Építési szerződésből eredő követelés megítéléséről határozott a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. október 29.

Tájékoztató a Kúria Pfv.V.21.684/2019/5. számú egyedi ügyben hozott határozatról.

A felperes keresetében építési szerződésből eredő, engedményezett követelésként 82.477.238 forint vállalkozói díj megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket, akik a követelést egyrészről vitatták, másrészről több jogcímen (hibás teljesítésből eredő javítási költség, kártérítés, meghiúsulási kötbér) beszámítási kifogást érvényesítettek.

Az elsőfokú bíróság a vállalkozói díj iránti igényt 57.152.621 forint erejéig bizonyítottnak, és ezzel szemben egyes javítási költségek alperesek általi beszámítását alaposnak ítélte. Az alperesek meghiúsulási kötbér igényét – a kötbér túlzott mértékű kikötésére és az alperesek által végeztetett födémjavítás szükségtelen voltára utalva – a nettó vállalkozói díj 20 %-áról 10 %-ra mérsékelte. A beszámítás figyelembevételével az alpereseket 32.084.347 forint egyetemleges megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A megismételt fellebbezési eljárásban hozott jogerős ítéletében a másodfokú bíróság a perben rendelkezésre állt, valamint az általa beszerzett kiegészítő szakvéleményekre figyelemmel a javítási költségekkel kapcsolatos beszámítási kifogásnak nagyobb részben adott helyt, és az alpereseket terhelő marasztalás összegét 20.509.615 forintra szállította le, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az alperesek által fellebbezéssel támadott kötbérmérséklés mellőzésére, ezáltal a teljes kötbér elszámolására nem látott lehetőséget. Kiemelte, annak eldöntésénél, hogy indokolt-e a kötbér mérséklése és milyen mértékben, számos körülményt kell figyelembe venni. Az adott ügyben a felperesek meghiúsulási kötbérigényt érvényesítettek, amelyre a vállalkozó teljesítésének időszakában került sor, amely körülmény a vállalkozó mint szerződésszegő fél felróható magatartását enyhébben tette megítélhetővé. Emellett utalt arra, hogy a vállalkozó a teljes (mintegy 206.000.000 forint összegű) vállalkozói díj kb. 15 %-át elérő értékű pótmunkát végzett el, amelynek idejére a késedelem nem róható a terhére. Minderre tekintettel helytállónak ítélte az elsőfokú bíróság döntését a kötbér 50 %-os mértékű mérséklése terén.

Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletével a másodfokú bíróság számszaki levezetését kismértékben korrigálva, a kijavításhoz kapcsolódó őrzési költség összegét is figyelembe véve, az alpereseket terhelő marasztalási összeget 18.744.305 forintra leszállította, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A kötbér mérséklésével kapcsolatban a Kúria kiemelte, hogy az a bíróság előtt kivételes lehetőség, a kialakult, következetes bírói gyakorlat szerint az adott ügy valamennyi körülményének egyenkénti és összességében történő értékelésével kell ennek kérdésében a bíróságnak határoznia. Kiemelte, a túlzott mértékű kötbér mérséklése körében figyelembe vehető, illetve veendő szempontok a bírói gyakorlat már kialakította. Hangsúlyozta azt is, hogy mindig az adott ügy egyedi körülményei, konkrét sajátosságai összességében történő vizsgálatával és értékelésével, azaz a bíróság mérlegelési tevékenysége eredményeként határozható meg a mérsékelt kötbér nagysága.

Minderre tekintettel a Kúria úgy ítélte meg, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül határozott a kötbérmérséklés mellőzéséről, releváns peradatokat vett figyelembe, mérlegelési tevékenysége nem volt nyilvánvalóan okszerűtlen, iratellenes vagy logikátlan, ezért ebben a körben az alperesek felülvizsgálati kérelmét alaptalannak ítélte.

Budapest, 2020. október 29.

A Kúria Sajtótitkársága