A felperesek a Magyar Állam és egyes állami intézmények elleni keresetükben arra hivatkozással, hogy pénzügyi befektetéseiket az azokat kezelő vállalkozás fizetésképtelenné válása miatt elveszítették, károsodásukban pedig – az érintett vállalkozás, illetve a befektetési piac megfelelő felügyeletének, ellenőrzésének elmulasztásával – az alperesek releváns szerepet játszottak, a Magyar Állam és az adott állami intézmények kártérítési felelősségének megállapítását kérték.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A jogerős határozat indokolása szerint a kért megállapítás nem volt teljesíthető, a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének a polgári perrendtartásban meghatározott feltételei ugyanis a felperesek keresetindítása esetében nem álltak fenn. A másodfokú bíróság rámutatott: ha a felpereseknek nem vagy még nem következett be káruk, kártérítési felelősségről nem lehet szó, ha pedig a kár bekövetkezett, nem a felelősség megállapítását, hanem a károkozó személyek kártérítésben való marasztalását kérhetik.
A felperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a per főtárgya tekintetében hatályában fenntartotta. A magyar polgári perrendtartás szabályainak alkalmazását a felülvizsgálati kérelemben megjelölt nemzetközi jogi instrumentumokban, az Európai Unió Bíróságának döntéseiben és az Alaptörvényben foglaltakra figyelemmel sem látta mellőzhetőnek. Maradéktalanul egyetértett a másodfokú bírósággal abban is, hogy a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének eljárásjogi feltételei az adott esetben nem álltak fenn, a keresetet ezért el kellett utasítani. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntése semmilyen módon nem zárja ki, hogy a felperesek, ha az alperesek valamely magatartása, mulasztása folytán káruk keletkezett, e károk megtérítése iránt keresetet indítsanak az alperesekkel szemben.
Budapest, 2022. november 29.