A kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint:
Az I. és III. rendű vádlottak – a nagyszülők – közös háztartásban éltek fiukkal, a II. rendű vádlottal, valamint annak kiskorú gyermekével, a sértettel. A sértett gyermek részére nagyanyját, az I. rendű vádlottat gyámul rendelte ki a gyámhatóság.
A Kúria harmadfokú eljárásban a nők elleni erőszakos cselekmények elszaporodottsága okán jelentősen súlyosította a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést.
Az első- és másodfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott a feleségére támadt, miután az közölte férjével a válási szándékát. A fojtogatás következtében a sértett nő eszméletét vesztette, a pajzsporc törését jelentő nyaki sérülést szenvedett. Halála részben a véletlennek, részben a szakszerű orvosi ellátásnak köszönhetően nem következett be.
Az igazságszolgáltatás függetlensége jogállami alapérték és alapkövetelmény. A bírói függetlenség intézményi megoldásai országonként változatos képet mutatnak, melyben az igazságügyi vagy bírói tanácsok eltérő súllyal szerepelnek. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi kerekasztal beszélgetést szervezett a Velencei Bizottság a római La Sapienza és a Barcelonai Egyetemmel együttműködésben, „A bírói tanácsok kialakítása a kortárs kihívásoknak megfelelően” címmel. A részben jelenléti, részben online részvétellel, 2022.
A Kúria épületébe bírói vagy igazságügyi alkalmazotti, valamint ügyészségi alkalmazotti igazolvánnyal, illetve egyedi engedéllyel rendelkező személy léphet be. Az ügyfelek csak indokolt esetben, eljárási cselekményen való részvétel vagy kezelőirodai ügyintézés céljából léphetnek be, és az épületben kizárólag az eljárási cselekmény, illetve az ügyintézés ideje alatt tartózkodhatnak.