A Kúria harmadfokú eljárásban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a büntetőfékező rendőrt.
Az első- és másodfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a gépjárművet vezető rendőr vádlott elé besorolt a sértett. A vádlott ezt sérelmezve ingerülten mellé hajtott, kiabálni kezdett, majd lemaradt. Ezt követően a vádlott nagy sebességgel előzni kezdte a sértett gépjárművét, majd elé vágott és hirtelen állóra fékezte autóját, úgynevezett „büntetőfékezett”. Pusztán a sértett vezetői tapasztalatának, gyors fékező reakciójának köszönhetően maradt el az ütközés. Miután mindkét jármű megállt, a vádlott kiszállt, trágár szavakkal szidalmazva és rendőrségi szolgálati igazolványát felmutatva a sértettel közölte, hogy azonnal szálljon ki az autóból. A sértett jelezte, hogy hívja a rendőrséget, a vádlott azonban kiverte a telefonját a kezéből.
Ezért a másodfokú bíróság a vádlottat közúti veszélyeztetés bűntette, garázdaság vétsége, valamint hivatali visszaélés bűntette miatt összesen 390.000 Ft pénzbüntetésre, 1 év B kategóriás járművezetéstől eltiltásra, valamint szolgálati viszony megszüntetésre ítélte.
A büntetés súlyosításáért az ügyészség, míg részbeni felmentésért, illetve enyhítésért a vádlott és védője fellebbezett.
A hivatalos személy, a rendőr a közhatalom része. Működésével szemben alapvető követelmény, hogy a közhatalmat az őt terhelő közfeladat végzésére használja.
Jelen ügyben pedig nem ez történt.
A vádlott célja nem pusztán a sértett megfélemlítése volt, hanem egyben az is, hogy az erőszakos fellépés visszatartsa a sértettet attól, hogy a vele szemben elkövetett bűncselekményeket a hatóság tudomására hozza.
A büntetőfékezés mint közlekedési magatartás (szabályszegés) az érintett gépjármű vezetője, utasai életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetésére alkalmas. Ezáltal az elkövető szándékos magatartása olyan okfolyamatot indít el, amelynek kimenetele, eredményének súlyossága a véletlentől, a közlekedési helyzet más résztvevői magatartásától nagy mértékben függ. A büntetőfékezés valójában egy közlekedési konfliktushelyzet szándékos kiprovokálása, amely az elkövető szabályok felett álló öntörvényűségét jelzi, agresszivitásának közlekedési szituációkban való megnyilvánulását jelenti.
Az ilyen jellegű cselekmények az utóbbi időben jelentős módon elszaporodtak, ezért a büntetés általános bűnmegelőző céljának érvényesítése is szükséges.
Másfelől a vádlott e közlekedési és garázda jellegű cselekményeit rendőrként, hivatalos személyként valósította meg, vagyis olyan cselekményeket követett el, amelyek megakadályozása, ezek elleni fellépés éppen hivatásából fakadó.
A vádlott katonai előélete korántsem példás, hanem számos fenyítéssel terhelt, a jelen eljárás már a második büntetőeljárás volt vele szemben, a terhére megállapított bűncselekmények hivatásával összefüggésben is elkövetettek.
A kifejtettekre tekintettel, a súlyosító körülmények számára, valamint jelentős nyomatékára figyelemmel a bűnösségi körülmények átértékelése alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott büntetés jelentősebb mértékű súlyosítása volt indokolt. Ezért a vádlottat halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, a közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 3 évre súlyosította azzal, hogy a B kategóriára korlátozást mellőzte. Figyelemmel arra, hogy a közügyektől eltiltott elveszti a katonai rendfokozatát, a szolgálati viszony megszüntetése katonai büntetésre vonatkozó ítéleti rendelkezést a Kúria mellőzte.
Budapest, 2022. április 6.
A Kúria Kommunikációs Osztálya