Köf.5.035/2021/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5.035/2021/5.

A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró

Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő

Az érintett önkormányzat: Telki Község Önkormányzata (2089 Telki, Petőfi utca 1.)

Az érintett önkormányzat képviselője: Stubenvoll Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Subenvoll Zsolt ügyvéd (……)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Telki Község Önkormányzat Képviselő-testületneka helyi közútra történő behajtás korlátozásáról szóló 10/2009. (III. 18.) önkormányzati rendeletének 4. § (2)–(4) bekezdése, 5–6. §-ai, 2. sz. melléklete, valamint 3. sz. melléklete „Megfizetendő útfenntartási díj az alábbiak szerint” szövegrésztől kezdődően a keltezésig más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;
- Telki Község Önkormányzat Képviselő-testületneka helyi közútra történő behajtás korlátozásáról szóló 10/2009. (III. 18.) önkormányzati rendeletének 3. § (7) bekezdése és 7. §-a törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy határozatának közzétételére – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó Telki Község Önkormányzat Képviselő-testületnek(a továbbiakban: Önkormányzat) a helyi közútra történő behajtás korlátozásáról szóló 10/2009. (III. 18.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) rendelkezéseivel szemben PE/030/01 175-1/2021. ügyiratszámon törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felhívta az Önkormányzatot, hogy a törvénysértést szüntesse meg olyan módon, hogy az Ör. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseit helyezze hatályon kívül.

[2] A képviselő-testület a törvényességi felhívás elutasításáról döntött.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

[3] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/01175-5/2021. ügyiratszámú indítványával kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. útfenntartási hozzájárulásra vonatkozó, 3. § (7) bekezdésében, 4. § (2)–(4) bekezdéseiben, 5–6. §-aiban, 7. §-ában, 2. mellékletében foglaltrendelkezéseinek, valamint a 3.melléklete „Megfizetendő útfenntartási díj az alábbiak szerint” kifejezésének megsemmisítését, annak A.) és B.) pontjaival együtt.

[4] A Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára hivatkozással kifejtette, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi l. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a díjfizetéssel kapcsolatos részletszabályok megalkotására részben a Kormányt, részben pedig a minisztert hatalmazza fel.  Az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása úthasználati díj megállapítására, így álláspontja szerint az önkormányzati jogalkotó ebben a kérdésben a Kkt. felhatalmazó rendelkezéseivel ellentétesen alkotta meg az Ör.-t.

[5] Az indítványozó kifejtette, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) szerint fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. A Kkt. azonban nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút használatáért történő díjmegállapításra.

[6] Az Önkormányzat védiratában arra hivatkozott, hogy a képviselőtestületnek jogában áll az önkormányzat tulajdonosi jogának gyakorlásával összefüggésben a tulajdonában lévő közút vonatkozásában a központi jogszabályokat kiegészítő szabályokat alkotni. Az önkormányzat tulajdonosként és a közutak fenntartására törvény által kötelezettként alkothat olyan tartalmú rendeletet, amely meghatározza, hogy milyen helyreállítási kötelezettséget fogad el a tulajdonában álló utak és járdák nem közlekedési célú használata esetén, valamint a közterületet engedély alapján, az általánostól eltérő használatra igénybe vevőket díj fizetésére kötelezheti. A díj megállapítása során a képviselő-testület egyrészt tulajdonosi érdekeit érvényesíti, másrészt különböző szempontokat mérlegelve a településrendezési tervek előírásait érvényesítve közérdekű lakossági igényeket elégít ki. Az Ör. hatálya kizárólag az Önkormányzat tulajdonában álló helyi közutakra terjed ki. A rendelet 5. § (3) és (4) bekezdései alapján megállapítható továbbá, hogy a hozzájárulásokat kizárólag az utak kátyúzása, murvázása kiadási előirányzatokra kell és lehet felhasználni. Megállapítható, hogy az Önkormányzat az útfenntartási hozzájárulás összegét egyértelműen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a Kkt. fent hivatkozott rendelkezései alapján előírt feladatainak ellátására használja fel, azaz arra, hogy az utak hibáit kijavítsa és azok megfelelő állapotát biztosíthassa. A díjfizetéssel érintett tehergépjárművek olyan irreális terhelést jelentenek az önkormányzati tulajdonú utakra, amely terhelés okozta hibák kijavítása csak ezen bevételek beszedése mellett végezhető el.

[7] Az Önkormányzat hivatkozott továbbá arra, hogy az Ör. 3. § (7) bekezdése semmilyen díjfizetésre utaló rendelkezést nem tartalmaz, 7. §-a pedig rendelkezést nem tartalmaz, ezért ezek megsemmisítése külön is indokolatlan.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

[8] Az indítvány nagyobb részben megalapozott.

[9] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. Ha törvény másképp nem rendelkezik, az Önkormányzati Tanács az Ör. vizsgálatát az indítvány és a védirat keretei között végzi el.

[10] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései egyrészt az útfenntartási hozzájárulást érintik a következők szerint.

4. §
„(2) Az éves útfenntartási hozzájárulás megfizetésről a Polgármesteri Hivatal Műszaki Csoportja igazolást állít ki, melyben feltünteti az adott ingatlan helyrajzi számát.
(3) Ebben az esetben a közterület-felügyelő a bemutatott menetlevél alapján ellenőrzi, hogy a tulajdonos az éves útfenntartási díjat megfizette-e.
(4) Az útfenntartási hozzájárulás megfizetése az 1. sz. melléklet szerint történik.”

„5. § Az útfenntartási hozzájárulás
(1) A behajtási engedély alapján fizetendő útfenntartási hozzájárulás összegét a tehergépjármű össztömegének alapulvételével, a rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) A behajtási engedély az útfenntartási hozzájárulás megfizetését követően adható ki. Az útfenntartási engedélyt a hivatal házipénztárában, vagy átutalással az önkormányzat költségvetési számlájára történő megfizetéssel kell teljesíteni.
(3) Az útfenntartási hozzájárulásból származó bevételt a mindenkori éves elemi költségvetés dologi kiadások: utak kátyúzása, murvázása kiadási előirányzatra kell felhasználni.
(4) Az útfenntartási hozzájárulásokról nyilvántartást kell vezetni.

6. § Mentesség
(1) Az a tulajdonos (üzemben tartó), aki Telki Község Önkormányzata részére, tehergépjárműve után gépjárműadót fizetésre kötelezett, mentesül az útfenntartási hozzájárulás megfizetése alól.
(2) Önkormányzati beruházásoknál, illetve települési érdekű eseménynél közreműködő tehergépjárművek a Polgármester döntése alapján az útfenntartási hozzájárulás megfizetése alól mentesülhetnek.”

„2. melléklet

Az útfenntartási hozzájárulás díjtételei
7,5 tonna össztömeg felett megkezdett minden tonna után

A./


7,51-12,5 t 12,51-17,5 t 17,50 t

a.) ALKALMANKÉNT Ft/t 400,-+áfa 400,- + áfa 400,-+ áfa

b.) Havi Ft/t 4.000,-+áfa 3.500,- +áfa 3.200,- +áfa

c.) Éves Ft/t 25.000,-+áfa 21.000,- +áfa 20.000,- +áfa

A hetes (több napos) engedély az a/ pont szerinti, a féléves (több hónapos) engedély a b/ pont szerinti díjtétel megfelelő szorzata.

B./ Építkezés esetén a jogerős használatba-vételi engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött lakóépület építése esetén a megvalósításról szóló hatósági bizonyítvány kiadásáig, de legfeljebb 3 évre szóló behajtási engedély díja: 800 Ft/m2+áfa”

3. melléklet

„Megfizetendő útfenntartási díj az alábbiak szerint:

A./


7,51-12,5 t 12,51-17,5 t 17,50 t

a.) ALKALMANKÉNT Ft/t 400,-+áfa 400,- + áfa 400,-+ áfa

b.) Havi Ft/t 4.000,-+áfa 3.500,- +áfa 3.200,- +áfa

c.) Éves Ft/t 25.000,-+áfa 21.000,- +áfa 20.000,- +áfa

A hetes (több napos) engedély az a/ pont szerinti, a féléves (több hónapos) engedély a b/ pont szerinti díjtétel megfelelő szorzata.

B./ Építkezés esetén a jogerős használatba-vételi engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött lakóépület építése esetén a megvalósításról szóló hatósági bizonyítvány kiadásáig, de legfeljebb 3 évre szóló behajtási engedély díja: 800 Ft/m2+áfa
( m2=A megépítendő épület építési engedélyében foglalt hasznos alapterület )
Fizetendő összeg:……………………………………… Ft
(………………………………………..…Ft + Áfa……………..Ft=…………………………………)
Az engedély az A/ pont esetén a díj megfizetését igazoló szelvény (számla) bemutatásával, B./ pont esetén az építés hatóság által kiállított igazolással együtt érvényes.”

[11] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései másrészt egyéb rendelkezéseket érintenek a következők szerint.

3. §
„(7) Ha a kérelem a rendeletben előírt feltételeknek megfelel- a kérelem benyújtását követő 3 munkanapon belül kell kiadni.”

„7. § Szabálysértési rendelkezések”

[12] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

[13] Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

[14] A Kúria jelen ügyben is irányadónak tekinti az azonos tényállás és normatív szabályozás, valamint hasonló jogi érvelés mellett meghozott Köf.5029/2021/4. számú határozatában foglaltakat a következők szerint.

[15] A Kp. 143. § (3) bekezdése értelmében a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja. Az útfenntartási hozzájárulás az Ör. szerint a behajtási engedély megadásának és érvényességének feltétele. Tekintettel arra, hogy az útfenntartási hozzájárulás ily módon a behajtási engedély szabályozási rendszerének szerves részét képezi, a Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint az indítványozó által is hivatkozott Köf.5014/2012/8. számú határozattal, valamint a Köf.5029/2021/4. számú határozattal elbírált ügyekben – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez kötni.

[16] A Mötv 13. § (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településüzemeltetés, ezen belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása.

[17] A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében az út kezelője helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

[18] A közút kezelőjének a közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal. E rendelkezés szerint a feladatok közé tartozik 1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; 2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; 3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5014/2012/8. számú és a Köf.5029/2021/4. számú határozatokkal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez. Az engedélyezési rendszer törvényességét egyébként maga az indítványozó sem vitatta.

[19] Az önkormányzatok az idézett szabályok alapján a közútfenntartást közfeladatként látják el. A Kúria szerint éppen ezért nem helytálló az Önkormányzat védiratában foglalt érvelés a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggésben. A jelen ügyben kérdéses feladatellátás alapja ugyanis közjogi felhatalmazás. Ennek gyakorlására vonatkozóan a kereteket a következők szerint a jogalkotó szabályozása adja meg, és azokkal a tulajdonosi jogok a közfeladat-ellátási kötelezettség ellenében nem képeznek ellensúlyt.   

[20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy a jogalkotó rendelkezése ad-e jogosultságot, hogy a közút használatára vonatkozó engedély kiadását díjfizetéstől függővé tegyék.

[21] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az Stv. e rendelkezéséből következően, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában az érintett önkormányzat útfenntartási díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

[22] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint a koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés]. A közutak nem közlekedési célú használata, illetve útcsatlakozás létesítése esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló „útfenntartási díj” megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, a helyi közutak tekintetében sem. Az Ör.-ben felhatalmazó rendelkezésként megjelölt Kkt. 3. § (1) bekezdése egyes közutakra vonatkozóan a gyalogosok és járművek közlekedésének jogszabály általi korlátozhatóságáról szól, ezzel összefüggő díj megállapítására rendelkezést nem tartalmaz, mint ahogyan a Kkt. 9. § (2) bekezdése (közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok), a Kkt. – 2012. december 31-ig hatályos – 8. § (1) bekezdés h) pontja (a közúthálózat fejlesztésére, fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó önkormányzati feladat), a Kkt. 33. § (1) bekezdés c) pontja (út kezelőjének fogalma) és a Kkt. 34. § (1)-(2) bekezdései (közút kezelőjének feladatai, a közút forgalmi rendjének kialakítása) sem adnak erre vonatkozó felhatalmazást.

[23]Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása útfenntartási díj megállapítására, ezért az Ör. 4. § (2)–(4) bekezdése, 5–6. §-ai, 2. sz. melléklete, valamint 3. sz. mellékletének „Megfizetendő útfenntartási díj az alábbiak szerint” kifejezése annak A.) és B.) pontjával együtt törvénysértőnek minősül, ezért ezeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. A Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében, a megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható.

[24] Az Önkormányzati Tanács megállapította ugyanakkor, hogy a védirat részben megalapozott. Az Ör. 3. § (7) bekezdése nem áll közvetlen kapcsolatban az útfenntartási díjjal. A 7. §-nak pedig nincs normatívtartalma, mivel a címen kívül semmilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az Ör. ezen rendelkezései nem ütköznek más jogszabályba, ezért megsemmisítésükre nincs alap, ezért az Önkormányzati Tanács a Kp. 142. § (2) pontja alapján az indítványnak ezt a részét elutasította.

Az döntés elvi tartalma

[25] Az önkormányzatok a közútfenntartást közfeladatként látják el, aminek kereteit magasabb szintű jogforrások jelölik ki. Törvénysértő ezért az önkormányzati rendelet, ha annak ellenére állapít meg díjfizetési kötelezettséget, hogy törvény jelöli ki a díjszedésre jogosultakat, és ezek között az önkormányzat nem szerepel.

Záró rész

[26] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 146. § (3) bekezdése alapján állapította meg.

[27] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[28] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[29] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. február 22.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró