Kúria
Köf.5026/2012/9.szám
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a dr. Almási Győző jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1052 Budapest, Váci utca 62-64.) indítványa alapján a dr. Dauner János jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) által alkotott Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 55/2010. (XII. 9.) Főv. Kgy. rendelet egyes rendelkezési törvényellenességének vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t:
1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 55/2010. (XII. 9.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú melléklete II. 9.2. pont utolsó mondatának „és egyetértés” szövegrésze törvénysértő, ezért e rendelkezést megsemmisíti, ezt meghaladóan az indítványt elutasítja.
2. A megsemmisítés következtében Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 55/2010. (XII. 9.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú melléklete II. 9.2. pont utolsó mondata az alábbi szöveggel marad hatályban:
„Forrásként az általános tartalék, illetve egyéb tartalékkeret nem, illetve csak a főpolgármesterrel való előzetes egyeztetés esetén jelölhető meg.”
3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 55/2010. (XII. 9.) Főv. Kgy rendelet 15. § (3) bekezdése, 36. § (3) bekezdése, 62. § (1) bekezdés utolsó mondatának a „főjegyző munkáját a főpolgármester irányítja” szövegrésze, a Kgy.r. 5. számú melléklete Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság 4. pont alatti „Az érintett kérésére a költségtérítést - alapul véve legalább fél év igazolt és szükséges költségeit – átalányként is megállapíthatja” szövegrésze törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
5. A Kúria önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
I.
1. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 55/2010. (XII. 9.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy.r.) 15. § (3) bekezdése, 36. § (3) bekezdése, 62. § (1) bekezdés utolsó mondatának a „főjegyző munkáját a főpolgármester irányítja” szövegrésze, a Kgy.r. 2. sz. melléklete II. 9.2. pontja utolsó mondatának az „illetve csak a főpolgármesterrel való előzetes egyeztetés és egyetértés esetén jelölhető meg” szövegrésze, a Kgy.r. 5. számú melléklete Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság 4. pont alatti „Az érintett kérésére a költségtérítést - alapul véve legalább fél év igazolt és szükséges költségeit – átalányként is megállapíthatja” szövegrésze felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte.
2. Az indítványozó a Kgy.r. 2. számú melléklete II. 9.2. pontjával összefüggésben kifejtette, hogy e szabály tartalmazza a költségvetési rendelet előkészítésre vonatkozó egyedi rendelkezéseket, így a forrásigényt támasztó módosító indítványok megtételének feltételeit is. Ennek keretében úgy rendelkezik, hogy „forrásként az általános tartalék illetve egyéb tartalék nem, illetve csak a főpolgármesterrel való előzetes egyeztetés és egyetértés esetén jelölhető meg”. Az indítványozó véleménye, hogy a főpolgármester e téren fennálló jogosultsága korlátozza a Fővárosi Közgyűlés tartalék feletti rendelkezési jogát. Sem az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.1.) sem más jogszabály nem teszi lehetővé, hogy normatív módon a főpolgármester hozzájárulásához kössék a Közgyűlés tartalék feletti rendelkezési jogát, másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (1) bekezdésével ellentétben képviselői jogot is sért, amennyiben a benyújtandó módosító indítvány tartalmát korlátozza.
3. 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. Cikk. (2) bekezdés c/ pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 72. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.
Ez alapján az Alkotmánybíróság az indítványt áttette a Kúriára.
4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi 52. §-a alapján 30 napos határidő tűzésével megküldte az indítványt Budapest Főváros Önkormányzatának az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.
Az állásfoglalásban kifejtettek szerint a Kgy.r. 15. § (3) bekezdését, 36. § (3) bekezdését és 62. § (1) bekezdését érintő indítványozói felvetéseknek megfelelő módosító szövegjavaslat kerül a Közgyűlés 2012. áprilisi ülésére, ezzel ezek a kérdések megoldódnak.
Az állásfoglalás továbbá kitért arra, hogy a Kgy.r. 2. számú melléklete II. 9.2. pontja nem törvénysértő, mert az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.2.) 24. §-a, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Hatásköri törvény) 139. § (1) bekezdés a) pontja szerint az egyensúlyi követelményeknek megfelelő költségvetésért a főpolgármester felelős. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata 2012. évi összevont költségvetéséről szóló 14/2012. (III. 20.) Főv.Kgy. rendelet 20.§-a a tartalékok feletti rendelkezési jogot jelentős részben a főpolgármesterre ruházta át. A Fővárosi Önkormányzat véleménye szerint mivel a törvények alapján az egyensúlyi követelményeknek megfelelő költségvetésért a főpolgármester felelős, így a költségvetést érintő bármely módosításhoz „feltétlenül szükséges legalább a főpolgármester véleményének kikérése”.
Végül az állásfoglalás arról tájékoztatta a Kúria Önkormányzati Tanácsát, hogy a Fővárosi Közgyűlés 78/2011. (XII.30.) Főv.Kgy. rendelete (a továbbiakban: Mód.1.) 2011. december 31-ével hatályon kívül helyezte a Kgy.r. 5. számú mellékletének Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság 4. pont alatti rendelkezését, ezért az indítványozó e kifogása okafogyottá vált.
5. A fenti állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően Budapest Főváros Közgyűlése elfogadta a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 55/2010. (XII. 9.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 31/2012. (V. 8.) Főv. Kgy. rendeletét (a továbbiakban: Mód.2.), amelyben a Közgyűlés az indítványozó által jelölt törvénysértéseket – a Kgy.r. 2. számú melléklete II. 9.2. pontjával összefüggésben kifejtettek kivételével - megszüntette. Az indítványozó ezért ezek tekintetében az indítványát visszavonta.
Fenntartotta viszont a törvényellenesség vizsgálatára irányuló kérelmet a Kgy.r. 2. számú melléklete II. 9.2. pontjára, illetve korábbi indítványát e tekintetben kiegészítette. E szerint az Áht.1. időközben hatályát vesztette így ez alapján nem indokolt a vizsgálat, viszont a képviselői jogok korlátozása miatt igen. Az Ötv. 19. § (1) bekezdése szerint a települési képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében. A Kgy.r.-ben szabályozott egyetértési jog a képviselő Ötv.-ben biztosított jogát – a benyújtható módosító indítvány szabadságát - korlátozza, mert főpolgármesteri egyetértés hiányában kizárt az indítvány napirendre kerülése. A Kormányhivatal álláspontja szerint a véleményezési jog illetve az egyeztetési kötelezettség – mivel a főpolgármester a költségvetés egyensúlyáért felelős személy – nem korlátozná, az egyetértési jog azonban egyértelműen gátolja a módosító indítvány napirendre kerülését. A Kgy.r. 2. számú melléklete II. 9.2. pont meghatározott szövegrésze így az Ötv. 19. § (1) bekezdésébe ütközik, kérte ezért annak megsemmisítését.
II.
Az indítvány az alábbiak szerint részben megalapozott.
1. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerint a helyi önkormányzat a törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét. E szabály a szervezet kialakításának joga mellett rögzíti a működési rend önálló kialakításának jogát is. Ennek alapján az önkormányzati szabályozás, azaz a szervezeti és működési szabályzat rendezési körébe tartozik az ülés menetének, a tanácskozás rendjének, a kérdések, a hozzászólások, a vita lezárása stb. részletes szabályainak meghatározása. Az Ötv. 18. § (1) bekezdés szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatát rendeletben határozza meg.
Az Ötv. 19. § (1) bekezdés értelmében „A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak…” Az Ötv. 19. § (1) bekezdése alapján – ahogy azt az Alkotmánybíróság több határozatában is megállapította - a települési képviselők mandátuma ugyanúgy szabad mandátum, mint az országgyűlési képviselőké. Egyrészt mivel a települési képviselő „a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit”, ezért az egyéni választókerületben megválasztott képviselők is elszakadnak az őket megválasztó szűkebb közösségtől. Másrészt az Ötv. 19. § (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A 68/2002. (XII. 17.) AB határozat szerint az Alkotmánybíróságnak az országgyűlési képviselők mandátumának szabadságával kapcsolatban megállapított követelményei a települési képviselők mandátumára ugyanígy alkalmazandóak. (ABH 2002, 394.) „A szabad mandátum a képviselői jogállás alapja. A szabad mandátum azt jelenti, hogy a megválasztás után a képviselő jogilag függetlenné válik választóitól; állásfoglalásait meggyőződése és lelkiismerete alapján alakítja ki, s így is szavaz; képviselői tevékenysége és szavazata miatt nem hívható vissza. (...)” (Lásd: 27/1998. (VI. 16.) AB határozat, ABH 1998, 200.) A 101/B/2001. AB határozat pedig azt is rögzítette, hogy a fővárosi közgyűlési mandátumszerzés részben speciális szabályok (lista) alapján történik. A fővárosi közgyűlési képviselő jogállása, az egyes közgyűlési képviselők jogai és kötelességei azonosak; sem az Ötv. 19. § (1) bekezdése, sem más előírása nem állapít meg a települési képviselők jogállásától különböző speciális rendelkezéseket a fővárosi közgyűlési képviselőknek. Rájuk is vonatkozik a szabad mandátum, a képviselői egyenlőség és a település egészéért vállalt felelősség elve. (ABH 2001, 1481.)
A fentiek alapján tehát az önkormányzati képviselői (így a fővárosi közgyűlési képviselői) jogok része, hogy a képviselő részt vesz a képviselő-testületi munkában, amelyben a képviselő „szabad mandátummal” rendelkezik, meggyőződése és lelkiismerete alapján alakítja ki állásfoglalásait. A képviselő-testületi munkához kapcsolódik a döntés előkészítés, az ülésen való részvétel, a vitában való felszólalás, vagy a módosító indítványok benyújtása is. Adott esetben a módosító indítvány benyújtásában is megtestesülhet a települési képviselőnek a település egészéért vállalt felelőssége, ennek korlátozása alappal veti fel a képviselői jogok Ötv. 19. § (1) bekezdését sértő korlátozását, végső soron a szabad mandátum elvének sérelmét is.
2. A Kgy.r. 2. számú melléklete az előterjesztések előkészítésének rendjét és általános követelményeit szabályozza, ezen belül II. rész a rendeletek előkészítésének különös szabályait, a 9. pont pedig a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletre vonatkozó egyedi szabályokat. A 9.2. pont szerint „Forrásigényt támasztó módosító indítvány a költségvetési javaslathoz, illetve az elfogadott költségvetéshez, a költségvetési rendelet-módosítási előterjesztésekhez, a záróbeszámoló keretében meghozandó döntésekhez csak akkor nyújtható be, ha az előterjesztő az adott tétellel kapcsolatos többletkiadási összegnek megfelelő, technikai kezelhetőségét illetően a főpolgármester által előzetesen igazolt csökkentési javaslatot tesz a módosítandó előterjesztésben szereplő vagy érvényes egyéb kiadási tétel rovására, indokolva a prioritás áthelyezését, illetve az egyensúlyi követelmény betartásával ismertetve a módosítással beemelni kívánt új, illetve megemelni kívánt költségvetési tételeknek az érvényben lévő finanszírozási prognózisban szereplő későbbi évek költségvetési keretfeltételeire gyakorolt hatását. Forrásként az általános tartalék, illetve egyéb tartalékkeret nem, illetve csak a főpolgármesterrel való előzetes egyeztetés és egyetértés esetén jelölhető meg.”
Az önkormányzati költségvetésnek sajátos – törvények által meghatározott – helye van az önkormányzati rendeletek között. Az Ötv. 1. § (6) bekezdés b) pontja szerint „az önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Az Ötv. 64/C. § (1) bekezdése szerint „A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.” Az Ötv. 77. § (2) bekezdése értelmében pedig „Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.” Az önkormányzati költségvetés megállapítása és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás tehát az önkormányzati működés előfeltétele. Az önkormányzati költségvetés megalkotásának egyes eljárási szabályait az Áht.2. 24. §-a szabályozza. A fővárost érintően e szerint a főjegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a főpolgármester terjeszti a Közgyűlés elé. Az Áht. 24. § (3) bekezdés értelmében „A polgármester a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjeszti azt az önálló rendelettervezetet is, amely az önkormányzati rendeleteknek a költségvetési rendelettervezetben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges módosításait tartalmazza.”. A polgármester (főpolgármester) költségvetési rendelet megalkotása során betöltött szerepére utal a Hatásköri törvény 139. § (1) bekezdés a) pontja, amely szerint a polgármester gazdálkodási feladata és hatásköre, hogy a képviselő-testület elé terjeszti a gazdaság programtervezetét, a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet, illetve az azt megalapozó egyéb rendeletek tervezetét;”
A költségvetési rendelet megalkotására vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók a rendelet módosítására is, e rendelet magalkotásában való képviselői részvétel különösen is kapcsolódik – az Ötv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott - a választók érdekeinek a „település egészéért vállalt felelősség”-gel történő képviseletéhez.
3. A Kgy.r. jelen ügyben vizsgált szabálya arra az esetkörre vonatkozik, amikor a települési képviselő a költségvetéshez tartozó forrásigényt támasztó módosító indítványában forrásként az általános tartalékot, vagy az egyéb tartalékkeretet jelöli meg. Erre csak a főpolgármesterrel való előzetes egyeztetés és egyetértés esetén van lehetőség. A Fővárosi Önkormányzat állásfoglalásában hivatkozott Budapest Főváros Önkormányzata 2012. évi összevont költségvetéséről szóló 14/2012. (III.20.) Főv.Kgy. rendelet 20. §-ára, amely ezen tartalékok feletti rendelkezés jogát jelentős részében a főpolgármesterre ruházta át. A Fővárosi Önkormányzat ennek tükrében fogalmazta meg azon véleményét, hogy „ezért is tartjuk szükségesnek a képviselői javaslatot egyeztetni a főpolgármesterrel”.
A fentiek alapján a fővárosi közgyűlési képviselők – törvényben is védett – képviselői jogát kell összhangba hozni a költségvetés megalkotásához fűződő – szintén törvényekben rögzített - önkormányzati érdekkel, benne az egyensúlyi követelményeknek megfelelő költségvetésért fennálló – törvényekben és közgyűlési rendeletekben megjelenő - főpolgármesteri felelősséggel. Mindezek tükrében megállapítható, hogy nem törvénysértő a Kgy.r.-ben a főpolgármesterrel történő előzetes egyeztetéshez kötni azt az esetet, amikor a képviselői módosító indítvány forrásként az általános tartalékot, illetve egyéb tartalékkeretet jelöl meg. Ebben az esetben a képviselő az egyeztetés során megfelelő tájékoztatást kaphat, így közvetlen információk birtokában alakíthatja ki a költségvetési javaslathoz, illetve az elfogadott költségvetéshez, a költségvetési rendelet-módosítási előterjesztésekhez a forrásigénnyel járó módosító indítványát, ha azt a tartalék terhére kívánja benyújtani. Ezen módosító indítványhoz kapcsolódó egyeztetési kötelezettség az Ötv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői jogokat nem sérti, része a település egészéért vállalt felelősséggel meghozandó döntések előkészítésének.
4. Más azonban a törvényességi megítélése annak, amikor a szabályozás a képviselői módosító indítvány benyújtását a főpolgármester egyetértéséhez köti. A szabad mandátum alapján a képviselő nem függ a választópolgári akarattól, maga alakítja ki álláspontját. A képviselői jogok része az is, hogy az önkormányzati rendelet megalkotása során – így a költségvetési rendeletek meghozatala során is – a képviselő önálló döntéseket hozhasson. A Kgy.r vizsgált szabálya – az egyetértés előírásával - lényegében vétójogot biztosít a főpolgármesternek a közgyűlési képviselő módosító indítványával szemben, amely előírás ellentétes az Ötv. 19. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Az Ötv. szabálya a képviselői jogok között külön is kiemeli a döntés-előkészítésben való részvételt. Törvénysértő emiatt az a szabály, amely a képviselői módosító indítvány benyújthatóságát, napirendre kerülését, annak tartalmához köti. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a Kgy.r. 2. számú melléklete II. 9.2. pontjában kitűzött cél megvalósítása - nevezetesen, hogy a főpolgármester hozzájárulása hiányában lehetőleg ne kerüljön olyan rendelkezés elfogadásra, amelynek forrása az általános tartalékalap, vagy egyéb tartalék – nem lehetetlenül el az egyetértési jog nélkül. A Kgy.r. 29. §-a szerint a módosító indítványokról – ha azt az előterjesztő nem fogadja be – külön-külön egyenként kell szavazni, a módosító javaslat elfogadásához ugyan olyan szavazatarány kell, mint az eredeti javaslat elfogadásához. A rendeletalkotási eljárásban tehát – adott esetben a képviselő javaslatával szemben - kifejezhető a tartalékok felhasználásának korlátozása.
Végezetül rá kell mutatni arra, hogy jelen ügyben a vizsgálat tárgya a Fővárosi Közgyűlés költségvetési rendelete megalkotásának eljárási szabálya, benne a módosító indítvány benyújtásának eljárási rendje volt. Ettől különálló kérdés, amikor a főpolgármester a Közgyűlés által átruházott hatáskörben önállóan dönt.
A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Kgy.r. 2. számú melléklete II. 9.2. pont utolsó mondatának „és egyetértés” szövegrésze törvénysértő, ezért e rendelkezést megsemmisítette. A megsemmisítés következtében hatályban maradó szövegrész szerint: „Forrásként az általános tartalék, illetve egyéb tartalékkeret nem, illetve csak a főpolgármesterrel való előzetes egyeztetés esetén jelölhető meg.”
5. Az indítványozó eredeti beadványában vizsgálni kérte a Kgy.r. 15. § (3) bekezdését, 36. § (3) bekezdését, 62. § (1) bekezdés utolsó mondatának a „főjegyző munkáját a főpolgármester irányítja” szövegrészét, a Kgy.r. 5. számú melléklete Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság 4. pont alatti „Az érintett kérésére a költségtérítést - alapul véve legalább fél év igazolt és szükséges költségeit – átalányként is megállapíthatja” szövegrészét. A Kgy.r. ezen rendelkezései vonatkozásában - a Mód.1-re és a Mód.2.-re tekintettel – az indítványozó a törvényességi vizsgálatra irányuló kérelmét nem tartotta fenn. A Bszi. 51. § (2) bekezdés a) pont értelmében a Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást megszünteti, ha az indítványozó az indítványt visszavonja. A fenti rendelkezések törvényességi vizsgálata tekintetében a Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért az eljárást megszüntette.
6. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kgy.r. 2. számú melléklete II. 9.2. pont utolsó mondatának „és egyetértés” szövegrésze megsemmisítésére tekintettel a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a Bszi. 56. § (2) bekezdés alapján a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
A Kúria egyben a Bszi. 55. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A jelen határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.
Budapest, 2012. június 25.
Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró