Támogatási szerződés létrejöttét követően lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként kötött vállalkozási szerződésekkel kapcsolatos ügyben hozott határozatot a Kúria

Dátum

Tájékoztató a Pfv.V.20.595/2019/9. számú egyedi ügyben.
Az alperes közösségi forrásból finanszírozott projekt keretében, támogatási szerződés létrejöttét követően lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként kötött vállalkozási szerződéseket a felperessel, aki ápoló, gondozó otthon épületeinek kivitelezését vállalta az alperes részére.
A felperes a módosított határidőre nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, késedelme miatt a műszaki átadás-átvételre hónapokkal a megszabott határidőt követően kerülhetett sor, az ekkor kiadott teljesítésigazolás alapján kiállított négy felperesi végszámla összértékét az alperes nem fizette ki a felperesnek.
A felperes vállalkozói díj iránti keresetével szemben az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben – egyéb igényei mellett – a vállalkozói díjjal egyező összegű kár megtérítésére kérte kötelezni a felperest arra hivatkozással, hogy a felperes késedelme miatt a végszámlák összegével azonos közösségi támogatástól elesett, ennek folytán kára keletkezett. A felperes vitatta a kár bekövetkeztét.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a felperes teljesítési késedelmével a felek közötti vállalkozási szerződéseket megszegte, e késedelem kizárólag a felperesnek róható fel, e téren az alperesnek semmilyen felróható közrehatása nincsen. A felperes késedelmének egyik következménye a késedelemből eredő kár megtérítésére vonatkozó kötelezettsége, ami alól a felperes nem tudta magát kimenteni, mert nem igazolt a kimentés körében figyelembe vehető indokokat, ezért köteles az alperes kárát megtéríteni. Ugyanakkor rámutatott arra is, kétségtelen, hogy a vonatkozó jogszabály szerint csak meghatározott időpontig benyújtott és kifizetett számlák érvényesítésére volt lehetőség a támogatás felhasználása körében, azonban további jogszabályi rendelkezés értelmében az alperesnek lehetősége lett volna előleg kérésére, amely lehetőséggel az alperes nem élt, ezt a mulasztást az ő terhére kell figyelembe venni, mert nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének. Emiatt a felperes nem köteles megtéríteni a keletkezett kárt.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a közösségi forrás mint kár megtérítése iránti viszontkereseti kérelem tekintetében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és ebben a keretben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Határozata indokolásában rámutatott, hogy a támogatott projekt utófinanszírozású volt, a támogatási szerződés alapján az alperes valóban vehetett volna igénybe támogatási előleget, amely azonban nem orvosolhatta volna a jogszabályban és a támogatási szerződésben rögzített elszámolási véghatáridő felperes késedelme miatti elmulasztását, amelyet követően kiállított számlákat ugyancsak jogszabályi rendelkezés folytán az alperes már csak önerőből finanszírozhatott. Ezért a másodfokú bíróság alaptalanul rótta fel ezen okból az alperesnek a károsulti közrehatás körében a kárenyhítési kötelezettség megsértését. Miután pedig a felperes a kár bekövetkeztét, illetve annak mértékét az eljárás során vitatta, a megismétlendő eljárásban a kár bekövetkezte, annak mértéke körében az alperes viszontkeresetét, illetve a felperes ellenkérelmében írtakat a bíróságnak érdemben kell elbírálnia.

Budapest, 2020. február 21.

A Kúria Sajtótitkársága