Köf.5.026/2019/9. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kúria
Önkormányzati Tanácsa
h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5026/2019/9.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.)

Az érintett önkormányzat: Aba Város Önkormányzata (8127 Aba, Rákóczi u. 12.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 6/2018. (VII. 12.)  önkormányzati rendelete törvényellenes ezért azt kihirdetése napjára visszamenőleg, 2018. július 13-i hatállyal megsemmisíti;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Aba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. július 10-én rendes ülést tartott, melyen – egyebek mellett – elfogadta az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 6/2018. (VII. 12.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör.). Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2017. (V. 31.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: SZMSZ) 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját a képviselő-testület 2018. évi munkatervének elfogadásról szóló 50/2018. (V. 30.) határozata (a továbbiakban: Munkaterv) tartalmazza. Az SZMSZ 16. § (4) bekezdése szerint a képviselő-testület az év júliusára és augusztusára nem tervez rendes ülést, ülésszünetet tart. Ennek megfelelően a Munkaterv sem tervezett 2018. július és augusztus hónapokra rendes ülést. A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása során megállapította, hogy – a fentiekre tekintettel – a képviselő-testület rendes ülésének összehívására, valamint az ülés napirendjének elfogadására, az SZMSZ hivatkozott rendelkezésébe, a Munkatervbe, illetve az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésébe, T) cikk (2) bekezdésébe, 32. cikk (3) bekezdésébe továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 41. § (2) bekezdésébe, 44. §-ába, 45. §-ába, 48. § (1) bekezdésébe, 52. § (1) bekezdés e) pontjába és az 53. § (1) bekezdésébe ütköző módon került sor. A Kormányhivatal törvényességi felhívásával a képviselő-testület nem értett egyet. Az ismételt törvényességi felhívást követően a képviselő-testület 2019. február 15-én megtartott ülésén újra úgy döntött, hogy nem ért egyet a törvényességi felhívással, a 27/2019. (II.15.) határozatával ismételten elfogadta és megerősítette a képviselő-testület 2018. július 10. napi rendes ülésének napirendjéről szóló határozatát, továbbá a 62/2019. (II.15.) határozatában döntött arról, hogy ismételten elfogadja és megerősíti az Ör.-t.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[2] Mivel az ismételt törvényességi felhívás is eredménytelennek bizonyult, a Kormányhivatal a Mötv. 136. § (2) bekezdésében foglalt lehetőségével élve a Kúriához fordult, kezdeményezte az Ör. törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését.

[3] A Kormányhivatal a törvényességi felhívásban megjelölt jogszabályhelyeken kívül az Alaptörvény 32. cikkében foglaltakra, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (4) bekezdésére, illetve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 52-58/A. §-aira és 100-125. §-aira hivatkozva kifejtette, hogy az önkormányzati rendelet kizárólag önkormányzati rendelettel módosítható, illetve jogszabálysértő önkormányzati rendelet önkormányzati határozattal történő megerősítése, ismételt elfogadása a hatályos jogszabályi környezet alapján nem lehetséges. Álláspontja szerint az Ör. egy későbbi határozattal történő megerősítése nem eredményezi a rendelet közjogi érvényességét, tekintettel arra, hogy a nevezett rendeletet a jogalkotási eljárás szabályainak betartásával, ismételten meg kellett volna alkotni.

[4] A Kormányhivatal fenntartotta a törvényességi felhívásban kifejtett álláspontját, amely szerint a 2018. július 10-ére összehívott rendes ülés az alábbiak szerint ellentétes a törvényességi felhívásban megjelölt jogszabályokkal: A Munkaterv – az SZMSZ 16. § (4) bekezdésében július és augusztus hónapra ülésszünetet megállapító rendelkezéseinek megfelelően – az év júliusára és augusztusára nem tartalmaz rendes ülés tartására vonatkozó időpontot. Ebből következően és az SZMSZ 20. § (1) bekezdésére figyelemmel a képviselő-testület szükség esetén csak és kizárólag rendkívüli ülést tarthat. A Kormányhivatal megítélése szerint – amennyiben ebben az időszakban rendes ülés megtartásra kerül sor – az ülésen hozott valamennyi döntés jogszabálysértő, mert a döntéshozatali eljárás során sérülnek az eljárás garanciális szabályai (képviselői jogok és kötelezettségek gyakorlása). Mindez a megalkotott jogszabályok közjogi érvénytelenségét is maga után vonja. Nem jelent e szabályok alóli „mentességet” az a tény sem, hogy a képviselő-testület július 10-én a Munkatervben június hónapra meghatározott napirendeket tárgyalta, minthogy a júniusi ülés időpontja „csúszott át július hónapra.”

[5] A Kormányhivatal sérelmezte azt is, hogy a képviselő-testület az Mötv. 134. §-ába ütköző módon nem a törvényességi felhívásban foglaltakat vizsgálta meg, hanem kizárólag a törvényességi felhívás alapján készült előterjesztésben foglaltakat tárgyalta meg az ülésen, a törvényességi felhívás nem képezte sem az előterjesztés, sem a jegyzőkönyv mellékletét.

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján a 42. § (1) bekezdése értelmében hívta fel az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.

[7] Az önkormányzat 2019. szeptember 23-án kelt védiratában előadta, hogy a 2018. július 10-én megtartott testületi ülés rendkívüli ülés volt. Ezzel összefüggésben az SZMSZ 20. § (1) bekezdésére hivatkozott, melynek értelemében „A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szerepelő időpontra is összehívható, mely ez esetben rendkívüli ülésnek minősül.” Kifejtette, hogy a 2018. július 10-i ülés megtartásának körülményei a SZMSZ -ben rögzítettek alapján egyértelműen megfelelnek a rendkívüli ülés feltételeinek (a meghívót 5 nap/24 óra helyett 8 nappal hamarabb kiküldte a képviselők részére a polgármester, továbbá az ülést az ülésszünet időszakban tartották). Álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott arra is, hogy a meghívóban nem szerepel annak megjelölése, hogy rendes vagy rendkívüli ülést tart-e az önkormányzat és az ülés jegyzőkönyve sem rögzíti az ülés jellegét, mindkét dokumentumban az „ülést tart” megnevezés szerepel. Álláspontja szerint ebből az következik, hogy a képviselő-testület rendkívüli ülést tartott 2018. július 10-én, melynek folytán az önkormányzat az ülésen jogszerűen alkothatott rendeletet.

[8] Az önkormányzat megítélése szerint egy ülés rendes, vagy rendkívüli mivoltát nem „önkényesen az önkormányzat polgármester vagy adott esetben jegyzője deklarálja, hanem további utólagos minősítés nélkül arról az önkormányzat SZMSZ-e egyértelműen rendelkezik.”

[9] Az önkormányzat előadta továbbá, hogy a jogbiztonság elvével ellentétes lenne, ha a Kúria határozatával visszamenőlegesen semmisítené meg az Ör.-t, mivel a rendelet államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szól és lehetséges, hogy a források már felhasználásra kerültek, így az eredeti állapot nem állítható vissza.

[10] Az önkormányzat hivatkozott, egy korábbi kúriai döntésre (Köf. 5045/2012/5.), melyben a Kúria Önkormányzati Tanácsa azért semmisítette meg a vitatott önkormányzati rendeletet (ex tunc hatállyal), mert a képviselő-testületi ülést – melyen a rendeletet megalkották – nem szabályszerűen hívták össze, nem tartották be ugyanis az SZMSZ-ben foglalt vonatkozó szabályokat. Álláspontja szerint az korábbi és jelenlegi ügy jelentős eltérést mutat, hiszen a jelen ügyben az önkormányzat az SZMSZ-ben foglalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

[11] A Kúria észlelte, hogy a Nemzeti Jogtárban az Ör. hatályon kívül helyezett rendeletként jelenik meg, ezért ennek tisztázása érdekében megkereste a Fejér Megyei Kormányhivatalt (indítványozó). Az indítványozó 2019. szeptember 30-án kelt beadványában – Aba Város Önkormányzata jegyzőjének tájékoztatására hivatkozva – akként nyilatkozott, hogy az Ör. a Nemzeti Jogtárban tévesen szerepel hatályon kívül helyezett rendeletként, annak „visszaállítása, feltöltése folyamatban van.”

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[12] Az indítvány megalapozott.

[13] A Kormányhivatal indítványa szerint a jogszabálysértő módon, nem megfelelő időpontra összehívott rendes képviselő-testületi ülésen nem volt szabályszerűen megalkotható a vitatott Ör.

[14] 1.A Kúria Önkormányzati Tanácsa mindenekelőtt a védiratban foglaltakra reagál, az alábbiak szerint.

[15] Nem osztja a Kúria az önkormányzatnak a védiratban foglalt azon védekezését, mely szerint a 2018. július 10-én megtartott ülés rendkívüli ülést volt. Tény, hogy sem a meghívó, sem az ülésről készült jegyzőkönyv nem tartalmazza a „rendes ülés” kifejezést, csupán a „képviselő-testület ülése” terminológiát alkalmazza. Ugyanezt teszi, azaz „képviselőtestület ülése” kifejezést használja, minden más esetben is, amikor az önkormányzat rendes ülést tart. A rendkívüli ülések esetén azonban kifejezetten jelzi a jegyzőkönyv az ülés ezen jellegét (pl. (július 5-én és 26-án, illetve augusztus 17-én és 30-án). Azaz a meghívó és a jegyzőkönyv szóhasználata éppen azt támasztja alá, hogy „jelző nélküli”, tehát rendes ülést tartott az önkormányzat.

[16] Ezzel összefüggésben utal a Kúria az SZMSZ 19. § (2) bekezdésének b) pontjára, melynek értelmében: „… A meghívó tartalmazza … b) az ülés jellegét – soros, rendkívüli, közmeghallgatásos, nyilvános, zárt –.” E rendelkezésnek megfelelően rögzítik a rendkívüli ülések jegyzőkönyvei az ülés ezen (rendkívüli) jellegét, a fentiek szerint.

[17] Végül a Kúria rögzíti, hogy a kormányhivatal e tárgyú megkeresésére (azaz, hogy rendes vagy rendkívüli ülést tartott-e a képviselő-testület) a jegyző akként nyilatkozott, hogy rendes ülést tartottak. A Kúria rámutatott, hogy a jegyző nem pusztán „munkavállalója” az önkormányzatnak – ahogy azt védirat jelzi –, akinek nyilatkozatát az SZMSZ felülírja, hanem az önkormányzat (egyik) vezető tisztségviselője, a polgármesteri hivatal vezetője, egyúttal a törvényes működés kontrollját gyakorló köztisztviselő. Életszerűtlen az, hogy a jegyző nincs tisztában a testületi ülés – melyen maga is részt vesz és ott a törvényes működést figyelemmel kíséri – jellegével, rendes vagy rendkívüli voltával.

[18] A Kúria az önkormányzat által a védiratban hivatkozott korábbi döntésével kapcsolatban megállapította, hogy az eltérő tényállásra vonatkozik, így a jelen ügyben nem bír relevanciával.

[19] 2. Ezt követően a Kúriának abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az SZMSZ rendelkezéseibe ütközően összehívott képviselő-testületi ülésnek minősül-e az SZMSZ által „ülésszünet”-nek nyilvánított időszakban összehívott rendes ülés. Az ülésszünetről jogszabály, a testület által alkotott SZMSZ 16. § (4) bekezdése rendelkezik. E szerint a képviselő-testület az év júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

[20] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésben írt jogállam-fogalom egyik alapvető követelménye, hogy a jogalkotó nemcsak megalkotni, hanem betartani is köteles az általa alkotott jogszabályban foglaltakat. Ha attól el kíván térni, a jogszabályt először módosítani kell. A képviselő-testület (és szervei) nem hozhat(nak) olyan döntést, ami ellentétes az általa megalkotott rendelettel. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási szabályok érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. Ennek része – többek között – a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok betartása (lásd pl. a Köf.5036/2012/6. számú határozatot). Ebből következően ülésszünet idejére – a munkatervben nem tervezett – rendes ülés nem hívható össze, akkor sem, ha a korábbra – a konkrét esetben júniusra – tervezett testületi ülés elmaradt. Rendkívüli ülés összehívására azonban lehetőség van (lett volna) az SZMSZ 20. §-a szerint. Ez a gyakorlatot egyébiránt nem volt idegen az önkormányzattól, hiszen 2018 júliusában még két alkalommal (július 5-én és 26-án), augusztusban szintén két alkalommal (augusztus 17-én és 30-án) tartottak testületi ülést, mind a négy esetben rendkívüli ülést nevesít a jegyzőkönyv. Jelen ügy tárgyát képező Ör. megalkotására azonban nem hívtak össze rendkívüli ülést (Lásd a Köf. 5009/2019/4. számú határozatot).

[21] 3.A Kúria Önkormányzati Tanácsának abban a kérdésben is állást kellett foglalnia, hogy az SZMSZ rendelkezéseibe ütközően összehívott képviselő-testületi ülésen elfogadott önkormányzati rendelet érvényesnek tekinthető-e.

[22] Az Alkotmánybíróság már ítélkezési gyakorlatának kezdetén rögzítette, hogy „Csak a formalizált eljárás szabályainak a betartásával keletkezhet érvényes jogszabály” [11/1992. (III.5.) AB hat.]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után [29/1997. (IV.29.) AB hat. Az Alaptörvény hatálybalépése után megerősítette pl. a 8/2017. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás 48. pontja és a 22/2018. (XI. 20.) AB határozat, Indokolás 83. pontja]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a jogszabályalkotás garanciális szabályainak a megsértése a jogszabály megsemmisítését eredményezi [Lásd pl. a 63/2003. (XII. 15.) AB határozatot, illetve a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatot és a 6/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás 77. pontját].

[23] Az Önkormányzati Tanács követte az Alkotmánybíróság ez irányú gyakorlatát, s olyan esetekben, amikor az önkormányzati rendeletalkotás szabályainak megsértéséről volt szó – mert pl. a képviselő-testület ülésének az összehívására nem az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben meghatározott módon került sor – az adott testületi ülésen elfogadott rendeletről megállapította annak közjogi érvénytelenségét és megsemmisítette.

[24] A Kúria Önkormányzati Tanácsa – az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően – már az ítélkezése kezdetén, a Köf.5045/2012/5. számú határozatában rámutatott, hogy az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. Részei ennek a képviselő-testületi ülések összehívásának, a lakosság tájékoztatásának, a napirendi javaslatok megfelelő továbbításának, az ülések vezetésének és nyilvánosságának szabályai, csakúgy, mint a megfelelő szavazataránnyal elfogadott rendelet jogszabályokban meghatározottak szerinti kihirdetése. A rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme az ott elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után. (Összefoglalva lásd Köf.5046/2016/8. számú határozat, Indokolás [13].)

[25] A fentiekből következően az önkormányzati rendeletalkotási eljárás során nemcsak a törvényi rendelkezéseket, de a törvényi keretek között megalkotott rendeletalkotásra vonatkozó helyi szabályokat is be kell tartania a képviselő-testületnek. Az önkormányzatoknak a saját maguk által elfogadott és hatályos szervezeti és működési szabályzat betartására kötelezettségük van a jogállami mérce szerint (annak ellenére, hogy azt a törvény keretei között módosíthatják).

[26] A fentiekre tekintettel jelen ügyben helytálló az indítványozó azon érve, hogy ha az SZMSZ 16. § (4) bekezdése szerint az önkormányzat az év júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervezett (ülésszünetet tartott), akkor a képviselő-testület erre az időszakra csak és kizárólag rendkívüli ülést hívhat össze, az SZMSZ 20. §-a szerint. Így amennyiben ebben az időszakban rendes ülés megtartásra kerül sor, az ülésen hozott valamennyi döntés jogszabálysértő, az eljárási szabályok betartásának hiánya miatt közjogilag érvénytelen. (Köf. 5009/2019/4.)

[27] 4. A Kúria Önkormányzati Tanácsának végül abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az önkormányzati rendelet – fentiekből következő – közjogi érvénytelensége hogyan orvosolható.

[28] A Jat. 2 § (4) bekezdése értelmében a jogszabályok megalkotáskor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az Alaptörvényből eredő formai és tartalmi feltételeknek és a jogalkotás szakmai követelményeinek. Sem az Alaptörvény, sem a Jat, sem a Jszr. hivatkozott rendelkezései nem teszik lehetővé az önkormányzati rendeletek (és általában a jogszabályok) utólagos megerősítését. Így az önkormányzati rendelet közjogi érvénytelenségének megszüntetése utólagos megerősítéssel nem lehetséges önkormányzati rendelettel sem, a rendeletet a jogalkotási eljárás szabályainak betartásával ismételten meg kell alkotni.

[29] Jelen ügy tényállása szerint az önkormányzat rendeletét önkormányzati határozattal „erősítette meg”. A Kúria rámutat, hogy egy önkormányzati határozat semmilyen módon nem érintheti egy önkormányzati rendelet hatályát. A Jat. 23. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat által meghozható normatív határozat közjogi szervezetszabályozó eszköz. A Kúria a Köf.5025/2015/4. számú határozatában rámutatott: a jogszabályalkotás az állami szervek legfontosabb közhatalmi jogosítványa. Az Alaptörvény kizárólagos szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az állami szervek milyen jogszabályokat alkothatnak. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok legfontosabb közhatalmi jogosítványa a rendeletalkotás. A helyi önkormányzati képviselő-testület a helyi közügyek intézése során közhatalom birtokában rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. cikkében felsorolt jogosítványok – így a rendeletalkotás – az önkormányzatok relatív államszervezeti autonómiáját védik. Az Alaptörvény a jogszabályalkotás, mint közhatalmi tevékenység tekintetében egy zárt rendszert képez: megjelöli a kibocsátót, megjelöli a jogszabály nevét, rendelkezik egymáshoz való viszonyukról. E rendelkezések alapján – amit a Jat. 8. § (1) bekezdése meg is fogalmaz –, az önkormányzati rendeltet csak önkormányzati rendelettel lehet módosítani. Az önkormányzat határozata nem jogszabály, az önkormányzat határozata tartalmától függetlenül nem járhat olyan joghatással, amely az önkormányzati rendelet módosításához vagy kiegészítéséhet vezet. (Indokolás [12])

[30] Tehát azon túl, hogy egy jogszabály más jogszabállyal történő megerősítését a jogrendszer nem ismeri, egy önkormányzati rendelet önkormányzati határozattal történő „megerősítése” közjogi értelemben értékelhetetlen helyzetet teremt.

[31] A Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja szerint ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti. A Kp. 146. § (4) bekezdése értelmében a bíróság az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése hatályvesztésének időpontját a (3) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, ha azt a jogbiztonság vagy az önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok alapvető jogainak védelme indokolja.

[32] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közjogi érvénytelenség jogkövetkezményeként jelen ügyben – élve a Kp. 146. § (4) bekezdésben foglalt lehetőséggel – a rendeletet kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság a közjogi érvénytelenséget eredményező jogalkotási eljárás jogkövetkezményeként – a jogállamiságra, jogbiztonságra tekintettel – általában az adott jogszabály kihirdetése napjára történő visszamenőleges hatályú megsemmisítését jelölte meg [29/1997. (IV.29.) AB hat.]. A 145/2011. (XII. 2.) AB határozatban az Alkotmánybíróság is ezt a jogkövetkezményt, azaz a kihirdetése napjára visszamenőleges hatályú megsemmisítést alkalmazta önkormányzati rendelet közjogi érvénytelensége esetén olyan esetben, amikor a képviselő-testület ülésének összehívására nem az Ötv.-ben és az adott SZMSZ-ben meghatározott módon került sor. Ezt a gyakorlatot a Kúria is követte (Lásd: Köf. 5.045/2012/5. számú határozat). Minderre tekintettel a Kúria jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy a rendeletalkotás érvényességéhez fűződő jogbiztonság követelménye a rendelet visszamenő hatályú megsemmisítését vonja maga után.

A döntés elvi tartalma

[33] A helyi önkormányzati rendeletben foglaltak a képviselő-testületet is kötik. Az SZMSZ-ben ülésszünetként jelzett időszakra – az SZMSZ szabályaival ellentétesen – rendes ülés nem hívható össze.

Záró rész

[34] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[35] A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja és 146. § (4) bekezdése alapján állapította meg.

[36] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[37] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[38] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. október 8.

Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, Dr.
Horváth Tamás s.k. bíró