1) A konkrét jogkérdés kapcsán álláspontunk a következő:
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) az építésügyi lánctartozások megakadályozása érdekében kérelemre szakvéleményt készít arról, hogy az építési beruházásokkal kapcsolatos vállalkozási/alvállalkozási szerződések esetén a teljesítés szerződésszerűen megtörtént-e. A TSZSZ az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 4. § (1) bekezdése alapján igazságügyi szakértői tevékenységet végez. A TSZSZ tagjai maguk is igazságügyi szakértők, eljárásuk során mindvégig igazságügyi szakértői minőségükben járnak el. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386/R. § (1) bekezdése szerint a TSZSZ szakvéleményére alapított perben felmerülő szakkérdésben a TSZSZ szakvéleménye ugyanolyan bizonyítéknak minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő. A hivatkozott § (2) bekezdése szerint a bíróság a szakértői tanács elnökét megidézheti, meghallgatására a 180. § (1) bekezdése és a 182. § megfelelően irányadó.
A szakértő megbízás vagy kirendelés alapján szakértőként szembesül a vizsgálat tárgyával, az általa észlelt tényeket e minőségében vizsgálja, következtetéseit speciális szaktudása birtokában vonja le. Éppen ezért a vizsgálat tárgyával az említettek szerint szembesülő szakértő a polgári peres eljárásban, a vizsgált tényekre nézve kizárólag szakértőként hallgatható meg. A TSZSZ szakértői tanácsának elnöke szakértőként vesz részt a szakvélemény elkészítésében, ennek megfelelően a Pp. releváns rendelkezései kapcsán a jogalkotó akarata egyértelmű: a TSZSZ tanácsának elnökét a perben az elkészített szakvéleménnyel összefüggésben kizárólag szakértőként lehet kihallgatni.
2) A szakértők tanúként történő kihallgatása
2.1 A fentiektől eltérő megítélés alá esik az az eset, amikor a szakértőt tanúként, de olyan tényekre nézve hallgatják ki, amelyeket kizárólag speciális szaktudása birtokában, de nem szakértői minőségében észlelhetett. Az így kihallgatott szakértőt a gyakorlat szakértő tanúnak nevezi. A szakértő tanú eljárását nem alapozza meg kirendelés vagy megbízás, az eljárásban nem szakértőként, hanem a bíróság idézése alapján tanúként jelenik meg. A szakértő tanú eljárásjogilag a tanúval esik egy tekintet alá.
2.2 Ahogyan arra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felhívta a figyelmet, a bírói gyakorlatban több esetben tanúként hallgatják ki a szakértőket. Ez – az előző pontban vázolt eseten túlmenően – előfordulhat például akkor, ha a szakvélemény előterjesztése után az igazságügyi szakértő a tevékenységét szünetelteti, avagy kamarai tagságát valamilyen okból felfüggesztik, emiatt már szakértőként a jogszabályok alapján nem hallgatható meg, ugyanakkor az eljáró bíró mégis elengedhetetlennek érzi, hogy az igazságügyi szakértőtől további információkat kapjon.
Fontos megjegyezni, hogy a Szaktv. és végrehajtási rendeletei által előírt garanciális szabályok a szakértő tanúként történő kihallgatása során nem érvényesülnek.
3) A szakértő és a tanú egymástól történő elhatárolására az alábbi szempontok irányadók:
3.1. a tanú az általa észlelt – minden esetben – a múltban lejátszódó tényekről számol be a bíróság előtt, míg a szakértő a konkrét esettől függően a múltbeli és jelenbeli tényeket, tapasztalati tételeket is vizsgálja speciális szaktudása felhasználásával,
3.2. a tanúra az eljárási természetű szabályokon kívül nem vonatkoznak további előírások, míg a szakértői működést garanciális szabályok sokasága övezi a peres felek és a szakértő jogainak megvédése érdekében,
3.3. a tanúval szemben nem előírás, hogy a felektől független legyen, ezzel szemben a szakértő – jogszabály alapján – a felektől mindig független személy,
3.4. a szakértő a költségeket és a munkadíjat is magában foglaló szakértői díja kifizetését a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet alapján költségjegyzék benyújtásával, illetve magánszakértő esetén a megbízási szerződésben kikötött ellenérték kifizetését, az ellenérték megfelelő igazolásával kérheti. A tanút tanúdíj illeti meg.
4) Mindezek alapján elvi éllel megállapítható, hogy
4.1. ha az igazságügyi szakértő a polgári eljárásban kirendelés vagy megbízás alapján szakvéleményt készít, a szakvélemény elkészítésével összefüggésben észlelt tényekről, vizsgált tapasztalati tételekről, illetve az azok alapján levont szakmai következtetésekről az eljárásban kizárólag szakértőként hallgatható meg, az ettől eltérő gyakorlat ellentétes a szakértők meghallgatására vonatkozó garanciális, félre nem tehető jogszabályi rendelkezésekkel,
4.2. az igazságügyi szakértőt tanúként csak akkor lehet kihallgatni, ha az eljárásban szakértői minőségében nem vett részt,
4.3. a fenti megállapítások az eseti szakértő eljárására is irányadók.
Budapest, 2016. június 27.
Tamáné dr. Nagy Erzsébet Dr. Wellmann György
Elvi Előkészítő Csoport vezetője kollégiumvezető
Kúria, Polgári Kollégium Kúria, Polgári Kollégium
Készítette:
dr. Gelencsér Dániel
főtanácsadó
Kúria, Polgári Kollégium