelen végzését az Nsztv. 30. § (3) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben 8 napon belül, a Kúria honlapján a határozat meghozatala napján közzéteszi.

[77] Jelen végzés elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdés utolsó mondata zárja ki.

Budapest, 2021. november 15.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró,
Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró