Köf.5.032/2021/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5.032/2021/3.

A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró, Dr. Patyi András bíró

Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő

Az érintett önkormányzat: Budakeszi Város Önkormányzata (2092 Budakeszi, Fő utca 179.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületea 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek súlykorlátozásáról szóló 47/2010. (XII. 01.) önkormányzati rendeletének 3. § (1) bekezdés d) pontja, 3. § (5) bekezdés c) pontja, 3. § (6)-(8) bekezdései, 4. § (2) bekezdés d) pontja, 5. § (2)-(3) bekezdései, 6. §-a és 2. sz. melléklete más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületea 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek súlykorlátozásáról szóló 47/2010. (XII. 01.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdése a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek súlykorlátozási övezetbe történő behajtását behajtási engedélyhez vagy hatósági szerződéshez köti. Az Ör. 3. § (6) bekezdése kimondja, hogy a behajtási engedély az Ör. 2. számú mellékletében meghatározott úthasználati díj befizetésének igazolásával adható ki.  Az Ör. 4. § (2) bekezdésének d) pontja alapján a súlykorlátozási övezetbe történő behajtáshoz szükséges hatósági szerződés tartalmazza – egyebek mellett – az úthasználat díját, mely a felek kölcsönös elhatározásán alapul. Az Ör. 3. § (8) bekezdése és 5. § (3) bekezdése az úthasználati díj megfizetése alóli mentességről rendelkezik. Az úthasználati díjak tételeit az Ör. 2. melléklete tartalmazza.

[2] Az Ör. tekintetében a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése első mondatában foglaltak alapján törvényességi felhívással élt.

[3] A törvényességi felhívás szerint az Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősíti a helyi közutak és tartozékaik kialakítását és fenntartását. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja a települési önkormányzatot jelöli ki a helyi közutak kezelőjének. A Kkt. rendelkezik a közút kezezőjének feladatairól, meghatározza a közútkezelői intézmény tartalmát, a helyi önkormányzatot ugyanakkor nem hatalmazza fel arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, akár annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára, mely a Kkt. felhatalmazó rendelkezése hiányában semmisítette meg az útfenntartási hozzájárulási díj fizetésére vonatkozó kötelezettséget előíró önkormányzati rendeleti előírást.

[4] Az indítványozó felhívta a képviselő-testületet, hogy a törvényes állapot helyreállítása érdekében 60 napon belül az Ör. úthasználati díjra vonatkozó 3. § (1) bekezdés d) pontját, 3. § (5) bekezdés c) pontját, 3. § (6)-(8) bekezdéseit, 4. § (2) bekezdés d) pontját, 5. § (2)-(3) bekezdéseit, 6. §-át és 2. számú melléklete rendelkezéseit helyezze hatályon kívül.

[5] Az önkormányzat – a törvényes állapot helyreállítására adott 60 napos határidőn belül – 2021. október 8-án a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFIK) rendszerbe feltöltött 241/2021. (IX.30.) számú képviselő-testületi határozattal arról tájékoztatta az indítványozót, hogy az Ör. kifogásolt rendelkezéseit nem kívánja hatályon kívül helyezni.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[6] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/01197-3/2021. számon kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. úthasználati díjra vonatkozó 3. § (1) bekezdés d) pontja, 3. § (5) bekezdés c) pontja, 3. § (6)-(8) bekezdései, 4. § (2) bekezdés d) pontja, 5. § (2)-(3) bekezdései, 6. §-a és az úthasználat díjtételeit megállapító 2. sz. melléklete más jogszabályba ütközésének megállapítását és megsemmisítését.

[7] Az indítványban a törvényességi felhívásban kifejtetteket ismételte meg. Az Mötv. és a Kkt. fenti rendelkezéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy nincs olyan törvényi előírás, amely a helyi önkormányzatot felhatalmazná arra, hogy az általa létesített közút közlekedési célú használatáért, illetve annak fokozott igénybevételéért úthasználati díjat állapítson meg. Hivatkozott továbbá a Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára. Előadta, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, a Kkt. pedig nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút közlekedési célú használatáért történő díjmegállapításra, így az Ör. „úthasználati díjra” vonatkozó fenti rendelkezései jogszabálysértőek.

[8] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[9] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

[10] Az indítvány megalapozott.

[11] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők.

„3. § (1) A behajtási engedély iránti kérelmet a behajtást megelőzően kell a polgármesternek címezve, postai úton vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalba benyújtani az alábbi tartalommal:
d) Az úthasználati díjat megfizető neve, számlázási címe, adószáma.

3. § (5) Az engedélynek tartalmaznia kell:
c) úthasználati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját;

3. § (6) A behajtási engedély – előzetes kérelemre – a 2. mellékletben meghatározott úthasználati díj befizetésének igazolásával adható ki.

3. § (8) Mentes az úthasználati díj megfizetése alól az a helyi vállalkozó, aki valamennyi, a vállalkozásához tartozó gépjárműve után fizetendő adót Budakeszi Város Önkormányzat bevételi számlájára teljesítette.

4. § (2) A hatósági szerződés tartalmazza:
d) d) az úthasználat díját, mely a felek kölcsönös elhatározásán alapul;

5.§ (2) Azon természetes és jogi személyek, amelyek 3,5 tonnát meghaladó össztömegű gépjárművei a súlykorlátozási övezetbe eső telephellyel rendelkeznek, éves úthasználati díjat kötelesek fizetni, vagy hatósági szerződést kötelesek kötni.
(3) Azon gépjárművekre, amelyek az Önkormányzat beruházásainak megvalósítása céljából kívánnak a súlykorlátozási zónába behajtani, nem kell úthasználati díjat fizetni, de a behajtási engedélyt e gépjárművekre is meg kell kérni vagy hatósági szerződést kell kötni.

6. § (1) A behajtási engedélyek kiadása, illetőleg hatósági szerződések kapcsán a pénzösszeget külön bankszámlára kell teljesíteni és a befolyt pénzösszeget elkülönítetten kell kezelni, mely kizárólag Budakeszi Város helyi közútjainak építésére, fenntartására és üzemeltetésére fordítható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzösszeg üzemeltetési és fenntartási célokra a polgármester jóváhagyásával bármikor igénybe vehető.”

A 2. számú melléklet az úthasználati díj összegét meghatározó táblázatot tartalmazza.

Úthasználati díjak

Időtartam

1 napra

1 hétre

1 hónapra

1 évre

 Össztömeg (t)

   Úthasználati díj/

     tehergépjármű (Ft)

 

 

 3,5 – 12,0

2.953

14.764

29.528

59.055

12,0 – 30,0

4.921

24.606

49.213

88.583

30,0 – 40,0

5.906

29.528

59.055

147.638

[12] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

[13] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

[14] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a hasonló tényállás és jogi szabályozás mellett hozott Köf. 5029/2021/4. és Köf. 5033/2021/3. számú határozataitól jelen ügyben nem kíván eltérni, így az ezekben a döntésekben foglaltakat a jelen ügyben is irányadónak tekinti az alábbiak szerint.

[15] A Kp. 143. § (3) bekezdése értelmében a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja. Az úthasználati díj az Ör. 3. § (6) bekezdése értelmében a behajtási engedély megadásának feltétele. Tekintettel arra, hogy az úthasználati díj ily módon a behajtási engedély szabályozási rendszerének szerves részét képezi, a Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint az indítványozó által is hivatkozott Köf.5014/2012/8. számú határozat, valamint a Köf. 5029/2021/4. és a Köf. 5033/2021/3. számú határozat – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez kötni.

[16] A Mötv 13. § (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településüzemeltetés, ezen belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása.

[17] A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében az út kezelője helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

[18] A közút kezelőjének a közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal. E rendelkezés szerint a feladatok közé tartozik 1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; 2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; 3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5014/2012/8. számú határozattal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez. Az engedélyezési rendszer törvényességét egyébként maga az indítványozó sem vitatta.

[19] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy az érintett önkormányzat jogosult-e az engedély kiadását díjfizetéstől függővé tenni.

[20] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.

[21] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Úthasználati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, a helyi közutak tekintetében sem. Nem tartalmaz díj megállapítására vonatkozó felhatalmazást aKkt. 9. § (2) bekezdése (közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok), illetve a Kkt. – 2012. december 31-ig hatályos – 8. § (1) bekezdés h) pontja (a közúthálózat fejlesztésére, fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó önkormányzati feladat) sem.

[22] Az Ör.-ben felhatalmazó rendelkezésként megjelölt Kkt. 34. § (2) bekezdése a közút kezelőjének a forgalmi rend  kialakítására, illetve annak felülvizsgálatára, szükség esetén módosítására vonatkozó feladatát határozza meg, ezzel összefüggő díj megállapítására rendelkezést nem tartalmaz.

[23] Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása úthasználati díj megállapítására, ezért a 3. § (1) bekezdés d) pontját, 3. § (5) bekezdés c) pontját, 3. § (6)-(8) bekezdéseit, 4. § (2) bekezdés d) pontját, 5. § (2)-(3) bekezdéseit, 6. §-át és 2. sz. mellékletét a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. A Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.

A döntés elvi tartalma

[24] Törvénysértő az önkormányzati rendelet, ha törvény jelöli ki a díjszedésre jogosultakat és ezek között az önkormányzat nem szerepel, mégis megállapít díjfizetési kötelezettséget. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút közlekedési célú használatáért történő díjmegállapításra.

Záró rész

[25] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.

[26] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[27] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[28] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. február 1.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró