A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Köf.5023/2021/10.
A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András, a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró
Az indítványozó: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 32.)
Az érintett önkormányzat: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Árpád út u. 32.)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- megállapítja, hogy Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az SZTM 2021-014 számú rendezési tervmódosításra tekintettel elrendelt változtatási tilalomról szóló 20/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete törvénysértő, ezért azt 2021. október 31-ei hatállyal megsemmisíti;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendeletek kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az SZTM 2021-014 számú rendezési tervmódosításra tekintettel elrendelt változtatási tilalomról szóló 20/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) lényegi rendelkezését jelentő 2. § (1) bekezdés szerint a helyi építési szabályzat SZTM 2021-014 számú módosításának hatálybalépéséig, de legfeljebb a rendelet hatálybalépésétől számított 3 évig – az Ör. 2. § (2) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve – változtatási tilalom áll fenn a) a beépítésre szánt területén lévő aa) nagyvárosias, ab) kisvárosias, ac) településközponti vegyes és ad) központi vegyes építési övezetben; valamint a beépítésre nem szánt területen lévő általános mezőgazdasági övezetben.
[2] Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) törvényességi felhívással élt az Ör.-nek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) ütközésére hivatkozással. Az indítványozó által megállapított jogszabálysértés megszüntetésére szóló GY/04/613-1/2021. iktatószámú törvényességi felhívásnak az önkormányzat a törvényes határidőn belül nem tett eleget. Győr Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) nem tett intézkedést a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, a felhívásban foglaltakkal nem értett egyet.
A kormányhivatal indítványa és az önkormányzat védirata
[3] Az indítványozó 2021. június 25-én kelt és a Kúriára 2021. június 28-án érkezett indítványában kérte az Ör. ex tunc hatállyal történő megsemmisítését, tekintettel arra, hogy az Ör. az Étv. 20. § (2) és (7) bekezdésébe, a 21. §-ába, valamint a 22. § (1) bekezdésébe ütközik. Az indítványozó kérte továbbá, hogy a Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (4) bekezdésére figyelemmel – az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme érdekében – az Ör.-t ex tunc hatállyal semmisítse meg.
[4] Az Ör. 2. § (1) bekezdése Győr Megyei Jogú Város területének jelentős részére kiterjeszti a változtatási tilalmat, az indítvány szerint anélkül, hogy a meghatározott jogalkotói cél valamennyi, az Ör. hatálya alá tartozó területen elérhető vagy értelmezhető lenne.
[5] Az indítványozó törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva – megvizsgálva Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01. 25.) önkormányzati rendeletét – megállapította, hogy az Ör. 2. § (1) bekezdésében megjelölt területek nagy része már beépült, így azok nem tartoznak sem az új beépítésre szánt, sem a jelentős átépítésre szánt területek közé. Ezen területeken a telkek beépítésével már kialakultak az Ör. által külön is védeni kívánt zöldfelületi felületek.
[6] Az indítványozó szerint továbbá az Ör. hatálya alá tartozó területeken a korlátozás nem a szükséges mértékben történt. A változtatási tilalom elrendelését megelőzően nem került felmérésre, hogy a jogalkotói cél az adott érintett területeken valóban elérendő-e vagy sem. Az önkormányzat a feltétlenül szükséges mértéket meghaladó módon rendelte el a változtatási tilalmat.
[7] Az indítványozó megállapította, hogy több más önkormányzati rendelettel az önkormányzat más okból már elrendelt változtatási tilalmat, amelyekre azonban a vitatott Ör. hatálya is kiterjed. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 12/2020. (IV.22.) önkormányzati rendelete, 13/2020. (IV.23.) önkormányzati rendelete és 20/2020. (V.11.) önkormányzati rendelete 2020. április 22., 23., illetve május 11. napjától rendelt már el 3 évig tartó változtatási tilalmat egyes területekre, illetve övezetekre.
[8] A fentiek következménye az indítványozó szerint, hogy az érintett területen lévő ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek alanyai számára nem kiszámítható, hogy jogaikkal hogyan élhetnek, illetve kötelezettségeiket miként teljesíthetik. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése szerint a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. A vitatott szabályozás továbbá egyértelműen jogbizonytalanságot okoz. Amennyiben a változtatási tilalom elrendelésének indokai nem állnak fenn valamely tilalommal érintett területen, úgy az önkormányzat jogalkotó hatalmával visszaélve alkalmazza a tulajdonjogot jelentős mértékben korlátozó jogintézményt. Mindezekre tekintettel az önkormányzati jogalkotónak a felelős településtervezés követelményét szem előtt tartva kell eljárnia a helyi építési szabályzat módosítása során, így ugyanazon területre vonatkozóan nem indíthat eltérő szabályozási célt szolgáló, több módosítási eljárást.
[9] Az önkormányzat védiratában rámutatott, hogy az Ör. 2. § (2) bekezdés a–b) pontjában foglalt kivételek a terület lehatárolását objektív módon tartalmazzák a folyamatban lévő beruházások tekintetében. A jogszerűségre vonatkozóan pedig utalt arra, hogy a törvényi felhatalmazáson alapuló és a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére irányuló jogalkotáson túlmenően a helyi önkormányzatok jogosultak az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra, hivatkozva a Kúria Önkormányzati Tanácsa (Köf.5019/2014/4.) számú döntésére. Az előzetes vizsgálatok eredményeként világossá vált, hogy csak a változtatási tilalom Ör.-ben szabályozott formájával biztosítható a kívánt célok elérése, megakadályozva ezzel az érintett területen az azt veszélyeztető, visszafordíthatatlan beavatkozások megtörténtét.
[10] Az előzetes vizsgálat eredményeként az önkormányzat a szükséges mértékre történő korlátozásnak – álláspontja szerint – azzal tett eleget, hogy a tilalmat nem az egész városra, hanem a lakóövezetekre, azon belül is a problémával leginkább érintett, nagy beépítési intenzitású lakóövezetekre rendelte el. A szükséges időtartamra történő elrendelést pedig éppen a területek folyamatos felülvizsgálata és az alatt a cél elérését szolgáló építési előírások kidolgozása jelenti. Az indítvány azon állításával szemben, mely szerint jogbizonytalansághoz vezet a párhuzamos változtatási tilalmak fennállása, az önkormányzat arra hivatkozott, hogy egy adott területre nem csak egy építésiszabályzat-módosítási eljárást indíthat, és nincs akadálya egy másik célt szolgáló módosítási eljárás folytatásának sem. Az Étv. tilalmat erre nézve nem tartalmaz.
[11] Az Ör.-rel érvényre juttatni kívánt közérdek (lakók életkörülményeinek, a város környezeti állapotának, valamint klimatikus helyzetének javítása) a szabályozással érintett teljes területen veszélynek van kitéve az önkormányzati álláspont szerint. Ellenkező esetben a negatív hatások, a változtatási tilalommal nem érintett, de veszélyeztetett területeken hatványozottan jelentek volna meg.
[12] Az indítványozó indítványát kiegészítette azzal, hogy a tervmódosítás során az eljáró ügyintéző településtervezői jogosultsága lejárt. Nem teljesült ezért a tilalom elrendeléséhez szükséges ezen jogszabályi feltétel sem.
[13] Az érintett önkormányzat beadványban kérte az indítvány kiegészítésére vonatkozó kérelem figyelmen kívül hagyását.
[14] Az indítványozó a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy indítvány-kiegészítése megfelel a Kp. kereset módosításra vonatkozó szabályainak. Arra az esetre, ha a Kúria ezt nem fogadná el, a település-tervezői jogosultság hiányát alaki hiba jellege miatt semmiségi okból hivatalból kérte figyelembe venni.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
[15] Az indítvány nagyobb részben megalapozott.
[16] A Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Kúria vagy Önkormányzati Tanács) az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni.
I.
[17] Az indítvánnyal érintett Ör. érdemi rendelkezései tartalmilag a következők.
[18] „2. §
(1) A helyi építési szabályzat SZTM 2021-014 számú módosításának hatálybalépéséig, de legfeljebb a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 évig változtatási tilalom áll fenn a
a) beépítésre szánt területén lévő
aa) nagyvárosias,
ab) kisvárosias,
ac) településközponti vegyes és
ad) központi vegyes építési övezetben, valamint
b) beépítésre nem szánt területen lévő általános mezőgazdasági övezetben.
(2) A változtatási tilalom nem terjed ki:
a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, az állami beruházás és az önkormányzati beruházás területére,
b) az egészségügyi rendeltetésű, a nevelési, oktatási rendeltetésű, a szociális rendeltetésű, valamint a nyomvonal jellegű építményt érintő beruházás területére,
c) az új, egy lakóegységet tartalmazó önálló épület megvalósítására irányuló beruházásra, valamint
d) a következő övezetre és építési övezetre:
- 04850, 02060, 04851, valamint
- 01911, 01925, 04595, 01913.”
II.
[19] Az Ör. 2. § (1) bekezdése által Győri Megyei Jogú Város területének jelentős részére bevezetett rendelkezés joghatása az Étv. 22. § (1) bekezdése szerint az, hogy a változtatási tilalom hatálya alá tartozó területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad. A kivételeket ez alól az Étv. 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek képezik.
[20] Az Étv.) 20. § (1) bekezdés a) pontja alapján az érintett területre változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig.
[21] Az Étv. 20. § (7) bekezdése szerint a tilalom nem terjed ki az a–f) pontok szerinti esetkörökre.
[22] Az Önkormányzati Tanács külön megvizsgálta, hogy az Étv. 20. § (7) bekezdése szerint az ügyben milyen jogszabályszöveg alkalmazandó.
[23] Az Étv. 20. § (7) bekezdése 2021. július 2-tól a változtatási tilalomra vonatkozóan a következő.
„A tilalom nem terjed ki:
a) a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, valamint a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentés alapján megkezdett tevékenységre,
b) a korábban gyakorolt használat folytatására,
c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá
d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra, vagy az egyszerű bejelentéstől eltérő építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő kivitelezésére,
e) a honvédelmi és katonai célú területre,
f) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények elhelyezésére szolgáló területre.”
[24] A 2021. június 25-én kelt indítvány az akkor hatályos jogszabály-szövegre, a 2021. július 7-én kelt védirat az előbbi, akkor már hatályos fenti szövegre hivatkozik.
[25] A Kúria az önkormányzati rendelet törvényességének kormányhivatali indítványra történő vizsgálata során a rendeletalkotást vagy annak elmulasztását tekinti a Kp. 139. §-a alapján alkalmazandó 85. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási tevékenységnek, amelynek jogszerűségét a megvalósításának (tkp. megvalósulásának) időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.
[26] Megállapítható, hogy jelen esetben az indítványozó által kifogásolt állapotot és a kifogás tartalmát a törvényi változás mértékadó részben nem befolyásolta. A Kúria szerint az indítvány alapján az Ör. megalkotásával kapcsolatos észrevételek, irányultságuknál fogva, nem váltak okafogyottá. Az érdemi elbírálásnak ezért nem volt akadálya.
III.
[27] Az Étv. 22. § (1) bekezdése szerint a változtatási tilalom alá eső területen – a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével – telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad. A (2) bekezdés szerint az építési tilalom alá eső területen
a) a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák,
b) a bontási munkák,
c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák,
d) a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá
e) a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása,
f) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények, építési tevékenységeinek végzése
kivételével más építési munkát végezni nem szabad.
[28] Az Étv. rendszerében tehát a változtatási tilalom tartalmát a 22. § (1) bekezdés, korlátait a 22. § (2) bekezdés, a tilalom alkalmazása alól kivont esetköröket a 20. § (7) bekezdése határozza meg.
[29] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
[30] Az Étv. idézett szabályai taxatív felsorolásokat adnak, további bővítésre felhatalmazást nem adnak. Értelemszerű is ez, hiszen akkor a törvényi szabályozásnak az idézett részletezettséggel nem lenne különösebb jelentősége.
[31] A Kúria ezért egyetért az indítványozóval, hogy az önkormányzat jogalkotói hatásköre csupán a változtatási tilalommal érintett terület kijelölésére és a változtatási tilalom elrendelésére terjed ki.
[32] Az önkormányzat a változtatási tilalom elrendelése során, a beruházás jellegére, a beruházás finanszírozójára vagy a beruházás által megvalósítani tervezett funkcióra tekintettel nem állapíthat meg további kivételeket. Mivel az Ör. 2. § (2) bekezdés a–b) pontjában foglalt kivételek a beruházás jellegére, illetve a beruházó személyére, valamint a beruházás által megvalósítani tervezett funkcióra tekintettel kerültek meghatározásra, így az Ör.-rel valójában az Étv. 20. § (7) bekezdésében foglalt kivételi esetkörök kerültek bővítésére. Mindezekre tekintettel az Ör. 2. § (2) bekezdés a–b) pontja jogszabálysértő,mivel az Alaptörvény 32. § (1) bekezdése szerint helyi önkormányzat rendeletet csak törvény keretei között alkothat.
[33] Az Ör. 2. § (2) bekezdés c) pontja alapján a változtatási tilalom nem terjed ki az új, egy lakóegységet tartalmazó önálló épület megvalósítására irányuló beruházásra. Az Étv. 22. § (1) bekezdésében foglaltakat azonban az önkormányzat nem korlátozhatja, nem zárhatja ki az egyes joghatások maradéktalan érvényesülését, ami miatt a törvénysértés ugyancsak megállapítható.
[34] A változtatási tilalom tartalmának tetszés szerinti bővítése továbbá az Alaptörvény tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezésével [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése] is ellentétes.
[35] Az Étv. 20. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, és azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat felülvizsgálatával együtt el kell végezni. A változtatási tilalom célja az építési szabályozások meghatározó átalakítása előtt egy adott terület megóvása attól, hogy azon visszafordíthatatlan beavatkozások történjenek [125/2008. (X. 17.) AB határozat].
[36] Az Ör. számára az Étv. 21. §-ában adott felhatalmazás tehát az Étv.-ben már szabályozott változtatási tilalom normatív előírására szól, nem pedig a változtatási tilalom intézménye tartalmának további részletszabályozására.
IV.
[37] Az Ör. általános indokolása megjelöli azt a szabályozási célt, amely érdekében megalkották, az SZTM 2021-014 számú rendezési tervmódosításra tekintettel. Ez a cél a zöldfelületi mutatók felülvizsgálata a városban élők nagy intenzitású lakóhelyei vonatkozásában, a lakók életkörülményeinek, valamint a város környezeti állapotának, klimatikus helyzetének javítása. A zöldfelületi mutatók indirekt módon szabályozzák a telken belüli parkolók elhelyezését is. A felülvizsgálat a lakó szerepkörű építési övezeteket érinti. A szabályozási terv módosítására továbbá az általános mezőgazdasági (Má) területekre vonatkozó jogharmonizáció miatt van szükség.
[38] Ez a cél a városban egyaránt kiterjedt területeken nem egyformán realizálható. Márpedig az Ör. 2. § (1) bekezdése a nagy- és kisvárosias építési övezetre egységesen kiterjeszti a tilalmat.Az indítvány szerint kétséges, hogy az ilyen övezetbe sorolt, egyebek között a jellemzően telepszerű beépítéssel kialakult, lakótelepi területeken zöldfelületek ilyen növelése a már meglévő beépítettség és annak módja miatt kivitelezhető-e. Ezzel ellentétes érvet a védirat nem fogalmazott meg, ezért a Kúria elfogadta, hogy ebben a széles esetkörben nem értelmezhető a változtatási tilalom elrendelésének indoka: várható előnyök hiányában csak a korlátozások terhei maradnak meg a jogalanyok széles köre számára.
[39] A változtatási tilalom területi hatályának az Ör. 2. § (1) bekezdése szerinti kijelölése ezért önmagában is ellentétes az Étv. 20. § (2) bekezdésével, miszerint a tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni.
[40] A feltétlenül szükséges mérték időbeli korlát is ugyanezen szabályhely alapján. Az önkormányzat korábbi kezdettel már elrendelt területekre és egyes övezetekre olyan korlátozásokat, amelyek területi és időbeli hatályt illetően átfedésben vannak a vitatott Ör, rendelkezésével a következők szerint:
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 12/2020. (IV.22.) önkormányzati rendelettel az SZTM 2020-016 számú rendezési tervmódosításra tekintettel a helyi építési szabályzat módosításának hatálybalépéséig, de legfeljebb a rendelet hatálybalépésétől (2020. április 22. napjától) számított 3 évig a rendelet 2. §-ban foglalt kivétellel változtatási tilalmat rendelt el a 14-es sz. főút - 1-es sz. főút - Mosoni-Duna - Iparcsatorna által határolt területre;
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 13/2020. (IV.23.) önkormányzati rendelettel az SZTM 2020-017 számú rendezési tervmódosításra tekintettel a helyi építési szabályzat módosításának hatálybalépéséig, de legfeljebb a rendelet hatálybalépésétől (2020. április 24. napjától) számított 3 évig változtatási tilalmat rendelet el a 00883 sz. építési övezetben;
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 20/2020. (V.11.) önkormányzati rendelettel a helyi építési szabályzat módosításának hatálybalépéséig, de legfeljebb a rendelet hatálybalépésétől (2020. május 11. napjától) számított 3 évig változtatási tilalmat rendelt el a 00387 sz. építési övezetben.
[41] Az Étv. 20. § (2) bekezdése alapján a tilalmak különböző célokból való egymásra rakódása ugyancsak aggályos, mivel a tulajdonjog állandósuló korlátozásához vezet, amely határtalanság alapjogok konkurálásával már nem indokolható jogszerűen. Az önkormányzati jogalkotó mindezzel ténylegesen annak a lehetőségét teremtette meg, hogy a korábban elrendelt változtatási tilalom időtartamát, az Étv. 21. § (1) bekezdésében maximalizált 3 évnél hosszabb időtartamra rendelje el.
[42] Mivel a Kúria megállapította, hogy a vizsgált rendelet a tilalmak egymásra rakódása miatt törvénysértő, ugyanezen szabályoknak a Jat. szabályaiba ütközését már nem vizsgálta.
V.
[43] Összefoglalva a fentieket (I–IV.), a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 2. §-a törvénysértő voltát részeiben és egészében megállapította. Figyelemmel arra, hogy az Ör. e rendelkezésen kívül bevezető rendelkezésből, fogalommeghatározásból és hatályba léptető rendelkezésből áll, elkerülhetetlen a rendelet egészének megsemmisítése.
[44] Az indítványozó az Ör. ex tunc hatályú megsemmisítését kérte. A Kúria szerint azonban ez sértené a jogbiztonságot, figyelemmel az ex tunc hatályú megsemmisítés, és ebből következően a változtatási tilalmak ex tunc hatályú feloldásának esetleges következményeire a tilalommal érintett jogalanyok szempontjából. Figyelemmel kellett lenni továbbá arra is, hogy az önkormányzati rendelet megsemmisítése az önkormányzat rendezési elképzeléseit ne lehetetlenítse el. Utóbbiak vizsgálatára ugyanis az indítvány nem terjedt ki, ezért ebben a kérdésben a Kúria nem foglalhatott állást és határozata közvetve sem járhat ilyen hatással.
[45] Minderre tekintettel a megsemmisítés jövőbeli, 2021. október 31-ei hatállyal való elrendelése azt a célt szolgálja, hogy legyen lehetősége és elégséges ideje a helyi jogalkotónak a településrendezési céljainak valóban megfelelő és egyben maradéktalanul jogszerű tilalmak elrendelésére, illetve ezzel összefüggésben a meglévők felülvizsgálatára.
[46] Tekintettel arra, hogy a Kúria az indítványnak érdemben nagyobb részben helyt adott, az önkormányzati rendeletalkotás további jogszabályi feltételei meglétének vizsgálatára, figyelemmel az indítvány kiegészítésére is, nem volt szükség. A Kúria ugyanakkor felhívja az indítványozó figyelmét arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 126. § (2) bekezdésének alkalmazásánál, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezésénél figyelemmel kell lenni az (1) bekezdésre is. Az indítvány tehát csak a törvényességi felügyeleti eljárás eredménytelen megkísérlését követően nyújtható be a Kúriára. Ez a korlátozás nem csak sorrendiséget határoz meg, hanem tartalmi is. Az indítvány csak olyan érvelést tartalmazhat, amelyre a törvényességi felhívást követően az érintett önkormányzatnak lehetősége volt nyilatkozni. Ennek megfelelően a Kúriához intézett indítvány már nem egészíthető ki újabb hivatkozásokkal. Ez az értelmezés felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény – a Kp. 36. § (1) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó – mulasztásra és annak igazolására vonatkozó 149. § (1) bekezdésében írt szabálynak is. A fél az elmulasztott perbeli cselekményt a törvény eltérő rendelkezésének hiányában többé hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan.
[47] A Kp. kereset-kiegészítésre vonatkozó szabályait csak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel (Mötv.) összhangban lehet alkalmazni. Figyelemmel kell lenni a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezésekre is. Mindezek alapján az indítvány kiegészítése nem volt jogszerű. Az indítványozó hivatkozása semmisségre azért nem megalapozott, mert az eljárási hiba a jogszabály-előkészítő eljárás meghatározott mozzanatára vonatkozik, ami magának a rendeletnek a semmisségét jelen esetben nem eredményezi.
A döntés elvi tartalma
[48] A helyi önkormányzat számára az Étv. 21. §-ában adott felhatalmazás az Étv.-ben már szabályozott változtatási tilalom normatív előírására szól, nem pedig a változtatási tilalom intézménye tartalmának további részletszabályozására. Az Étv. korlátait meghaladó helyi szabályozás törvénysértő.
[49] Az Étv. 20. § (2) bekezdése alapján a tilalmak különböző célokból történő, a helyi jogalkotó által előidézett egymásra rakódása a tulajdonjog olyan sérelmére vezet, ami már nem indokolható ezen alapjog korlátozásának jogszerű keretek között maradó voltával.
Záró rész
[50] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján tárgyaláson bírálta el.
[51] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (4) bekezdése alapján állapította meg.
[52] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[53] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[54] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d)pontja zárja ki.
Budapest, 2021. szeptember 7.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Varga Eszter s.k. bíró